Az okos város kifejezést egyre gyakrabban használják világszerte, ami többek között arra utal, hogy egy adott település milyen innovatív stratégiákkal próbálja megtartani a népességét, hogyan tud vonzó lenni a befektetők számára, és mit tesz a fenntartható városfejlesztés érdekében. Ennek mindennapi megjelenési formái gyakran a döntéstámogató digitális technológiák alkalmazásában jelennek meg. Hogy mely világvárosok teljesítenek ebben a legjobban, azt az áprilisban közzétett 2024 Smart City Index ranglista alapján néztük meg.
Tanulmány szerint 2100-ra 30 ezer amerikai várost fenyegethet elnéptelenedés az alacsonyabb születésszám és a városi migráció miatt – írta a Hindustan Times.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
Az utóbbi időkben többször is találkozhattunk már a modern várostervezés egyes alapelveit megtestesítő projekttel: külön cikkben foglalkoztunk már a 15 perces város koncepciójával, mely kisebb városközpontok létrehozásával tenné élhetőbbé a várost, valamint többször is írtunk már a fővárosban zajló komolyabb parkfejlesztésekkel, mint a Városliget fejlesztése és a Csepeli közpark kialakítása. A 15 perces városban és a parkfejlesztésekben közös, hogy mind a kettő olyan urbanista koncepció, mely a nagyvárosok élhetőbbé tételén dolgoznak. A városfejlesztések kapcsán azonban van egy terület, amelyről fontosságához képest zavarba ejtően keveset beszélnek a szakemberek: ez nem más, mint a bűnözés és a közbiztonság.
A Zaha Hadid Architects mesterterve alapján valósul meg az új zuglói városközpont, rengeteg zöld területtel, energiahatékony épületekkel, és a környékbeli építészeti megoldásokkal hasonló stílusban. Tegnap már röviden beszámoltunk a projekttek kapcsolatos legfontosabb információkról, most azonban a 44 országban aktív, közel 1000 nagyberuházást megtervező építésziroda igazgatóját is megkérdeztük, hogy miként tekint az első magyarországi projektjükre. A korábbi néhány látványterven túl, most újabb fotókat is mutatunk arról, hogy milyen lesz 2029-re a Bosnyák tér és környéke.
Amikor a járványnak vége lesz, máshogy fogunk majd vásárolni, szórakozni, dolgozni, közlekedni. Hogyan fogja ez átalakítani városainkat? Hova költözünk majd szívesebben, miben változnak meg a települések - teszi fel a kérdést az Összkép Magazinban Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági iskolájának vezetője.
Okospláza, multimodális csomópontok, sétálható városrészek – kifejezések, amelyek 30 éve még nem szerepeltek az építészeti szókincsben, napjainkban, a jövő generációjának tervezett épületek megalkotásakor és a várostervezéskor azonban már egészen más szempontok fontosak, mint egykor. A városközpontok múltjáról és jövőjéről Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze beszélt.
A legnagyobb barnamezős területek nem a legdrágább területeken találhatók, ami tovább javíthatja a megfizethetőséget, főleg ha az állam nem hárítja át a terület költségét a majdani fejlesztőre. Soóki-Tóth Gábor, elemzési vezető, Otthon Centrum előadása a Portfolio Lakás 2020 konferencián.
A történelem során a járványok mindig új megoldásokat hoztak a várostervezésbe. A XIX. századi kolerajárványok után például új vízvezeték és csatornarendszer épült, valamint a túlzottan zsúfolt beépítések ellen is különböző törvényeket hoztak. Éppen ezért a mostani koronavírus-járvány hatásaként is feltételezhetjük, hogy lesznek változások a városok jövőbeli tervezésében, de ezek az infrastruktúra átalakulása mellett a város fejlődését érintő szervezési formák átalakulásában is megjelenhetnek majd.
2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70 százaléka városban fog élni, de az energia 35 százalékát már most is az épülethasználat emészti fel. Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners cégcsoportjának szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.
Az építész feladatköre sok esetben nem a vázlatterv fázistól kezdődik és nem fejeződik be a kiviteli terv fázisánál, egészen a projekt elkészültéig nyújthat olyan tervezési támogatást, ami a fejlesztők, kivitelezők és még az üzemeltetők számára is látható előnyökkel jár. Ehhez azonban a projekt legelejétől kezdve minden szereplő részéről kell az együttműködés, az építészektől pedig egy nyitottság, hogy a fejlesztők fejével gondolkozzanak, és akár egy komplex közgazdasági tervként lássák az épület egész életciklusát. Dr. Paulinyi Gergellyel a Paulinyi & Partners Zrt. elnök-vezérigazgatójával, és Burián Gergő projektigazgatóval beszélgettünk az építész szakma forradalmáról.
Legyőzi-e az önvezető autó a sajátot, lesz-e hol sétálnunk 10 év múlva Budapesten és mikor hallgatja már meg az önkormányzat a lakosságot is? Ezekről vitatkoztak a Portfolio Future City 2019 konferencia második szekciójában kedden délelőtt. A közlekedés, az ingatlanfejlesztés és a várostervezés szorosabb együttműködéséről esett a legtöbb szó.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Safecity 1.0 konferencia kiemelt témái között volt a városi tervezés, mint a bűnmegelőzés egy lehetséges csatornája, illetve az is, hogy a gyerekek hogyan érezhetnék jobban magukat a lakóhelyük környékén. Az előadások között olyan esettanulmányok is előkerültek, amelyekben a gyerekeknek maguknak kellett megtervezni olyan kisebb projekteket, aminek a megvalósulásával jobban éreznék magukat az iskolájukban.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz Duma házelnöke szerint minden joga meglenne Oroszországnak ehhez.
Személyesen vehettünk részt és hallhattunk az akkumulátoros trendekről.
Eközben az ukrán drónok hatalmas veszteségeket okoznak Oroszországnak.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.