Az okos város kifejezést egyre gyakrabban használják világszerte, ami többek között arra utal, hogy egy adott település milyen innovatív stratégiákkal próbálja megtartani a népességét, hogyan tud vonzó lenni a befektetők számára, és mit tesz a fenntartható városfejlesztés érdekében. Ennek mindennapi megjelenési formái gyakran a döntéstámogató digitális technológiák alkalmazásában jelennek meg. Hogy mely világvárosok teljesítenek ebben a legjobban, azt az áprilisban közzétett 2024 Smart City Index ranglista alapján néztük meg.
Tanulmány szerint 2100-ra 30 ezer amerikai várost fenyegethet elnéptelenedés az alacsonyabb születésszám és a városi migráció miatt – írta a Hindustan Times.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
Az utóbbi időkben többször is találkozhattunk már a modern várostervezés egyes alapelveit megtestesítő projekttel: külön cikkben foglalkoztunk már a 15 perces város koncepciójával, mely kisebb városközpontok létrehozásával tenné élhetőbbé a várost, valamint többször is írtunk már a fővárosban zajló komolyabb parkfejlesztésekkel, mint a Városliget fejlesztése és a Csepeli közpark kialakítása. A 15 perces városban és a parkfejlesztésekben közös, hogy mind a kettő olyan urbanista koncepció, mely a nagyvárosok élhetőbbé tételén dolgoznak. A városfejlesztések kapcsán azonban van egy terület, amelyről fontosságához képest zavarba ejtően keveset beszélnek a szakemberek: ez nem más, mint a bűnözés és a közbiztonság.
A Zaha Hadid Architects mesterterve alapján valósul meg az új zuglói városközpont, rengeteg zöld területtel, energiahatékony épületekkel, és a környékbeli építészeti megoldásokkal hasonló stílusban. Tegnap már röviden beszámoltunk a projekttek kapcsolatos legfontosabb információkról, most azonban a 44 országban aktív, közel 1000 nagyberuházást megtervező építésziroda igazgatóját is megkérdeztük, hogy miként tekint az első magyarországi projektjükre. A korábbi néhány látványterven túl, most újabb fotókat is mutatunk arról, hogy milyen lesz 2029-re a Bosnyák tér és környéke.
Amikor a járványnak vége lesz, máshogy fogunk majd vásárolni, szórakozni, dolgozni, közlekedni. Hogyan fogja ez átalakítani városainkat? Hova költözünk majd szívesebben, miben változnak meg a települések - teszi fel a kérdést az Összkép Magazinban Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági iskolájának vezetője.
Okospláza, multimodális csomópontok, sétálható városrészek – kifejezések, amelyek 30 éve még nem szerepeltek az építészeti szókincsben, napjainkban, a jövő generációjának tervezett épületek megalkotásakor és a várostervezéskor azonban már egészen más szempontok fontosak, mint egykor. A városközpontok múltjáról és jövőjéről Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze beszélt.
A legnagyobb barnamezős területek nem a legdrágább területeken találhatók, ami tovább javíthatja a megfizethetőséget, főleg ha az állam nem hárítja át a terület költségét a majdani fejlesztőre. Soóki-Tóth Gábor, elemzési vezető, Otthon Centrum előadása a Portfolio Lakás 2020 konferencián.
A történelem során a járványok mindig új megoldásokat hoztak a várostervezésbe. A XIX. századi kolerajárványok után például új vízvezeték és csatornarendszer épült, valamint a túlzottan zsúfolt beépítések ellen is különböző törvényeket hoztak. Éppen ezért a mostani koronavírus-járvány hatásaként is feltételezhetjük, hogy lesznek változások a városok jövőbeli tervezésében, de ezek az infrastruktúra átalakulása mellett a város fejlődését érintő szervezési formák átalakulásában is megjelenhetnek majd.
2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70 százaléka városban fog élni, de az energia 35 százalékát már most is az épülethasználat emészti fel. Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners cégcsoportjának szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.
Az építész feladatköre sok esetben nem a vázlatterv fázistól kezdődik és nem fejeződik be a kiviteli terv fázisánál, egészen a projekt elkészültéig nyújthat olyan tervezési támogatást, ami a fejlesztők, kivitelezők és még az üzemeltetők számára is látható előnyökkel jár. Ehhez azonban a projekt legelejétől kezdve minden szereplő részéről kell az együttműködés, az építészektől pedig egy nyitottság, hogy a fejlesztők fejével gondolkozzanak, és akár egy komplex közgazdasági tervként lássák az épület egész életciklusát. Dr. Paulinyi Gergellyel a Paulinyi & Partners Zrt. elnök-vezérigazgatójával, és Burián Gergő projektigazgatóval beszélgettünk az építész szakma forradalmáról.
Legyőzi-e az önvezető autó a sajátot, lesz-e hol sétálnunk 10 év múlva Budapesten és mikor hallgatja már meg az önkormányzat a lakosságot is? Ezekről vitatkoztak a Portfolio Future City 2019 konferencia második szekciójában kedden délelőtt. A közlekedés, az ingatlanfejlesztés és a várostervezés szorosabb együttműködéséről esett a legtöbb szó.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Safecity 1.0 konferencia kiemelt témái között volt a városi tervezés, mint a bűnmegelőzés egy lehetséges csatornája, illetve az is, hogy a gyerekek hogyan érezhetnék jobban magukat a lakóhelyük környékén. Az előadások között olyan esettanulmányok is előkerültek, amelyekben a gyerekeknek maguknak kellett megtervezni olyan kisebb projekteket, aminek a megvalósulásával jobban éreznék magukat az iskolájukban.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
