2025. január 1-jétől a minimálbér 9 százalékkal 290.800 forintra, a garantált bérminimum 7 százalékkal 348.800 forintra nő hazánkban. A munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek és a kormány megállapodása értelmében 2026-ban 13, 2027-ben 14 százalékkal emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, amennyiben teljesülnek a tervezett pálya megvalósulásának feltételéül szabott makrogazdasági várakozások. A felek abban egyeztek meg, hogy a várakozásoktól való jelentősebb eltérés esetén újratárgyalják a megállapodást. A bejelentés értelmében folytatódik a minimálbér és a garantált bérminimum közelítése.
A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat.
– olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében.
Minimálbért a foglalkoztatottak mintegy 5, garantált bérminimumot 8 százalékuk keres; a kettő között keresőket is figyelembe véve teljes arányuk nagyjából 17 százalékot tesz ki. A kötelező legkisebb bérek emelése azonban a magasabb keresetűeket is érinti, mivel bérfeszültséget okozna, ha a nagyobb szaktudást, tapasztalatot vagy magasabb képzettséget igénylő munkakörökben dolgozó munkatársak bérelőnye mérséklődne vagy eltűnne a minimálbér emelkedése következtében. Becslésünk szerint a szabályozott bérek emelése nagyságrendileg az átlagbérig fejthet ki hatást – írja az MNB.
Az adminisztratív bérek 2025-ös emelése megfelel a 9 százalék körüli bérezési alapfolyamatoknak, így az aggregált bérindexet csak kisebb mértékben módosítja az intézkedés. A teljes hároméves bérmegállapodás hátralevő éveiben a minimálbér 13 és 14 százalékos emelése jelentősebb makrogazdasági hatásokkal járhat. A magasabb bérdinamika hatására a háztartások elkölthető jövedelme nő, és mivel a minimálbért és garantált bérminimumot keresők esetében nagy a fogyasztási határhajlandóság, a többletjövedelem nagyobb részét fordíthatják majd fogyasztásra.
A vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti
– írja az MNB.
Ugyanakkor a vállalatok termelékenysége és profithelyzete ágazat és vállalatméret szerint heterogén. Mérsékli a költségek emelkedését, hogy a bérmegállapodás három éve alatt a munkáltatóknak a minimálbért keresők után az előző évi minimálbér összege szerint kell megfizetniük a szociális hozzájárulási adót.
Az MNB szerint a minimálbér-emelés inflációs hatását több tényező mérsékelheti. A kereslet oldali inflációs hatás mérsékelt lehet, ugyanis a negatív kibocsátási rés mellett a vállalatok nehezebben hárítják át költségeik emelkedését a fogyasztói árakba. Szerintük
a költségoldali inflációs hatást enyhítheti az alacsony hazai bérhányad, ami lehetővé teheti a magasabb bérköltségek kigazdálkodását (a profit terhére) jelentősebb átárazások nélkül
Végül, a termelékenység magasabb ütemű növekedése lehetővé teheti a profitábilitás fenntartását az árak emelése nélkül is. A bérdinamikától tartósan elmaradó termelékenységbővülés azonban növelheti az inflációs nyomást. Versenyképességi reformok nélkül a magasabb vállalati bérköltségek kigazdálkodása csak áremelések mellett lehetséges, ami az egyensúly megbomlásához és tartósan magas inflációhoz vezet.
A magyarországi minimálbér értéke vásárlóerő-paritáson öt országot (a régiós országok közül Csehországot és Szlovákiát) előz meg az Európai Unióban 2024-ben.
A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek.
- Csehországban 10,1,
- Romániában 9,5,
- Szlovákiában 8,8,
- Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik
2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.
A minimálbérek hosszú távú alakulását vizsgálva a magyar, cseh és szlovák legkisebb bérek trendje nem mutat jelentős eltérést. A lengyelországi minimálbér a 2000-es évek elején látott, a többi visegrádi országénak megfelelő szintről indulva magasabb dinamikát mutatva elhagyta a régiós mezőnyt. Románia esetében még erősebb a fejlődés üteme, aminek köszönhetően a legkisebb romániai bérek vásárlóerő-paritáson már – Lengyelországhoz hasonlóan – az uniós rangsor első felében találhatók (a 22, minimálbérrel rendelkező tagállam körében).
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
