Január vége óta hétről hétre stabilan kétharmados volt azok aránya, akik "biztosan" vagy "talán" beoltatják magukat a koronavírus elleni vakcinával. Az arány most hirtelen megugrott: a KSH március eleji felmérésében 66% helyett már 70%-os az oltási kedv.
A Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint világszinten meghaladta a 118 millió főt a koronavírussal regisztrált estek száma, mindeközben több mint 2,6 millió ember vesztette már el életét a vírus következtében.
Elkezdődött az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványának harmadik hulláma Németországban a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) vezetőjének egy csütörtökön ismertetett nyilatkozata szerint.
Már az induláskor furcsa volt a hivatalos - ám soha nem publikált - oltási rend, amikor az a középpontba helyezte a háziorvosokat. Mert nemcsak az oltási és adminisztrációs feladatokat kellett ellátniuk, hanem többfajta logisztikai munkát is a nyakukba kaptak (érintettek továbbirányítása, vakcinák beszerzése), miközben előre látható volt, hogy előbb-utóbb eljön a tömeges oltások ideje. A kormány felismerte, hogy ennek a háziorvosokra építő megoldásnak a létező előnyei mellett (ismertség alapú vakcina beadás) komoly korlátai vannak és szerdán lépett: 74 ezer ember tömeges oltását tervezte be két napra, 101 kórházban 433 oltópontra, központi szervezéssel. Viszont az első korrekciós lépés nem sikerült, a hétvégi tömeges oltást el kellett halasztani, nyilvánvaló és elismert hiányosságai miatt. A korábbiaknál sokkal erőteljesebben tomboló harmadik járványhullám miatt minden nap számít a vakcinázottságban, azonban a vakcinaszállítmányok lassú érkezése miatt egyelőre ez a mostani elakadás várhatóan nem okoz súlyos gondokat, kérdés azonban, hogy a háttérrendszert sikerül-e ezalatt helyretenni.
Halvány javulást mutat az oltakozási kedv Magyarországon. A KSH a KSH rendszeres felmérésének legfrissebb eredménye szerint a megkérdezettek 66%-a biztosan vagy talán beoltatná magát.
Felelős, de elkésett döntést hozott a kormány az újabb korlátozások bevezetésével. A járványkezelés európai, "húzd meg, ereszd meg" stratégiája folytatódik Magyarországon is. Az első negyedévben a kellemes meglepetést hozó tavaly év vége után újra visszaesik a gazdaság. Március 17-én a kormány nagy valószínűséggel nem fog tudni érdemi feloldásokról dönteni. Gyorsértékelés a mai bejelentésekről.
A Pfizer koronavírus vakcináját három dózisossá fejleszthetik a mutánsok elleni erősebb védelem érdekében. A harmadik dózis az antitest-választ 10-20-szorosára erősítheti - jelentette ki az ezzel foglalkozó kutatás kapcsán az amerikai gyógyszergyártó vezérigazgatója.
Magyarország módosította a napokban a védőoltások beadásának stratégiáját az AstraZeneca és Pfizer-BioNTech vakcinák esetében. Az utóbbi vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó Karikó Katalin is megszólalt a magyar lépésről az Index beszámolója szerint.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elképzelhetőnek tartja, hogy szigorítani kell a koronavírus-járvány elleni védekezésért hozott intézkedéseken, mert a vírusmutánsok miatt egyre többen fertőződnek meg, és kerülnek kórházba.
Két, nemzetközileg elismert szegedi kutató – dr. Horváth Péter informatikus és dr. Kintses Bálint biológus – nevével fémjelzett, COVIDők nevű Facebook-oldalon jelentettek meg a kutatók egy informatív táblázatot arról, milyen tévhitek terjednek a koronavírus elleni vakcinákról, és arról, hogy mi a valóság.
Aki nem kapja meg a védőoltást, az nagy eséllyel elkapja a koronavírust - mondta az M1 aktuális csatornának Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ intenzív terápiás szakorvosa. A budapesti Honvédkórház orvosa hozzátette: aki elkapja ezt a vírust, annál nincs ember, aki megmondja, milyen súlyosságú állapotba fog kerülni: enyhe tünetekkel megússza, vagy súlyos állapotban intenzív osztályra kerül.
Tegnapi cikkünkben arról kérdeztük olvasóinkat, hogy melyik az a vakcina, amit legszívesebben beadnának, ha választhatnának az 5 Magyarországon rendelkezésre álló készítmény közül. A leginkább kedvelt vakcina messze kilógott a mezőnyből, és az is kissé meglepő volt, hogy melyik vakcinát jelölték meg legkevesebben favoritként. Azt is megtudtuk a szavazásból, hogy a gyártási technológia sokkal fontosabb olvasóink körében, mint a származási ország - de utóbbi is nagyon fontos.
Pascal Soriot, az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója bízik abban, hogy a cég képes lesz növelni a koronavírus elleni vakcina előállítását a második negyedévben, és a vállalat felgyorsítja az Európai Uniónak szánt szállítmányokat.
Új kísérletet végez koronavírus elleni vakcinájával a Pfizer amerikai gyógyszergyár és a BioNTech német biotechnológiai vállalat, ennek keretében az tanulmányozzák, hogy egy harmadik adag oltás védelmet nyújt-e vírus mutálódott változataival szemben.
A kínai vakcinánál valóban hiányoznak azok a közlemények, amik például a Szputnyiknál is megvannak, de ez vészhelyzetben Szlávik János infektológus szerint előfordul. Az ATV-ben elmondta, bízik benne, hogy nem csak az NNK-s vizsgálatok fognak lezajlani, hanem előkerülnek olyan dokumentumok, amelyek kimondják, hogy a vakcina jó, az emberek ugyanis csak akkor fognak bízni benne - tette hozzá. Szerinte valószínűleg megvannak ezek a papírok, ugyanis ha nem lennének, nem oltottak volna be a vakcinával 30 millió embert.
Kérdések és válaszok formájában dolgozza fel a fontos információkat a koronavirus.gov.hu oldal arról, amit tudni érdemes a regisztrált legidősebbek és a 60 év alatti krónikus betegek oltásáról.
Nem nyugodott meg a lakosság a szélesedő körben elérhető vakcina hírétől, továbbra is maradtak a maszkok és a gyakori kézmosások, ugyanakkor lazult a magyarok általános fegyelme. Az idősebb korosztályban nem csak az oltási hajlandóság, de a regisztrációs arány is kiemelkedően magas, derül ki az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának januári méréséből.
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) országszerte jelenleg 10 városban gyűjt vérplazmát a koronavíruson átesett lakosoktól a súlyos betegek gyógyítása érdekében. A napi 40-60 jelentkezőből átlagosan 10-15 minősül alkalmasnak plazmaadásra, pedig a betegek gyógyításához kulcsfontosságú, hogy megfelelő donorokat találjanak. Kik és mikortól adhatnak vérplazmát? Többször is lehet valaki plazmadonor? Aki megkapta a védőoltást és van már ellenanyag a szervezetében, az is segíthet? Többek között ezeknek járt utána a Pénzcentrum.
A mai friss adatok is alátámasztják: a világban örvendetes módon lassul a koronavírus terjedése. Az utóbbi egy hétben 400 ezer alatt volt a regisztrált új fertőzöttek napi átlaga, erre utoljára október végén volt példa. Ugyanakkor vannak olyan térségek, ahol jelenleg nem látunk markáns csökkenést, ilyen Brazília, illetve a kelet-közép-európai régió.