Az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus Sinn Féin párté lesz a legnagyobb létszámú frakció a belfasti parlamentben, a Stormontban a csütörtökön tartott választások szombat este ismertté vált végleges eredménye alapján.
A legnagyobb katolikus észak-írországi párt, a Sinn Féin szerint a jövő havi választások után napirendre kell venni az ír sziget egyesüléséről szóló népszavazást.
A WHO aggódik a koronavírus múlt héten tapasztalt gyorsuló terjedése miatt. A korlátozások feloldása, a fertőző omikron-variáns és a globálisan alacsony átoltottság miatt újra emelkedik a fertőzések száma. Washingtonban megfertőződött a az ír miniszterelnök. A szakértők aggódnak, hogy az ellátási láncok zavarai súlyosbodhatnak. A turizmus még nem heverte ki a járványt. Vegyes magyar adatok érkeztek. A járvány hírei percről percre.
Május 5-én parlamenti választások lesznek a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írországban. A választások sorsdöntőek lehetnek az Ír-szigetre nézve, ugyanis először győzhet ír katolikus párt, az Írországban is előretörőben lévő Sinn Féin. A legnagyobb protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) ezzel elveszítheti vezető szerepét, ezért igyekszik a választásokat az úgynevezett északír protokoll elleni népszavazássá átkeretezni. A protokoll miatt továbbra is feszültség van az Európai Unió és az Egyesült Királyság között: az Európai Bizottság alelnöke és a brit külügyminiszter legközelebb január 24-én találkoznak, hogy megpróbáljanak közelebb jutni a megegyezéshez. Ha májusban valóban a Sinn Féin győzne, majd 2025-ben Írországban is kormányra kerülne, az egyesek szerint elvezethetne Észak-Írország Nagy-Britanniából való kiszakadásához és az Ír-sziget újraegyesítéséhez.
200 milliárd euróval, vagyis kétharmadával nőtt az Írországban bejegyzett bankok mérlegfőösszege 2015 vége óta az ír banki és fizetési szövetség adatai szerint.
Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a hajóforgalom Írország és a kontinentális Európa között - jelentette be Simon Coveney ír külügyminiszter. Az Írország és Wales közti hajóforgalom áttevődött az Ír-sziget és a kontinentális Európa közé.
A Brexit atyjaként is emlegetett Nigel Farage egy pénzért vállalt személyes videóban állt ki tévedésből az Írország függetlenségéért és egységéért harcoló Ír Köztársasági Hadsereg, avagy az IRA mellett. Farage azóta elnézést kért, azonban az ír állami televízióban is kemény támadást kapott, és egy újabb hasonló videó is előkerült.
Az Egyesült Királyság az Európai Unióval kötött északír-egyezmény felmondásával fenyeget, ha nem változtatnak rajta - írja a Euronews. A brit kormány brexittel kapcsolatos ügyekért felelős minisztere Portugáliában azt mondta, szerinte 2019-ben Boris Johnson kormánya csak ezért egyezett bele ebbe a feltételbe, hogy ki tudják léptetni a szigetországot az unióból. Ezzel megerősíti azokat a találgatásokat, hogy az egyezményt a britek soha nem akarták végrehajtani.
Bizonyos feltételek mellett kész Írország is csatlakozni a 15%-os globális társasági minimumadó megállapodáshoz – tudta meg a Politico az áttörést jelentő hírt három különböző forrásból is.
Az eddig tervezett 15%-osnál kicsit magasabb, 17% körüli lehet a globális társasági minimumadó alsó küszöbe és az eddig kimaradni szándékozó uniós tagállamok (Írország, Észtország, Magyarország) kapcsán „nagyon keményen dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a módját” az ő csatlakozásuknak is, „ezért nagyon optimista vagyok, hogy ezt el fogjuk érni” – jelentette ki kedden este az amerikai pénzügyminiszter a National Association for Business Economics rendezvényén.
Nem bír az ügyekkel, nagyon lassú az ír adatvédelmi hatóság: a nagy technológiai cégek ellen benyújtott GDPR-keresetek 98%-ával el sem kezdtek foglalkozni - írja a Financial Times.
Hivatalba lépése óta először látogat Írországba Emmanuel Macron francia elnök - írja a Politico. A találkozón Afganisztán és a Brexit mellett szóba kerül majd a globális minimumadó is, amelyben jelentős nézeteltérés van a két ország között.
A Brexit-népszavazás utáni, éveken keresztül zajló, sokszor kilátástalannak tűnő tárgyalás-sorozat végén egy látszólag kompromisszumos megállapodás született. Tavaly karácsony estéjén úgy nézett ki, hogy végre pont került a lehetetlen helyzet végére. Nem telt el fél év sem, hogy bebizonyosodjon: a lehetetlen helyzetet nem sikerült megoldani, a Brexit-átok továbbra is ott lebeg az Egyesült Királyság és az Európai Unió felett. Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanis kérte az Európai Uniót, hogy tárgyalják újra a Brexit-megállapodás legnehezebben kialkudott és legérzékenyebb pontját, az Északír-jegyzőkönyvet. A kéréssel önmagában nincs probléma, de ismerve az előzményeket okkal vethető fel, hogy a brit miniszterelnöknek tulajdonképpen soha nem volt szándékában végrehajtani a megállapodást, és a nemzetközi jogi normák és az Európai Unió tagállamainak semmibevételére is képes volt annak érdekében, hogy rövid távú politikai célját elérje. Bár a megállapodás - ahogy eddig mindig - most is létrejöhet, a brit miniszterelnök magatartása mindenkire nézve káros precedenst teremthet.
Bő tíz évvel a pénzügyi válság után az ír állam kezd kifogyni a jó indokokból, hogy miért is tulajdonolja még mindig a bankszektor jelentős részét - írja egy véleménycikkben a Financial Times. Az ír államnak jelentős részesedései vannak legnagyobb bankjaiban, azonban ez kezdi visszavetni a szektor fejlődését - írja a lap.
Évek óta Európa élén jár a GDP-növekedésben Írország, mely tavaly egyedüliként tudott pozitív gazdasági teljesítményt felmutatni. Régóta tudjuk, hogy az ír statisztikának vannak árnyoldalai, képtelenek szétválasztani a multinacionális vállalatok ottani tevékenységét a „valódi” gazdasági növekedéstől. De tényleg csak ezen múlna? És miért nem Magyarország a multik adóparadicsoma?
Elképesztően magas, 20% feletti lenne az ír munkanélküliek aránya, ha az állam nem alkalmazna különféle programokat a munkahelyek megtartására - írja a Reeters.
A koronavírus Indiában azonosított delta variánsa miatt Skóciában várhatóan három héttel elhalasztják a járvány miatt elrendelt korlátozások tervezett enyhítését, Franciaországban a hatóságok óvatosságra intik a lakosságot. Írországban megszigorítják a karantént a Nagy-Britanniából érkezők számára, Ausztriában is terjed az új variáns.
A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz a mai G7 ülés után rádióinterjúban úgy fogalmazott, biztos benne, hogy Írország, amelyik ennyire sikeres a jó munkahelyeket létesítő vállalatok bevonzásában, alacsony adók nélkül is megfelelően vonzó környezetet tud majd biztosítani számukra - számol be a Reuters.
Az ír pénzügyminiszter szerint a végleges megállapodásnak a globális minimumadóról tükröznie kell a kis és nagy államok akaratát is - írja a Reuters. Az írek a mai megállapodásra reagáltak, amelyben a G7 országai 15%-os minimális társasági adókulcsról állapodtak meg.