„A forint 375-ig gyengül az euróval szemben és Magyarország lépéseket tesz az EU-kilépés felé” – hangzott tavaly év végén Steen Jakobsen egyik meghökkentő előrejelzése. A hétfői magyar vétóba akár utóbbit is beleláthatjuk, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint azonban hiba lenne az európai integráció minden problémáját a magyarok és a lengyelek nyakába varrni, egész Európa ért fontos válaszúthoz.
A német kormány régóta tudta a magyar álláspontot az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, azaz tudta, hogy „elmegyünk a falig. Ezt éljük most”, így most náluk pattog a labda, hogy a helyzetet kezeljék – hangsúlyozta az Indexnek hétfőn késő este Varga Judit. A magyar igazságügyi miniszter jelezte: a németek ismerik a különböző tagállamok érdekeit, így az, hogy tegnap végül a magyar és a lengyel politikai vétó miatt nem született meg a költségvetési megállapodás, nem a magyar kormány felelőssége.
Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.
Magyarország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot a mai nagyköveti tanácskozásona túl szigorú jogállamisági rendelet miatt – jelentette be Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitterén. A hírek szerint nem csak a magyar, hanem a lengyel nagykövet is hasonlóan szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Portfolio reggeli értesülésével és Orbán Viktor ma délutáni jelzésével összhangban a két tagállam politikai vétót emelt a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletével kapcsolatban, a formális vétó még hátravan.
Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.
Ha Magyarország valóban megvétózza az uniós költségvetést, akkor az válságot jelent Európa számára – mondta névtelenül egy magasrangú uniós forrás a Reutersnek. Márpedig egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar kormány keresztbe fekszik a jogállamisági feltételek miatt.
"Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfőn az EU-költségvetés kapcsán. A Portfolio úgy tudja, Magyarország vétózni fog.
A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.
Hivatalos levélben tiltakozott a lengyel kormány az Európai Unió vezetőinél az ellen, hogy a jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat - közölte kormányfő csütörtökön.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai Kormányinfón elmondott szavai szerint a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek kifizetését szankcionáló jogállamisági rendelettervezetet, amit a német elnökség akar elfogadtatni a tagállamokkal, ezért kész vétózni a magyar kormány. Bár a kérdés mindkétszer az uniós költségvetés és a helyreállítási alapot érintő vétó lehetőségére irányult, végül Gulyás a Portfolio értelmezése szerint mindkétszer csak a jogállamisági rendelettervezet megvétózására utalt. Ez a magyar vétó viszont nem tudná megállítani a rendelet hatályba lépését, mert ennél nincs egyhangúsági kényszer a Tanácsban. Közben a háttérben készülődik valami alku, ami állítólag garanciákat ad a magyar és a lengyel kormánynak, hogy azok megnyugodjanak és ne vétózzák meg a két másik rendeletet, amelyeknél viszont egyhangúsági kényszer van.
Találtunk egy olyan megoldást az EU-s pénzek és a jogállamiság összekötésére, amelyet a tagállamok túlnyomó többsége támogat és így „most mindenkinek felelősséget kell vállalnia” a Tanácsban, amikor a két másik uniós költségvetési rendelet ügyében szavazni kell – üzente a magyar kormányfő vétófenyegetésére utalva Michael Roth, a német kormány Európa-minisztere, aki a német soros elnökség idején végig vezette a vitákat a jogállamisági kérdésekben a Tanácsban.
„Azt gondolom, hogy haladjunk tovább, Orbán Viktor nem fogja megváltoztatni a múlt csütörtökön kötött” jogállamisági alkut – jelezte várakozását a magyar költségvetési vétófenyegetésre utalva a Politico című lapnak Manfred Weber, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt frakcióvezetője.
Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.
Részben elérte célját Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsa mai ülésén Luxembourgban, igaz végül a tagállami szakminiszterek nem aról a napirendi pontról vitáztak ország-világ előtt, amit ő kért (a Bizottság jogállamisági jelentéséről), hanem arról, hogy az EU-pénzek erős és hatékony jogállami feltételekhez kötése miért fontos (főként az északi tagállamok hangsúlyozták), illetve miért helytelen és miért lenne az alapszerződés megsértése (a magyar és a lengyel szakminiszterek hangsúlyozták). Nagy újdonságot nem hallottunk az eddigi érvekhez képest, azt viszont jól bemutatta a 25 perces közvetítés, hogy tényleg nagy még az eltérés az álláspontok között és ez az egész vita tényleg túszul ejtheti a 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló döntéseket is.
26 uniós tagállam támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte és csupán Magyarország, illetve Lengyelország vétózta meg az Általános Ügyek Tanácsának mai brüsszeli ülésén azt a tervet, hogy az Európai Bizottság által évente készítendő jogállamisági jelentések a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék, azaz összekapcsolják a két témát - írja a Bruxinfo. A magyar és lengyel ellenkezés miatt a finn soros elnökség csak a saját nevében adott ki egy értékelő anyagot, de rövidesen megjelenik majd tőlük a 2021-2027-es uniós költségvetés részletes javaslata és benne a jogállamisági feltételrendszer kifejtése is.
Lengyelország vétót emel a Magyarországgal szembeni európai uniós szankciók ellen, ha az ügy a Tanács elé kerül - jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter litván hivatali partnerével csütörtökön Vilniusban folytatott megbeszélését követően, a két politikus közös sajtóértekezletén.
"Magyarország az ismertté vált tervezetet határozottan elutasítja, egy bevándorláspárti költségvetésnek tartja, ezért annak változatlan benyújtása esetén a tanácsi döntéskor megvétózná azt, várhatóan több tagállammal együtt" - ezt a harcias kijelentést fogalmazta meg a Magyar Időknek adott interjúban Schanda Tamás azzal a 2021-2027-es uniós költségvetési tervvel kapcsolatban, amely a következő időszakban még jó eséllyel jelentősen változni fog. Azt mindenesetre újra leszögezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, hogy Magyarország nem fogadja el a reál értelemben 24%-os, tehát legnagyobb vágást, a felzárkóztatási pénzeknél és a szintén jelentős vágást az agrárpénzeknél.
Az Európai Unió (EU) gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának meggyőződése, hogy találnak megoldást az uniós költségvetés elfogadására. Pierre Moscovici ezt pénteken Pozsonyban, a Tatra Summit gazdasági konferencia első napján tartott sajtótájékoztatón jelentette ki.
Az olasz kormány megvétóz minden olyan európai költségvetést, amely a tagállamok között nem osztja meg egyenlően a terheket és előnyöket - jelentette ki egy pénteki rádióinterjúban Matteo Renzi olasz miniszterelnök, és ezzel rögtön válaszolt Orbán Viktor ma reggeli rádióinterjújának üzeneteire is.