2024-ben 200 milliárdos kerettel újraindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram - írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Nagy mennyiségű hitelkihelyezést hajtott végre az első félévben az Eximbank, érdemben többet, mint 2022-ben. A növekedésben nagy szerepe volt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak. A bővülés várhatóan folytatódik az idei év hátralevő hónapjaiban és 2024-ben is. Ennek érdekében több, forintban és dollárban denominált kötvényt is kibocsátottak. Növekszik a zöld hitelezés szerepe is.
Újabb mérföldkövet ért el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram: a szerződött hitelek összege 6 hónap alatt elérte a Hitelprogram 1.000 milliárd forintos keretének 75%-át - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
94%-os kihasználtságon áll a kormány Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forgóeszköz-hitelkerete, azaz a forrás túlnyomó része elapadt - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből. Az adatokból az is kiderült, hogy a szerződött ügyfelek közel kétharmada a mikro- és kkv szektorhoz tartozik, a legtöbben pedig a feldolgozóiparból éltek a lehetőséggel.
Máris kimerültek a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramjai, ezért a kormány 1000 milliárd forintra emeli a keretösszeget - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
A nagy érdeklődés miatt az Exim Magyarország március 6-án felfüggesztette a kérelmek befogadását a Baross Gábor Beruházási Hitel alprogramra - derül ki az Exim közleményéből. A program forgóeszközhitel-lába múlt héten merült ki, erről bővebben itt írtunk. A folytatásról megkérdeztük az Eximet, egy hete a válaszukat várjuk.
Az Index beszámolója alapján egy új tőkeprogrammal tervezi támogatni a kormány a magyar vállalkozásokat.
Nyolc éve él a kormány újraiparosítási terve, amely nem csak a szektor versenyképességének javítását tűzte ki célul, hanem azt is, hogy a gazdaságban képviselt súlya drasztikusan emelkedjen. Az ipar azonban nemhogy közelítene a 30%-os célértékhez, hanem kifejezetten távolodik attól. A jó hír, hogy ezért teljesen felesleges búslakodni.
Nyolc éve él a kormány újraiparosítási terve, amely nem csak a szektor versenyképességének javítását tűzte ki célul, hanem azt is, hogy a gazdaságban képviselt súlya drasztikusan emelkedjen. Az ipar azonban nemhogy közelítene a 30%-os célértékhez, hanem kifejezetten távolodik attól. A jó hír, hogy ezért teljesen felesleges búslakodni.
Már bő két éve, hogy alábbhagyott a járműgyártás hatalmas lendülete Magyarországon, de tavaly végre más ágazatok átvették a szerepét, és újra érdemi növekedést mutatott az ipari szektor. Annyira azonban nem nagy a növekedés, hogy a kormány újraiparosítási célszámai teljesüljenek. Sőt, az ipar GDP-ből való részesedése a meredek emelkedés helyett inkább csökken.
Az ipari termelés részarányának növelése, illetve a járműgyártás szerepének visszaszorítása a célja a kormány iparstratégiájának. A számokon azért lenne mit csiszolgatni, mert ebben a formában biztos a kudarc.
A kormány legutóbbi ülésén egy országos iparipark-koncepció megvalósításáról is döntött, amelynek keretében felmérik a különböző tulajdonosi hátterű ipari parkokat, egy országos hálózatot hoznak létre a fejlesztésük nyomán és mindehhez a megfelelő források hozzárendelését is engedélyezik - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Az utóbbi hónapokban többször jelentek meg olyan cikkek, melyek szerint a magyar gazdaság újraiparosítására van szükség és a feldolgozóipar GDP előállításban való súlyát a jelenlegi 24%-ról 30%-ra szükséges emelni. Azonban mielőtt ágazati szerkezetátalakítási célokat határozunk meg, több kérdésre is választ kell adnunk. Hogyan is függ össze a felzárkózás, a gazdasági növekedés, a gazdaság ágazati szerkezete, továbbá a külföldi működőtőke, illetve nemzeti gazdaság alapú fejlődés? Mit jelent a nemzeti gazdaság, miért is kell, és ha kell, milyen nagyságrendben, hogyan hozható létre? Mindenekelőtt nézzük meg a feldolgozóipar szerepét a gazdasági növekedésben.
Alapvetően rossz ötlet az ipar részesedésének erőltetett növelése a magyar gazdaságban, mert egyrészt a szolgáltató ágazatok nagyobb stabilitást adnak, másrészt ezek részaránya a fejlettebb gazdaságokban magasabb, harmadrészt erőszakosan úgysem lehet így befolyásolni egy gazdaság szerkezetét - mutat rá körképében a Világgazdaság mai száma. A cikk apropója, hogy készül az Irinyi-terv névre hallgató kormányzati dokumentum, amely azt a célt tűzi ki, hogy néhány éven belül az ipar részaránya a GDP-n belül 30 százalékra nőjön a mostani 23,5 százalékról.
A feldolgozóipart gyakran tekintik a fejlődés első számú felelősének, amely jellegénél fogva szinte kizárólagosan alkalmas arra, hogy az országok felzárkózását biztosítsa. Ez azonban félreértés - állítja egy közgazdász professzor, aki szerint sokkal sikeresebbek azok az országok, amelyeknél a tanulás, termelékenységnövekedés és a beruházási tevékenység a gazdaság minden szektorát egyszerre érinti. Éppen ezért a feldolgozóipart favorizáló gazdaságpolitikáknak sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a gazdaság egészében növeljék a tanulási folyamatot.
Elég egyszerű üzenete van az utóbbi hetek kormányzati akcióinak. Azok a külföldi cégek, amelyek multinacionális leánycégként nem az újraiparosítás álmát szolgálják, Magyarországon nem szívesen látott gazdasági szereplők. Nem is az üzenet a meglepő, hanem ennek intenzitása. Ahelyett, hogy a választások után finomodott volna a retorika, új szintre lépett a "gonosz" elleni küzdelem. Ma már leplezetlenül szab törvényeket és vet ki új adót úgy a kormány, hogy egyes szereplők gyakorlatilag ellehetetlenüljenek, mások pedig monopolhelyzetbe kerüljenek.
Egyelőre egy kompromisszumos megoldás látszik.
Hosszú posztban fejtette ki gondolatait a megválasztott amerikai elnök.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
