A második világháború óta nem látott recessziót okozhat a koronavírus az amerikai gazdaságban Stephen Roach, a Morgan Stanley Asia korábbi vezetője szerint. Véleménye szerint a meredek felpattanásra sincs sok esély.
A német Szövetségi Statiszikai Hivatal közzétette a márciusi munkanélküliségi adatokat. Ebből az látszik, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállás ebben a hónapban még nem jelentkezett a német munkaerőpiaci adatokban.
A globális vírusjárvány következtében a hazai és a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban találkozni azzal a gondolattal, hogy a járvány után már semmi sem lesz úgy, mint a járvány előtt. És - talán meglepő módon - az írások legtöbbször nem arról szólnak, hogy a jövőben milyen közegészségügyi és hatósági intézkedések és járvány-megelőző nemzetközi megállapodások lesznek szükségesek, hanem arról, hogy (1) a gazdaság és a társadalom milyen módon tud most kikerülni a koronavírus által okozott válságból, és hogy (2) a normalizációt követően milyen új szempontokat és normákat kell majd érvényre juttassunk annak érdekében, hogy az emberi civilizáció létfeltételeit, - ezen belül kiemelten a bioszférát és a gazdaságot -, semmiféle fenyegetés ne tudja megrendíteni. Surányi György március 25-én a koronavírus válság kezelésének egy lehetséges irányáról szóló, a Portfolio-n megjelent írását a azzal fejezi be, hogy "Ez az írás a célját akkor érné el, ha szakértők kormányon belül és kívül a javaslataimat felhasználva vagy éppen cáfolva olyan mentőcsomagot állítanának össze, amely a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb válságkezelést tenne lehetővé." Miután cikkének végén maga szólít fel közös gondolkodásra, vitára e kérés elől hosszú idő után most nem akarok kitérni. Az általa felvetett válságkezelő megközelítés helyesen hangsúlyozza az elengedhetetlen szakítást a már korábban idejétmúlt tabukkal.
„Drámaian indult a 2020-as évtized, de a következő hét év, sőt az egész évtized is hasonlóan viharos lehet” - kezdi hétfői gazdasági összefoglalóját és kitekintőjét Matolcsy György a növekedés.hu-n megjelent cikkében. A Magyar Nemzeti Bank elnöke s írásában 12 pontban vázolja fel, hogy melyek a 2020-as évtized új lehetőségei, amelyek között az első helyen említi világszerte az egészségügyi rendszerek megújítását, amely szerinte a mostani vírusválság kötelező tanulsága.
Nem állnak jól a magyar mikrovállalatok, ami a tartalékokat illeti. A 165 ezer vállalat 25%-ának, közel negyven ezer cégnek egymillió forintnál kevesebb tartaléka van, ami azt jelenti, hogy a 458 ezer munkavállaló közül 156 ezernek van veszélyben a munkahelye. A koronaválság gyakrolatilag nullára csökkenti az aktivitást a legtöbb ágazatban: az élelmiszer kiskereskedelemben dolgozók munkája biztonságban van, de a vendéglátásban tevékenykedő mikrovállalatok alkalmazottainak nehéz a helyzete. Három hónapot meghaladó tartaléka átlagosan egyik ágazatban tevékenykedő mikrovállalatoknak sincs.
Náhány napja jelentette be a magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, hogy egy állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a kormánynak. A járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó pénzügyi intézkedéscsomagról, az eddigi és a jövőben szükséges kormányzati lépésekről és a vállalkozások túlélési esélyeiről kérdezte a Portfolio Nagy Eleket, a BKIK elnökét, aki szerint az az igazi kérdés, hogy milyen hatékonysággal fogjuk átvészelni a válságot. Ehhez pedig világos eszközrendszer kell.
Látva a gazdaság drámai állapotát a kialakult járványhelyzet kapcsán, vélhetően nagyon keveseknek jut eszébe, hogy autót vásároljanak ezekben a hetekben. Az egészségügyi vészhelyzet azonban egyszer véget fog érni, a vihar elcsendesedik, és az élet újra fog indulni, vélhetően autókra is újra szüksége lehet a cégeknek és a magánszemélyeknek is. Adódik a kérdés, hogy érdemes-e kivárni, vagy középtávon még olcsóbbak lesznek az autók, mint a kezdeti sokk után. Várkonyi Gábor autóipaci szakértő elemezte a helyzetet.
A japán kormány hamarosan elkezdi egy újabb élénkítőcsomag kidolgozását, amelynek összege akár a GDP 10%-át is elérheti. Ez nagyobb összeg, mint amennyit az országban a 2008-2009-es válságkezelésre költöttek.
Egy ideje már folytak a kiválasztási folyamatok a világ legnagyobb vagyonalapjának számító norvég alap vezetői székének odaítélésében, és valószínűleg sokakat érhetett meglepetésként, hogy nem belsős embert választottak a feladatra, hanem egy alig ismert londoni hedge fund vezetőjét – írja a Financial Times.
Támogatná Budapesten a koronavírus miatt a kijárási korlátozás bevezetését, mert „minden korlátozó intézkedésről kiderült utólag, hogy indokolt volt” – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Karácsony Gergely. A főpolgármester azt is mondta: „a járvány nyáron mérséklődni fog, és arra készülünk, hogy ősszel lesz egy második hullám.”
Egy hét alatt soha nem látott mértékben nőtt az amerikai munkanélküliek száma: 3 milliónmál is többen folyamodtak munkanélküli segélyért. Steve Mnuchin pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez nem egy olyan adat, amit figyelembe kell venni, mert még a most elfogadott segélycsomag előtt történtek az elbocsátások, a vállalatoknak így nem volt más lehetősége a költségcsökkentésre. A pénzügyminiszter szerint ezeket a munkavállalókat a vállalatok visszaveszik a munkahelyükre, látva a kormányzati segélyeket.
Megszólalt a koronavírussal kapcsolatban Jerome Powell, a Fed elnöke, aki elmondta, hogy egyelőre nem tudjuk, mikor lesz vége a járványnak, az amerikai jegybank viszont azon dolgozik addig, hogy az emberek helyzetén javítani tudjon. Felhívja rá a figyelmet, hogy ilyen válság még korábban soha nem volt, és a gazdasági aktivitást a közjó érdekében kellett csökkenteni.
Lemondott Victor Costache román egészségügyi miniszter csütörtökön, miután több romániai kórházban is orvosok és páciensek tucatjai fertőzték meg egymást koronavírussal.
Az európai uniós tagállamoknak tízszer annyi személyi védőfelszerelésre és egyéb orvostechnikai eszközre van szüksége a koronavírus-járvánnyal szembeni küzdelemhez, amennyit a hagyományos ellátási láncok jelenleg biztosítani tudnak - írta szerdán a Reuters hírügynökség egy belső uniós dokumentumra hivatkozva.
Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott” többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében.
"Túléltük a jegyrendszert, túlélhetjük a koronavírust is" - pénzügyi veteránok osztották meg emlékeiket; legyen szó a 2008-as pénzügyi válságról, a fekete hétfőről 1987-ben, vagy az 1970-es évek olajválságáról.
„Vannak pillanatok, amikor higgadt, hideg fejjel végrehajtott, határozott, széles összefogáson alapuló döntésekre van szükség. Ez nyilvánvalóan ilyen pillanat.” Ezzel a gondolattal indítottam hozzászólásomat 2008. október 8-án a Nemzeti Csúcson. Ma sem kezdeném másként, annak ellenére sem, hogy akkor javaslataimra nem volt kellő nyitottság. Mégis - bár a makrogazdasági környezet nem összehasonlítható - ezúttal is elengedhetetlen az összefogás és a szakítás a már korábban is idejétmúlt tabukkal.
A koronavírus eddig ismeretlen helyzetet teremtett a világban, gyakorlatilag egyszerre okozott minden gazdaságban gyors és mély válságot. A krízis mértékéről egyelőre nehéz pontos előrejelzést tenni, azt pedig még nehezebb megjósolni, hogy az összeomlás után milyen világ vár ránk. Az Összkép most 22 ismert magyar közgazdászt, vállalatvezetőt és kormányzati szakembert kérdezett meg, az ő zanzásított válaszaikat mutatjuk be.
Megérkezett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének ajánlása, amely szerintük enyhíthetné a koronavírus miatti súlyos válságot. A kormánytól több engedményt várnak, és a javaslatok között fájdalmas intézkedések is vannak, amelyek a munkavállalókat is negatívan érintenék. Szerintük ez segíthet a válság kezelésében.