Exporttilalmat rendelt el az orosz kormány az ammónium-nitrátra, a döntés mától érvényes és egyelőre április másodikáig tarthat. A fontos műtrágya-alapanyag tovább drágíthatja a mezőgazdasági tápanyag-utánpótlás már így is kirívó mértékben megemelkedett költségeit, amely az élelmiszerárakban is megjelenhet.
Futótűzként ment körbe a Pénzcentrum szombati híre, hogy a kormányzati árstopra a Lidl az ármaximált termékekből mennyiségi korlátozással reagál. Ráadásul mindezt tetézi azzal, hogy a hatóságilag maximalizált árnál is jóval olcsóbban kívánja ezeket a termékeket kínálni. Tekintve, hogy nem egy jótékonysági szervezetről beszélünk, joggal merül fel a kérdés, hogy mi ütött a Lidl marketingeseibe, hogy ilyen, elsőre hajmeresztőnek tűnő akciót hirdetnek? Azonban, ha jobban a dolgok mögé nézünk, akkor kiderül, hogy húzásuk a maga nemében, ha nem is zseniális, de mindenképpen tudományosan megalapozott. A Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának oktatói a Portfolio-nak küldött írásukban a kiskerlánc lépésére adnak magyarázatot, és felteszik a kérdést: készlethiánytól fél-e a Lidl vagy épp versenyelőnyt kovácsol magának, a vállalat marketingesei „megtrollkodták” a hatósági árszabályozást?
A hagyományos üzletek mellett az élelmiszert értékesítő webshopokban is vizsgálja február elsejétől a rögzített árak betartását a fogyasztóvédelem. A kijelölt termékeket a tavaly október közepinél drágábban kínáló, az előírt mennyiséget készleten nem tartó vagy a tájékoztatásban mulasztó kereskedő az első jogsértést sem ússza meg figyelmeztetéssel – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese kiemelte: a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakemberei az általános gyakorlattól eltérően kötelezően bírságot szabnak ki, amely 50 ezertől akár több millió forintra rúghat.
A bizonyos alapvető élelmiszerek esetében február elsején életbe lépő élelmiszerár-stopról az érintett üzletek kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, meghatározott plakátokkal, meghatározott helyen - derül ki a szerdai közlönyből. A boltoknak 3 munkanapjuk maradt arra, hogy a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által közzétett arculati kézikönyv alapján elkészítsék a tájékoztatókat. Ha nem tesznek így, pénzbírság, vagy akár bezárás is lehet a büntetés.
Átmeneti hiány alakulhat ki baromfihúsból. A Baromfi Terméktanács elnöke azt mondta az RTL Híradónak, 15-20%-kal zuhanhat a termelés, ha a kereskedők nem fizetnek többet a csirkéért.
Az alapvető élelmiszerek árának rögzítése is jelzi, hogy a kormány határozottan közbelép, ha elszabadulnak az árak - mondta az agrárminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Nagy István arról is beszélt, hogy az eredetileg tervezett 3 hónapnál tovább is fennmaradhat az intézkedés.
Ma 11 órától kormányinfót tartott Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, elsősorban a tegnap bejelentett élelmiszerár-befagyasztásról és a koronavírus elleni védekezésről beszélt. Mint ismertette, változnak a karanténnal, teszteléssel kapcsolatos szabályok. Az eseményről élőben tudósítunk.
Tavaly átlagosan 28,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak globálisan, az ezek mozgását követő index 10 éves csúcsra emelkedett - áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön ismertetett jelentésében.
2022. február 1-jétől 2022. május 31-ig mindegyik Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) minden alszámlájáról lehet hideg élelmiszert vásárolni - hívta fel a figyelmet a kormány csütörtöki közleményében.
Az agrár- illetve élelmiszertermékek régóta nem látott ütemben drágulnak, és a jelek szerint ez a folyamat folytatódni fog az elkövetkező hónapokban is. Az árnövekedés megterheli a fogyasztókat és kivégezheti az agrofood-szektor egyes versenyképtelen szereplőit is.
Ritka esemény történt az Egyesült Államokban, az amerikai prémium benzin ára gallononként 4 dollár fölé emelkedett, ezzel az üzemanyag ára közel került a korábbi történelmi rekordhoz. A befektetők egy része arra fókuszól, hogy a magas élelmiszer- és energiaáraknak inflációs hatása van, ami felfelé hajtja a béreket, de a SocGen elemzője szerint a szalagcímek számítanak, a hírek pedig arról szólnak, hogy világszerte rekordszinten állnak az üzemanyagárak, ez pedig nyilvánvalóan a fogyasztói hangulatra is hatással lesz.
Elsősorban a cukor, a búza és a növényi olajok drágulása miatt, két hónap csökkenés után augusztusban jelentősen nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint az augusztusi árindex 127,4 pont lett, 3,1 százalékkal magasabb a júliusinál és 32,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Hiába az egyre magasabb bolti zöldségárak, a termelők vajmi keveset látnak bevételeiken a drágulásból. A hosszú évek óta megfigyelhető jelenség miatt az elmúlt időszakban felértékelődtek a hatékonyságnövelő beruházások, amelynek révén 2023-tól már márciustól decemberig önellátó lehet Magyarország zöldségfélékből – jóllehet az import továbbra is jelen lesz a piacon. A technológiai fejlődés a legjobb válasz a kereskedelmi láncok árnyomására, ám a legkisebbek számára nehéz a fejlesztések megvalósítása. Várhatóan ezért a jövőben kevesebb, de nagyobb termelő alkotja majd a hazai ágazatot, akik igyekeznek technológiával kiváltani a dolgozókat is.
Még tovább emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára az Agrárközgazdasági Kutatóintézet májusi-június elejei jelentései alapján. Sok zöldség ára emelkedett a közelmúltban, de például a gyümölcsök közül míg az import görögdinnyéhez is drágábban juthatunk hozzá, addig a behozott spanyol őszibarack és kajszi ára mérséklődött tavalyhoz képest. Az állati eredetű termékek sem úszták meg az árváltozást, nőtt a tojás ára, de már a pékáruknál is további drágulására lehet számítani.
Mialatt fejlett országok jegybankjai egyelőre a relatíve stabil árak nyújtotta kényelmet élvezik, addig a termelési láncok legalján, a nyersanyagpiacokon olyan inflációs folyamatok zajlanak, amelyekre a modern gazdaságtörténetben csupán egyszer, a 2008-as világgazdasági válságot megelőzően volt példa.
Májusban 2,2%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai alapján, ami kissé visszafogottabb drágulást jelez, mint amire az elemzők számítottak. A mélyben meghúzódó folyamatok azonban magasabb árdinamikát tükröznek, hiszen a maginfláció 4%-on alakult. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyi évnél mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.
Stiller Ákos, a Portfolio fotóriportere április közepén Magyarország legszegényebb térségébe, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részére, a Cserehátba kísérte el az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítványt. Az ország legészakibb településein nagy a baj: sokan vesztették el munkájukat az elmúlt hetekben, az itt élők ráadásul méginkább ki vannak szolgáltatva az élelmiszerárak emelkedésének.
Sokak számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Néhány termék esetében egészen durva áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, összeszedtük egy táblázatban a legeket.
Talán mindenki számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon, az áremelkedés pedig az élelmiszereket fokozottan érinti. Joggal érezhetik sokan, hogy a húsvéti bevásárláskor a tavalyinál mélyebben a pénztárcájukba kell(ett) nyúlniuk. De mennyi is az annyi? Megnéztük néhány élelmiszer árának változását az elmúlt egy évben.
Oroszországban két év alatt 31,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a nyugati országokkal szemben bevezetett embargó következtében - közölte kedden a RIA Novosztyi hírügynökséggel az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium illetékese.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
