Üzletfejlesztés

Lépéskényszerben a hazai lízingszektor: a digitalizáció lehet a megoldás

Lépéskényszerben a hazai lízingszektor: a digitalizáció lehet a megoldás

Két évvel ezelőtt egyesült a hazai piac négy meghatározó lízingcége, amelyek azóta Euroleasing néven folytatják közösen a működésüket. A tavalyi évben a vállalat abszolút piacvezető pozíciót ért el az alig-alig növekvő lízingpiacon. 2023 összességében nem volt könnyű éve a szektornak, hiszen a meghatározó szegmensek, így a személygépjárművek, az egyéb termelőeszközök és a mezőgazdasági gépek forgalma is visszaesett. Lényeges ugyanakkor, hogy a kamatszintek folyamatosan csökkennek, amely jó alapot adhat az idei növekedésnek. Szintén előre hajtja a piacot, hogy a hazai lízingszereplők lépéskényszerbe kerültek, egyrészt, mert a digitális megoldásokban a környező országok némelyike előrébb tart, mint Magyarország, emellett a nagy nemzetközi cégek is az ajtón kopogtatnak. Az Euroleasing ezért olyan digitális megoldásokkal készül, amelyekkel alkalmazkodik a változó ügyféligényekhez, ugyanakkor alakítja is azokat – néhány éven belül már akár futár is házhoz szállíthatja az online megrendelt autót.  A Portfolio Vály Judit vezérigazgatót kérdezte a szektor tavalyi eredményeiről, az autópiac változásairól, és a vállalat digitális fejlesztéseiről.

Így lehet az épületgépészeti kivitelezés idejét a negyedére csökkenteni

Így lehet az épületgépészeti kivitelezés idejét a negyedére csökkenteni

Az elkövetkezendő néhány év rendkívül nehéz lesz az építőipar számára, csak azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek innoválnak, új technológiákat vezetnek be és növelik a hatékonyságukat. A GLT Delta Kft. is erre az útra lépett, 3D szkenneléssel gyakorlatilag hiba- és anyagveszteség nélkül tudnak előreszerelt gépészeti rendszereket gyártani, amelyek helyszíni beüzemelése negyedannyi időt vesz igénybe, mint azt hagyományos eljárással megépíteni. A magyar piac lassulását ellensúlyozni lehetne a külföldi megjelenéssel, de a magyar cégek nem elég versenyképesek a külpiacokon, ráadásul a főbb célországok, mint Németország vagy Ausztria építőipara is nehéz helyzetben van. A hazai szakképzés alig-alig tudja lekövetni a technológiai fejlődés iramát, és bár a felsőoktatás képzett mérnököket, építészeket képez, a frissdiplomások soft skill-jein sokat kellene még fejleszteni. A fenntarthatósági szempontok egyelőre kevés szerepet kapnak egy-egy tender pályázati elbírálásában, de ez hamarosan gyökeresen változhat. A Portfolio Cserkúthy Andrást, a GLT Delta Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a hazai és európai építőipar helyzetéről, innovációs készségeiről, versenyképességről és a várható piactisztulás gazdasági és társadalmi következményeiről.

Kijött a lista: ezek a legkeresettebb diplomák a magyar piacon

Kijött a lista: ezek a legkeresettebb diplomák a magyar piacon

A Profession.hu idén is elkészítette a diplomákkal, diplomás állásokkal kapcsolatos trendriportját. Az elemzésből kiderült, hogy jelenleg melyik egyetem diplomásai kérik el a legmagasabb fizetést átlagosan és mely intézmények diplomáira van a legnagyobb igény a munkaerőpiacon.

Így lehet egy Veszprém vármegyei kisváros egész Európa éltanulója

Így lehet egy Veszprém vármegyei kisváros egész Európa éltanulója

A barcelonai Tomorrow Mobility World Congress rendezvényen megjelent a világ innovációs ökoszisztémájának színe-java, viszont fájóan kevés kelet-közép-európai regionális szereplő mutatta be a fejlesztéseit, Budapest standja viszont üdítő kivételt jelentett. Az EIT Urban Mobility szervezésében (is) létrejött eseményen a Portfolio, a hazai hírportálok közül egyedüliként vett részt, és helyszíni riportot készített Dervalics Ákossal és Lőrincz Andrással a szervezet hazai partnere, a Green Brother vezetőivel, illetve Traian Urbannal az EIT Urban Mobility kelet-közép-európai régióvezetőjével. Az interjúkból kiderült, hogy a magyar startupok miként tudnak belépni a hazai városok mobilitási kihívásainak megoldásába, hogyan lett európai szinten is elismert város Ajka, és hogy miért nem tudnak sokszor kilépni a régió startupjai a világpiacokra.

Így lehet a megtakarított energiát is pénzzé tenni az új tőzsdén

Így lehet a megtakarított energiát is pénzzé tenni az új tőzsdén

Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.

Ezeket kell teljesítenie egy magyar KKV-nak, ha egy multinacionális cég beszállítója akar lenni

Ezeket kell teljesítenie egy magyar KKV-nak, ha egy multinacionális cég beszállítója akar lenni

A hazai építőipar gyenge teljesítménye ellenére a Schneider Electric üzleti eredményei emelkedő pályán maradtak, forgalmazói és gyártói tevékenységén túl többszáz fős csapat dolgozik a régiós beszállítók felkutatásán, de a fenntarthatósági tanácsadás is egyre nagyobb szerepet kap. Az alapvetően energiamenedzsment rendszereiről és elektronikai termékeiről ismert vállalat az ipari automatizációs megoldásaival is részt vesz a vállalatok termelésének modernizálásában. Saját működésében kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, jövőre nyílik meg az ötödik magyar üzemük Dunavecsén, amelyben olyan középfeszültségű kapcsolóberendezéseket gyártanak, amelyek – az iparágban az elsők között - már nem tartalmazzák a légkört súlyosan károsító kén-hexafluorid vegyületet. 2020-ban indította el regionális beszállító programját, amelynek célja, hogy Kelet- Közép-Európa vállalatai még nagyobb arányban jelenjenek meg a termelési láncban. Nem lehet azonban akárki partner: olyan cégekkel kívánnak együttműködni, amelyek szintén elkötelezettek a fenntarthatóság mellett. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte a vállalat eredményeiről, a villamosenergia elosztó hálózat fejlesztési lehetőségeiről, fenntarthatósági törekvésekről és a beszállítói programban résztvevő cégek felé támasztott követelményekről.

Ma este elstartol a Cápák között új évada

Ma este elstartol a Cápák között új évada

Január 7-én, 19:00-kor vetítik az RTL üzleti showműsorának új részét, a 7. évad ezúttal is számtalan meglepetést tartogat. „Az évad különlegessége, hogy hét cápát láthatnak majd a nézők, akik váltásban, de továbbra is önállóan döntenek arról, hogy befektetnek-e az adott vállalkozásba. Visszatér a befektetők közé Lakatos István, illetve egy új arccal, Sárospataki Alberttel bővül a befektetők köre” – árulta el Máté Krisztina, a Cápák között producere.

Megnéztük, mit gondol az Európai Unió a városi mobiltás jövőjéről

Megnéztük, mit gondol az Európai Unió a városi mobiltás jövőjéről

Európa lakosságának háromnegyede városokban él, ezért a városi mobilitás átalakítása megkerülhetetlen az EU klímacéljainak eléréséhez. A fejlesztések 2030-ig előreláthatóan 86 milliárd euróba kerülnek, a befektetés azonban nagyon rövid idő alatt megtérülhet. Barcelonában, a Tomorrow Mobility World Congress-en Európa és a világ leginnovatívabb cégei, startupjai, de egyes régiók, városok és országok önállóan is bemutatták legújabb fejlesztéseiket. Egyedüli hazai hírportálként a Portfolio vett részt az eseményen, egy villáminterjúban Csókay Ákos a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára számolt be arról lapunknak, hogy miért fontos, hogy a régió városai közül egyedüliként Budapest és több hazai innovatív cég is megjelent a rendezvényen.

Chipgyártáshoz is szállít alkatrészeket a dunántúli cég: a 3D nyomtatásé a jövő a fémiparban is

Chipgyártáshoz is szállít alkatrészeket a dunántúli cég: a 3D nyomtatásé a jövő a fémiparban is

Következő hetekben megjelenő cikksorozatunkban sikeres hazai KKV-k generációváltását mutatjuk be. A folyamat a szemünk előtt zajlik, mégis kevés az olyan zökkenőmentes átmenet, mint a nagyatádi Büttner Kft.-nél. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt vette át édesapjától a vállalatvezetést ifj. Büttner Tamás, az elmúlt időszakban pedig folytatta a három évtizedes munkát, olyan technológiákat, például alumínium 3D nyomtatást vezetett be, amelyek egyedülállók a régióban. A konzekvensen követett üzleti stratégiának köszönhetően diverzifikálták a portfóliójukat, jelentősen csökkentették az autóipari kitettségüket, és ma már chipgyártáshoz is szállítanak fém alkatrészeket. Saját termékekkel is megjelentek a piacon, saját fejlesztésű szoftveres megoldást is értékesítenek a partnereik számára. A fémipar ugyanakkor rendkívül tőkeigényes ágazat, a technológiai korszerűsítés nagyértékű beruházásokat kíván, amelyek finanszírozása a bankok számára is kihívást jelent, komoly szakmai hátteret és rugalmas kockázatkezelést igényel. De hogyan tudta a vállalatot támogatni a banki partnerük, az MBH Bank a sikeres generációváltásban?

Ma húsz kivitelező cég jelentkezik arra az építőipari munkára, amire tavaly csak kettő

Ma húsz kivitelező cég jelentkezik arra az építőipari munkára, amire tavaly csak kettő

Továbbra is gyengélkedik a hazai építőipar, és a negatív spirál vége egyelőre nem látszik. Csak azok a szereplők maradhatnak életben, amelyek transzparensen működnek, növelik a hatékonyságukat, és igyekeznek az egész iparági vertikumban minél nagyobb területeket lefedni. Mind a tőzsdei cégeknek, mind ezek beszállítóinak, alvállalkozóinak egyre fontosabbak a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor jelenleg a piac olyan árérzékeny, hogy a „zöld” működés egy-egy tender elnyerésének döntési szempontjaként, teljesen háttérbe szorul az ajánlati ár mögött. A fenntarthatósági beruházások rengeteg erőforrást igényelnek, amelyek viszont komoly versenyképességi kérdéseket vetnek fel: a szabályok szigorításával párhuzamosan piacvédelmi intézkedések is szükségessé válhatnak. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte a rossz építőipari teljesítmény mögötti okokról, piactisztulásról, fenntarthatósági kérdésekről, és a vállalat jövőbeni terveiről.

Mennyire értékes napjainkban a „Made in Germany” márkajelzés?

Mennyire értékes napjainkban a „Made in Germany” márkajelzés?

A Hörmann, bár globális szereplő az ajtó- és kaputechnológiában, a mai napig családi vállalkozásként határozza meg magát, már a család ötödik generációja is aktívan részt vesz a cég napi munkájában. A szemlélet a működés minden területét áthatja, a vállalati akvizíciók során is a családi vállalkozásokat részesítik előnyben, és igyekeznek megtartani a korábbi vezetőket. A fejlesztéseknek és felvásárlásoknak köszönhetően folyamatosan nő a termékpalettájuk, a kamiondokkoló rendszerektől, a kerti tárolókig terjed. Bár előnyt jelent számukra az erős német ipari háttér Magyarországon, de az ázsiai beruházók sokszor saját beszállítókkal dolgoznak, így meg kell küzdeni a pozíciókért. A lakossági és vállalati fenntarthatósági igények erősödésével új, kiemelkedően jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat és okosotthon megoldásokat is fejlesztenek, de saját működésüket is átalakították: több mint 10 éve csak zöldáramot használnak, és a lakossági termékeik már teljes egészében karbonsemlegesek. A Portfolio Szujó Lászlót, a Hörmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a cég gyökereiről, az üzleti stratégiájáról, és arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy olyan családi vállalkozásnak, amely hirtelen globális szereplővé válik.

Lépésről lépésre – így érdemes KKV-ként digitalizációba fogni

Lépésről lépésre – így érdemes KKV-ként digitalizációba fogni

Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.

Ilyen fejlesztésekkel léphet előre Magyarország az ipari értékláncban

Ilyen fejlesztésekkel léphet előre Magyarország az ipari értékláncban

Példaértékű együttműködés született a Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem között, idén tavasszal adták át az egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. A szereplők együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza, azonban a jelenlegi beruházás új mérföldkőnek számít, egyben dimenzióváltást is jelent, hiszen a diákok és az oktatók egyaránt a legmodernebb eszközökkel kísérletezhetnek a laborban. A BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még inkább tudják optimalizálni. Az új létesítményben folyó szakmai munka egyik első, és igen látványos eredménye egy harmadik szereplővel, a MouldTech Systems-szel közösen fejlesztett Alfa Tipo 184, egy, az ’50-es évek jellegzetességeit idéző Formula 1-es versenyautó újragondolt, elektrifikált változata, amely szeptemberben a müncheni IAA MOBILITY 2023 nemzetközi autóipari kiállításon, a HIPA standján is bemutatkozott.

80 millió forintért kelt el Paál László csúcsműve a Virág Judit Galéria aukcióján

80 millió forintért kelt el Paál László csúcsműve a Virág Judit Galéria aukcióján

Paál László csúcsműve 80 millió forintért, a nemzetközi aukciók sztárjának számító Moholy-Nagy László kivételes alkotása pedig 22 millió forintért talált új tulajdonosra a Virág Judit Galéria árverésén. A hagyományos őszi aukción nagy sikert aratott Mednyánszky László és Scheiber Hugó egy-egy alkotása is - tájékoztatta a Portfoliot a Galéria.

Hat céggel bővült az elitklub: ők lettek a Kiválóan Vezetett Vállalatok idén

Hat céggel bővült az elitklub: ők lettek a Kiválóan Vezetett Vállalatok idén

A Deloitte Private nyilvánosságra hozta Best Managed Companies - Kiválóan Vezetett Vállalatok minősítést elnyerő vállalatok 2023-as listáját. A tavalyi tíz díjazott vállalathoz újabb hat csatlakozott. A mentorprogramban olyan sikeres magyar tulajdonú és irányítású vállalkozások vehetnek részt, amelyek – egyéb feltételek mellett – legalább 20 millió euró éves árbevétellel és több mint 50 foglalkoztatott munkavállalóval rendelkeznek. A program során a Deloitte szakértői mentorként rávilágítanak a cég erősségeire, valamint feltárják, hogy a globális gyakorlatokat figyelembe véve, milyen területen lenne még érdemes fejleszteni. A nemzetközi szinten már három évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés egyik legfőbb tanulsága, hogy a vállalatvezetők a világon mindenhol hasonló problémákkal küzdenek, ezért különösen értékesek azok a jó gyakorlatok, amelyeket a cégek megismerhetnek és implementálhatnak a részvételt követően. A korábbi általános kihívások, mint a stratégiaalkotás, a szervezetfejlesztés vagy digitális áltállás mellett, idén már hangsúlyos szerepet kaptak a fenntarthatósági vállalások és a zöld átmenet megvalósítása is. A Deloitte Private a jövőben a minősítést elnyerő vállalatok közötti közösségépítést nemzetközi szintre emelné, ezzel is segítve a magyar cégek külföldi láthatóságának növelését.

Ezekkel a projektekkel válna a 18. kerület az ingatlanpiaci fordulat egyik nyertesévé

Ezekkel a projektekkel válna a 18. kerület az ingatlanpiaci fordulat egyik nyertesévé

Budapest lakossága csökken, az agglomeráció robbanásszerűen növekedik: ez volt az elmúlt 10 év mérlege. A tavalyi évben azonban már komolyan megmutatkoztak az elővárosi életforma hátrányai, a vízhiány, a megfelelő szociális- és oktatási intézmények hiánya. Több település vezetése ezért kitette a „megtelt” táblát, szigorúan korlátozzák az új építkezéseket. A kialakult, olykor ellentmondásos helyzetnek azonban lehetnek nyertesei is: azok a fővárosi peremkerületek, például Pestszentlőrinc – Pestszentimre, amelyek megőrizték kisvárosi, családi házas jellegüket, ugyanakkor a közlekedésre és más infrastruktúrára sem lehet panasz. Az ingatlanfejlesztők eddig nem koncentráltak a területre, gyakorlatilag nem történt az elmúlt időszakban nagyobb volumenű lakóingatlanberuházás, azonban ennek lehet, hogy vége. Az önkormányzat a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak szerint, a városközpontban 10 hektárnyi területet jelölt ki fejlesztésre, rehabilitációra, illetve több mint 30 kisebb külsőbb lokációt, hogy azon 2-3 emeletes lakóingatlanok, kisebb irodaházak, illetve szolgáltatóközpontok jöhessenek létre.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jöhet a 450-es euró 2025-ben?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.