Májusban csökkentek a központi költségvetés kiadásai éves alapon, miközben a bevételek enyhén növekedni tudtak, ezen belül is szépen teljesültek az általános forgalmi bevételek - derül ki a Pénzügyminisztérium által hétfőn közzétett részletes államháztartási adatokból.
Miközben a személyi jövedelemadóból, valamint a járulékokból ömlenek idén a költségvetésbe a bevételek, addig az áfabevételek eddig nem tudtak helyreállni 2024-ben sem - olvasható ki a Pénzügyminisztérium részletes áprilisi államháztartási jelentéséből. Mindez arra utal, hogy az idei erőteljes bérkiáramlás az szja-bevételeket megtolja, viszont a lakosság ezt nem költi el a boltokban, így az áfabevételek büdzsét stabilizáló ereje továbbra sincs jelen. Közben a kormány állami vagyonnal kapcsolatos nagyköltései sem épp segítenek a költségvetés kiszolgáltatott helyzetén.
Az év első három hónapjában az áfabevételek még mindig gyengén muzsikálnak, a kamatkiadások mindenre rátelepednek, a közösségi közlekedésre most kirívóan többet költ az állam, viszont a rezsivédelmi kiadások visszafogottabbak. Ezt lehet kiolvasni az államháztartás idei első negyedéves részletes folyamataiból, ami tulajdonképpen nem hozott nagy meglepetéseket, hiszen a magyar gazdaság tavalyi recesszióból történő kilábalása is lényegesen lassabb, mint korábban várták.
Januárban még nem jött el a várva-várt pozitív fordulat a költségvetés számára - olvasható ki a Pénzügyminisztérium által nemrég közzétett részletes költségvetési adatokból. Az év első hónapjában kialakult többlet mögött inkább állnak olyan tényezők, amelyek átmenetileg segítenek a büdzsén, az alapvető mögöttes folyamatok nem sok jóval kecsegtetnek. Ezek egyike az áfabevételek alakulása, amelyek év/év alapon 5%-kal még csökkentek is.
Két héttel az első közlés után hivatalosan is megerősítést nyert: a költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege 4593 milliárd forintos hiányt mutatott, ami az eredeti cél közel duplája. A Pénzügyminisztérium részletes adataiból az is kiolvasható - amellett, hogy a nominális adósság 50 ezer milliárd forint fölé került -, hogy a cégek és a lakosság által fizetett adók összege 2022-höz képest 2260 milliárd forinttal nőtt. Kíméletlen inflációs- és adóprés csapott le a magyarokra, ám a költségvetés stabilizálásához ez sem volt elegendő.
2023 nem a kiskereskedelem szárnyalásának éve volt, az elköltött pénz mennyisége drasztikusan emelkedett, miközben a volumen zuhant, vagyis a kisebb kosarakért többet fizettek az emberek. Ilyen rossz együttállás az elmúlt szűk másfél évtizedben nem volt Magyarországon.
A kamara számítása szerint Magyarországon 2024-ben a gazdaság 4-5 százalékkal növekedhet az idei 0,3 százalékos visszaeséssel szemben, az infláció 5-6 százalék körül alakulhat a 2023. évi 17,7 százalék után - ismertette Parragh László elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) előrejelzését.
Az elmúlt napokban több olyan új fejlemény is napvilágot látott a 2023-as költségvetéssel kapcsolatban, amelyek megerősítik, sőt felerősítik azokat a várakozásokat, miszerint a kormánynak a megemelt idei hiánycélt is nagyon nehéz lesz elérnie. Elég ha csak onnan közelítjük meg, hogy a pénzügyi számlák adatai szerint az államnak az utolsó negyedévben nullszaldós gazdálkodást kellene elérnie, amire eddig csak egyetlen egyszer volt példa az utóbbi 30 évben. Rendkívüli év lesz az idei tehát a költségvetés számára: vagy azért, mert a kormánynak sikerül teljesítenie az új célt, vagy azért, mert az utolsó utáni pillanatban is lépnie kell majd.
Októberben ismét előállt az a rendkívüli helyzet, hogy az előző évhez képest csökkentek a költségvetésbe befolyó áfabevételek. Vagyis nem átmeneti idén az a jelenség, hogy az államkassza legfontosabb támasza szenved. Szokatlanul alakultak az év tizedik hónapjában a vállalati befizetések is, a büdzsét csak a lakosság mentette a múlt hónapban.
2021-ben jelentősen esett az egész Európai Unióban az áfarés, a teljes potenciálisan beszedhető áfabevételnek csupán az 5,3 százaléka hiányzott két évvel ezelőtt az EU-átlag szintjén. Ez jelentős javulás a 2020-ban látott 9,6 százalékos arányszám után. A magyar áfarés 7,1%-ról 4,4%-ra csökkent 2020-ról 2021-re. Az Európai Bizottság minden évben elkészülő jelentésének legutóbbi kiadása Magyarországot is sikersztoriként említi meg az uniós országok között.
A költségvetésbe befizetett bruttó áfabevételek alakulása egyre aggasztóbb, de legalább a kiutalások mértéke enyhül és kezd normalizálódni - olvasható ki a napokban megjelent első kilenchavi részletes államháztartási adatokból. Bemutatjuk, hogy pontosan milyen gazdasági folyamatok állhatnak az érdekes gazdasági jelenség mögött, amely rányomta a bélyegét a teljes idei költségvetés teljesítményére.
Idén a költségvetés megborulása okozza a legnagyobb fejtörést és a legtöbb feladatot a kormányzati gazdaságpolitika számára. A helyzet odáig fajult, hogy ismét emelni kellett a hiánycélt, de még távolról sem biztos, hogy ez elegendő lesz. A büdzsé elcsúszásában a legnagyobb szerepet az általános forgalmi adóból származó bevételek játszották. Most bemutatjuk, mennyire jelentős ez a tényező a deficit elszállásában, és ezzel együtt rámutatunk a magyar gazdaság egyik legnagyobb rejtélyére.
Érthető, hogy így összeomlottak a költségvetés áfabevételei Magyarországon, hiszen a lakosság pénze elinflálódott, mindenki rosszabbul él, tehát alig tudnak az emberek vásárolni - hangzik el sokszor a gazdasági értékelés. A válasz azonban túl kényelmes: valójában az áfabevétel látványosan elmarad attól, ami a gazdasági folyamatokból következne. Sőt, ma valójában ahány adatra ránézünk, annyifélét mondhatunk a háztartások vásárlásairól. A magyar gazdasági folyamatok egyik legnagyobb rejtélye, hogy sehogyan nem áll össze, mi történik a lakosság fogyasztásával.
A hazai gazdaságpolitika vezetői részéről a Közgazdász Vándorgyűlésen elhangzott kijelentések miatt ismét a figyelem középpontjába került a költségvetés helyzete. Jól látható, hogy már a költségvetésért felelős miniszter is látja, hogy nincs minden rendben. Ezt az álláspontot támasztják alá a péntek délelőtt megjelent részletes államháztartási adatok, amelyek azt mutatják, hogy az áfabevételek oldalán már nem kicsi a baj, hanem óriási.
Egyre nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen formában hozzá kell nyúlni az idei költségvetéshez, főleg, ha nem indul be a harmadik negyedévben a gazdasági növekedés - mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke.
Nagy bajban van az idei költségvetés, főleg a bevételi oldalon: időarányosan elmaradás látható az áfa-, a jövedéki adó és a járulékbevételek tekintetében - olvasható ki az első hét hónap részletes államháztartási adataiból. Bár vannak az egyensúlyi feszültséget enyhítő tényezők, de számításaink szerint szinte biztosra vehető a költségvetési elcsúszás, hacsak nem történik valamilyen váratlan fordulat.
Működnek a büntetővámok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte Putyin fél közvetlenül vele tárgyalni.
Az Airbus is benne lehet.
Emelkednek a jegyárak, a bérletek ára változatlan marad.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
