2024-ben 200 milliárdos kerettel újraindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram - írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Nagy mennyiségű hitelkihelyezést hajtott végre az első félévben az Eximbank, érdemben többet, mint 2022-ben. A növekedésben nagy szerepe volt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak. A bővülés várhatóan folytatódik az idei év hátralevő hónapjaiban és 2024-ben is. Ennek érdekében több, forintban és dollárban denominált kötvényt is kibocsátottak. Növekszik a zöld hitelezés szerepe is.
Újabb mérföldkövet ért el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram: a szerződött hitelek összege 6 hónap alatt elérte a Hitelprogram 1.000 milliárd forintos keretének 75%-át - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
94%-os kihasználtságon áll a kormány Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forgóeszköz-hitelkerete, azaz a forrás túlnyomó része elapadt - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből. Az adatokból az is kiderült, hogy a szerződött ügyfelek közel kétharmada a mikro- és kkv szektorhoz tartozik, a legtöbben pedig a feldolgozóiparból éltek a lehetőséggel.
Máris kimerültek a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramjai, ezért a kormány 1000 milliárd forintra emeli a keretösszeget - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
A nagy érdeklődés miatt az Exim Magyarország március 6-án felfüggesztette a kérelmek befogadását a Baross Gábor Beruházási Hitel alprogramra - derül ki az Exim közleményéből. A program forgóeszközhitel-lába múlt héten merült ki, erről bővebben itt írtunk. A folytatásról megkérdeztük az Eximet, egy hete a válaszukat várjuk.
Az Index beszámolója alapján egy új tőkeprogrammal tervezi támogatni a kormány a magyar vállalkozásokat.
Nyolc éve él a kormány újraiparosítási terve, amely nem csak a szektor versenyképességének javítását tűzte ki célul, hanem azt is, hogy a gazdaságban képviselt súlya drasztikusan emelkedjen. Az ipar azonban nemhogy közelítene a 30%-os célértékhez, hanem kifejezetten távolodik attól. A jó hír, hogy ezért teljesen felesleges búslakodni.
Nyolc éve él a kormány újraiparosítási terve, amely nem csak a szektor versenyképességének javítását tűzte ki célul, hanem azt is, hogy a gazdaságban képviselt súlya drasztikusan emelkedjen. Az ipar azonban nemhogy közelítene a 30%-os célértékhez, hanem kifejezetten távolodik attól. A jó hír, hogy ezért teljesen felesleges búslakodni.
Már bő két éve, hogy alábbhagyott a járműgyártás hatalmas lendülete Magyarországon, de tavaly végre más ágazatok átvették a szerepét, és újra érdemi növekedést mutatott az ipari szektor. Annyira azonban nem nagy a növekedés, hogy a kormány újraiparosítási célszámai teljesüljenek. Sőt, az ipar GDP-ből való részesedése a meredek emelkedés helyett inkább csökken.
Az ipari termelés részarányának növelése, illetve a járműgyártás szerepének visszaszorítása a célja a kormány iparstratégiájának. A számokon azért lenne mit csiszolgatni, mert ebben a formában biztos a kudarc.
A kormány legutóbbi ülésén egy országos iparipark-koncepció megvalósításáról is döntött, amelynek keretében felmérik a különböző tulajdonosi hátterű ipari parkokat, egy országos hálózatot hoznak létre a fejlesztésük nyomán és mindehhez a megfelelő források hozzárendelését is engedélyezik - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Az utóbbi hónapokban többször jelentek meg olyan cikkek, melyek szerint a magyar gazdaság újraiparosítására van szükség és a feldolgozóipar GDP előállításban való súlyát a jelenlegi 24%-ról 30%-ra szükséges emelni. Azonban mielőtt ágazati szerkezetátalakítási célokat határozunk meg, több kérdésre is választ kell adnunk. Hogyan is függ össze a felzárkózás, a gazdasági növekedés, a gazdaság ágazati szerkezete, továbbá a külföldi működőtőke, illetve nemzeti gazdaság alapú fejlődés? Mit jelent a nemzeti gazdaság, miért is kell, és ha kell, milyen nagyságrendben, hogyan hozható létre? Mindenekelőtt nézzük meg a feldolgozóipar szerepét a gazdasági növekedésben.
Alapvetően rossz ötlet az ipar részesedésének erőltetett növelése a magyar gazdaságban, mert egyrészt a szolgáltató ágazatok nagyobb stabilitást adnak, másrészt ezek részaránya a fejlettebb gazdaságokban magasabb, harmadrészt erőszakosan úgysem lehet így befolyásolni egy gazdaság szerkezetét - mutat rá körképében a Világgazdaság mai száma. A cikk apropója, hogy készül az Irinyi-terv névre hallgató kormányzati dokumentum, amely azt a célt tűzi ki, hogy néhány éven belül az ipar részaránya a GDP-n belül 30 százalékra nőjön a mostani 23,5 százalékról.
A feldolgozóipart gyakran tekintik a fejlődés első számú felelősének, amely jellegénél fogva szinte kizárólagosan alkalmas arra, hogy az országok felzárkózását biztosítsa. Ez azonban félreértés - állítja egy közgazdász professzor, aki szerint sokkal sikeresebbek azok az országok, amelyeknél a tanulás, termelékenységnövekedés és a beruházási tevékenység a gazdaság minden szektorát egyszerre érinti. Éppen ezért a feldolgozóipart favorizáló gazdaságpolitikáknak sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a gazdaság egészében növeljék a tanulási folyamatot.
Elég egyszerű üzenete van az utóbbi hetek kormányzati akcióinak. Azok a külföldi cégek, amelyek multinacionális leánycégként nem az újraiparosítás álmát szolgálják, Magyarországon nem szívesen látott gazdasági szereplők. Nem is az üzenet a meglepő, hanem ennek intenzitása. Ahelyett, hogy a választások után finomodott volna a retorika, új szintre lépett a "gonosz" elleni küzdelem. Ma már leplezetlenül szab törvényeket és vet ki új adót úgy a kormány, hogy egyes szereplők gyakorlatilag ellehetetlenüljenek, mások pedig monopolhelyzetbe kerüljenek.
Eközben fontos inflációs adatra várnak a befektetők.
Az Európai Bizottság nem várja ki, hogy az USA esetleg jobb belátásra tér.
Erős csapat állt össze.
Úgy néz ki, Kurszkot teljesen elhagyták az ukrán katonák.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Nagy kérdés, hogy lehet-e jó minőségű kávét fenntartható módon előállítani.
Erről is kérdeztük Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét.
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
