A tartományi jogú Hamburg városában választásokat tartottak vasárnap. A helyben erős szociáldemokrata SPD egyértelmű győzelmet aratott, második helyre a február 23-i Bundestag-választások győztese, a CDU ért be.
Megnyíltak a szavazóhelyiségek az észak-németországi Hamburgban vasárnap, alig egy héttel azután, hogy az országban országos választásokat tartottak.
A hétvégén tartott németországi választások a végeredmény tekintetében nem hoztak különösebb meglepetést; az előzetesen esélyesnek tartott konzervatív CDU/CSU szövetség kapta a legtöbb szavazatot, az elmúlt időszakban jelentősen erősödő radikális jobboldali AfD második helyen futott be, a harmadik helyen végzett szociáldemokrata SPD támogatottsága pedig történelmi mélypontra süllyedt. A választási térképek alapján szembetűnő különbség figyelhető meg az ország nyugati és keleti körzetei között a választási preferencia tekintetében. A Google Trends adatainak segítségével megnéztük, hogyan alakultak a német internetezők Google-keresései a választások kapcsán.
A következő koalíció lesz a német demokrácia utolsó tölténye - jelentette ki hétfőn Markus Söder bajor tartományi kormányfő, aki egyben a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is.
Az Olaf Scholz kancellár kormánya által elfogadott választójogi reform miatt 23 képviselőjelölt hoppon maradt a vasárnapi Bundestag-választáson: bár saját választókörzetükben elsők lettek, mégsem szereztek mandátumot egy elsőre furcsának tűnő szabályozás miatt.
A mérsékelt erők zsugorodását és a radikálisok előretörését hozta a vasárnapi parlamenti választás Németországban. A radikális jobboldali AfD második erővé vált, a radikális baloldali Die Linke feltűnően jól szerepelt, a tavaly januárban alakult, a Linkéből kivált BSW pedig mindössze 14 ezer szavazattal csúszott le a Bundestagba kerülésről. A három radikális párt összesített szavazatszáma több mint az összes szavazat egyharmada, és a mérsékelt erőknek a Bundestagban sincs meg a kétharmad. A CDU/CSU győzelme némileg elfedi azt, hogy döntő változások zajlanak Európa vezető gazdaságában: ez már nem az a Németország, amit eddig ismertünk. Cikkünkben a Bundestag-választás öt tanulságát gyűjtöttük össze.
Megkezdődött a szavazás vasárnap reggel a németországi előrehozott szövetségi parlamenti választáson.
Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban. A felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU-szövetség győzelmét nem veszélyezteti semmi, így arra lesz érdemes figyelni, hány mandátumot kap a többi párt, illetve mely kispártok kerülnek be a Bundestagba, ugyanis ez nagyban kihathat arra, hogy milyen koalíciók jöhetnek majd létre.
Egy nappal a szövetségi választások előtt a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint továbbra is a CDU/CSU vezet Németországban, bár enyhe visszaesést mutatnak az adatok. Viszont bejuthat a szélsőbaloldal a parlamentbe, ami megnehezítené a konzervatívok számára a kormányalakítást.
Robert Habeck német alkancellár, a Zöldek kancellárjelöltje felszólította az EU-t, hogy szakítson az Elon Muskhoz hasonló technológiai oligarcháktól való függőségével – írja a Politico.
Németországban mintegy 170 ezer 18 éven alatti vett részt az úgynevezett „U18-szövetségi választáson”, amelyet a vasárnap esedékes parlamenti választások előtt szerveztek meg részükre. Meglepetésre a „felnőttek” körében az 5 százalékos küszöbnél billegő, radikális baloldali Die Linke (Baloldal) nyerte meg a voksolást – írja a Tagesschau.de.
Elutasították Svájc állampolgárai a szigorú kibocsátási határértékeket célzó népszavazási kezdeményezést. A Zöld Párt ifjúsági szárnya által indítványozott javaslat, amely jelentősen csökkentette volna az üvegházhatású gázok kibocsátását, nem nyerte el a szavazók többségének támogatását. A döntés hátterében elsősorban gazdasági megfontolások állnak - tudósított a Bloomberg.
Bár a migrációs vita miatt az utóbbi hetekben turbulenssé vált a német választási kampány, a közvélemény-kutatásokban alig látszik elmozdulás – derül ki a két német közszolgálati televízió, az ARD, illetve a ZDF pénteken közzétett, egymástól függetlenül mért közvélemény-kutatásából. Úgy tűnik, az már nem kérdés, hogy a jelenleg ellenzéki CDU/CSU-szövetség fogja megnyerni a választásokat. A koalíciókötés szempontjából a nagy kérdés az lesz, hány kispárt jut be végül a Bundestagba.
Több száz autót rongáltak meg Németországban feltehetően Moszkva által felbérelt szabotőrök, a cél a jelenleg kormányon lévő Zöldek elleni hangulatkeltés lehetett – írja a Der Spiegel.
Bár a német választási kampány fókuszában korántsem az ukrajnai háború áll, tovább folyik a politikai vita Ukrajna támogatásának kérdéséről. A középpontba az a 3 milliárd eurós segélycsomag került, amelyet személyesen Olaf Scholz kancellár blokkol, miközben vele szemben színes koalíció jött létre a konzervatívok, a liberálisok és a zöldek részvételével. Nagyon úgy tűnik, hogy Kijevnek az új német kormány február 23-a után esedékes megalakulásáig várnia kell, amíg jóváhagyásra kerül az új támogatási csomag.
Február 23-án lesz az év magyar, európai, de talán nemzetközi szempontból is legfontosabb választása, a német parlamenti választás. A voksolást eredetileg szeptember 28-án tartották, volna, de az Olaf Scholz-kormány novemberi bukása miatt februárra hozták előre azokat. Hogyan működik a német választási rendszer, melyek a Bundestagba jutásra legesélyesebb pártok, és milyen kormánykoalíciók jöhetnek? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni a cikkben.
Fontos a titoktartás.
A piaci turbulencia közepette.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
