A technológia, a genetika és a szakértelem együttese sem elég akkor, ha a hatékonyság világszínvonalú szintjét nem tudja biztosítani egy-egy agrárszereplő, márpedig enélkül nincs hosszútávú talponmaradás – hangzott el az az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjében, amely a Magyar Bankholding támogatásával jelenik meg.
Holnap kezdődik Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022 nevű rendezvény, amely a szakma jeles szereplőit, szakértőket és döntéshozókat is felvonultat. A rendezvényen mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés tematikája helyet kap. Az eseményt a Portfolio médiatámogatóként segíti.
Döbbenetes, százmilliárdos nagyságrendű az a többlet, amelyet forgóeszközként kellene beletenni a hazai állattartó ágazatba annak érdekében, hogy az képes legyen áthidalni a jelenlegi, drágább termelési feltételek jelentette helyzetet. Félő, hogy ez sokaknak túl nagy feladat lesz. Erről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio heti podcastjának házigazdája Hollósi Dáviddal, a Takarékbank Agrár üzletágának ügyvezető igazgatójával, és Braunmüller Lajossal, a Portfolio szakújságírójával.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
Az agrár- illetve élelmiszertermékek régóta nem látott ütemben drágulnak, és a jelek szerint ez a folyamat folytatódni fog az elkövetkező hónapokban is. Az árnövekedés megterheli a fogyasztókat és kivégezheti az agrofood-szektor egyes versenyképtelen szereplőit is.
Kevés olyan iparág van, ahol olyan széles mértékben lehet innoválni és kreatív ötletekkel jelentős eredményeket elérni, mint az agráriumban. Nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy a fiatalok megismerjék a mai magyar mezőgazdaságot és innovatív megoldásokon kezdjenek el gondolkodni. Ugyanakkor a MATE-n olyan széles spektrumú tudást szerezhetnek, amellyel bármelyik szektorban képesek lehetnek elhelyezkedni - mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a NAK TechLab online közvetített beszélgetésén.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) törekvéseit elfogadva a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) javaslatot tesz arra, hogy a közétkeztetésben is emelkedjen a hazai alapanyagok aránya, ami segítheti az ágazatban működő vállalkozásokat a koronavírus-járvány utáni időszakban – jelentette be a testület mai ülését követően Varga Mihály pénzügyminiszter. A GOT mai ülésének másik központi témája a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsítása volt.
Hatékonyabb gazdálkodással és több technológiai újítás bevezetésével a jelenleginél hatszor nagyobb mennyiségű élelmet lehetne kinyerni a világ óceánjaiból - állapították meg kutatók, akik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) halászattal foglalkozó mai római tudományos tanácskozásán ismertették az eredményeiket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
