A Kínai Központi Bank (PBOC) bejelentette, hogy szeptemberben nettó 200 milliárd jüan (28,5 milliárd dollár) értékben vásárolt kötvényeket a kereskedőktől, ami meghaladja az előző hónapban végrehajtott tranzakciók összegét – írja a Bloomberg.
Új sorozatokat bocsátanak ki több lakossági állampapírnál is, a friss dokumentációk alapján az eddiginél alacsonyabb kamattal. Csökkenni fog a megújult MÁP Plusz, a jelenleg legnépszerűbb FixMÁP és a Kincstári Takarékjegyek kamata is.
Kiemelt témáink között lesznek a hazai állampapír-befektetések a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Újabb gazdaságélénkítő lépést fontolgat Kína, a legnagobb bankoknak juttatnának tőkét, amire részben a hitelezés felpörgetése miatt lenne szükség, tudta meg a Bloomberg.
A német államkötvények piacán jelentős változás következett be hétfőn. Az euróövezet legnagyobb gazdaságának 10 éves kötvényhozama a kétéves hozam fölé emelkedett, ami a hozamgörbe normalizálását jelenti. Ez a jelenség utoljára 2022 novemberében volt megfigyelhető.
Az ukrán adósságátütemezés következő szakasza várhatóan összetettebb lesz az elsőnél, de az ország adósságügynökségének vezetője bizakodó a gyors megállapodást illetően.
Nagyon erős, 4-8-szoros volt, a túljegyzés a mai magyar államkötvény aukciókon, és ezt, illetve a hozamelvárásokat látva az Államadósságkezelő Központ a meghirdetett 35-nél több, összesen 45 milliárd forintnyi kötvényt adott el. Az aukciós átlaghozamok tovább süllyedtek mindhárom kötvénysorozat esetén.
A BNP Paribas elemzői szerint az euró erősödhet a dollárral szemben egy esetleges globális recesszió esetén. Ez a forgatókönyv eltérne a korábbi piaci trendektől.
Nagyot ugrott a hazai bankok állampapír-kereslete júliusban, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája a lakosságnál: előbbiek állománya eddig 1550 milliárddal nőtt, az állampapírok pedig 830 milliárdos növekménynél tartanak. Érdekes az is, hogy újra élénkül a lakossági kereslet egy olyan állampapír iránt, amelynek a hozama folyamatosan csökken. Ez a téma is terítéken lesz a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján.
Három magyar államkötvény sorozatból tartott ma aukciókat az Államadósságkezelő Központ, amelyekre összesen 35 milliárd forint mennyiséget hirdetett meg, de a közel 250 milliárd forint összes vételi ajánlat, és a csökkenő hozamelvárások láttán jóval több, 67,5 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el.
Egy újabb magas rangú kínai közgazdász sürget minél nagyobb fiskális lazítást Kínában. Véleménye szerint 1400 milliárd dolláros programra lenne szükség, ami a 2008-as csomaghoz lenne mérhető a GDP arányában. Azonban továbbra is nagy kérdés, hogy ezt mire kellene fordítani a kínai vezetésnek. Beruházás, vagy fogyasztásélénkítésére? Ráadásul vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a kínai magas eladósodottság nem tesz lehetővé érdemi fiskális költekezést.
A forint intézményi állampapírok, így a magyar államkötvények és a diszkont kincstárjegyek a magyar államadósság legnagyobb részét teszik ki, megelőzve a lakossági piacot és a devizapiacot. Éppen ezért lehet lényeges kérdés, milyen befektetőknél vannak ezek az állampapírok és őket mi motiválja abban, hogy forintban denominált állampapírokba fektessenek, illetve mi mozgatja befektetési döntéseiket. Ezek ismeretében ugyanis könnyebben modellezhető, tervezhető az adósságfinanszírozás, illetve meg lehet határozni azokat a piacfejlesztési reformokat, melyek növelhetik a keresletet és hatékonyabbá tehetik a forint intézményi piacot.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A román pénzügyminisztérium jelentős államkötvény-kibocsátást tervez szeptemberre. A tárca közlése szerint összesen 5,68 milliárd lej (1,26 milliárd dollár) értékben kívánnak hazai kincstári kötvényeket és váltókat értékesíteni – írja a Reuters.
A japán államkötvények hozamai emelkedtek szerdán, miután a Bank of Japan (BOJ) egyik vezető tisztségviselője megerősítette a központi bank kamatemelési szándékát, amennyiben az infláció tartósan magasan marad.
Kína szokatlan taktikát alkalmaz, hogy visszatartsa az államkötvény-vásárlástól a bankokat: nyilvánosan megnevezi és megszégyeníti őket. A kínai hatóságok gyakorlatilag mindent bevetnek, hogy megálljt szabjanak a kellemetlen hozamcsökkenésnek és megakadályozzák a buborék kialakulását – írja a Financial Times.
A német 10 éves államkötvények hozama pénteken április közepe óta a legnagyobb heti emelkedést produkálta, miután a világ legnagyobb gazdaságának kilátásaival kapcsolatos aggodalmak uralták a változékony hetet. Az amerikai munkanélküliségi kérelmek csütörtöki adatai enyhítették a recesszióval kapcsolatos félelmeket, miután az előző héten gyenge nem mezőgazdasági foglalkoztatási adatok miatt világszerte zuhantak a részvényárfolyamok, és a befektetők az államkötvények biztonságába menekültek.
Erőteljes vételi érdeklődés jellemezte a mai magyar államkötvény aukciókat, hiszen csaknem 163 milliárd forintnyi befektetői ajánlat ömlött be, és ezeket, illetve a visszaeső hozamelvárásokat látva az Államadósság Kezelő Központ az összesen meghirdetett 35 milliárd helyett összesen 75 milliárd forintnyi papírt adott el.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya az első félévben több mint 1300 milliárddal nőtt, az állampapírok 600 milliárdos növekményét egyelőre a bankbetétek is megelőzik. De nem szabad leírni az állampapírokat: van pár szám, ami azt mutatja, korántsem szerepelnek olyan rosszul. Mindeközben a bankok állampapír-állománya tovább csökkent, a befektetési alapok államadósság-részesedése pedig nő.
Pénteken a német államkötvények hozama mintegy hónapja nem látott mélységbe süllyedt. A befektetőknél a gyenge amerikai gazdasági adatok felerősítették a globális növekedés lassulásával kapcsolatos félelmeket.
Aláírta Volodimir Zelenszkij ma, július 31-én, azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy fel lehessen függeszteni a külföldi adósságok kifizetését október 1-ig, és így gyakorlatilag államcsődöt lehet jelenteni Ukrajnában.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
