"Annak érdekében, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított arányát az idei évben is csökkenő pályán tartsuk,
az Államadósság Kezelő Központ 615 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt vissza a Magyar Nemzeti Banktól.
Az államadósság csökkentésével erősödik Magyarország kockázati megítélése és mérséklődik pénzügyi sérülékenysége" - olvasható a PM rövid közleményében.
A fejlemény nem jelent meglepetést, ugyanis legutóbbi ezzel foglalkozó cikkünkben megjósoltuk a magyar állam ezen lépését. Akkor ugyanis megírtuk, hogy az adósságfinanszírozás csökkentésének több lehetősége van, ezek egyike, hogy az év végén visszavásárolja az adósság egy részét.
A 615 milliárd forintos adósságvisszavásárlás az év végi államadósságot a GDP arányában körülbelül 0,77%-kal tudja csökkenteni.
Tavaly év végén 73,4% volt az adósságráta, az őszi EDP jelentésben pedig a kormány azt jelezte előre, hogy 2024 végére 73,2%-ra csökkenhet a mutató. Ebből azt is le lehet szűrni, hogy ha a 615 milliárd forintos adósságvisszavásárlás elmaradna, akkor valóban nem tudna csökkenni idén az adósságráta.
Nagy kérdés ugyanakkor a mostani intézkedés kapcsán, hogy az állam likvid pénzügyi tartalékának tekinthető kincstári egységes számla mennyire fogy le az év végére és számíthatunk-e arra emiatt, hogy a jövő év elején olyan lépések következnek az ÁKK részéről, amelyekkel visszaemeli a KESZ szintjét magasabb összegre, például egy devizakötvény-kibocsátással. Legutóbb Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója (aki hamarosan egyébként az MNB-be távozik) nyilkatozott arról, hogy egy ilyen devizakötvény-kibocsátás már az év első felében megtörténhet. Érdekes lesz látni, hogy az inkább romló nemzetközi befektetői környezetben és a külföldi hozamkörnyezet emelkedése mellett milyen áron tud forrást bevonni a külső piacokról a magyar állam.
A bejelentés kapcsán fontos leszögezni, hogy az nem tekinthető fundamentális adósságcsökkentésnek, hanem egy év végi adósságszám-beállításnak mondható, amire már korábban is volt példa. Az viszont szokatlan és üdvözlendő fejlemény, hogy az ÁKK ennyire transzparensen hajtott végre ezt az ügyletet.
Emlékezetes, az idei évi államadósság-csökkentést megnehezíti a rosszabb GDP-növekedés, a vártnál kisebb infláció, a magasabb finanszírozási igény (tervezettnél rosszabb költségvetési folyamatok), valamint az euró-forint árfolyam emelkedése is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
