A piaci szereplők többsége most először véli úgy, hogy egyértelműen túl vagyunk az európai válság mélypontján és innentől már csak javulás várható a kötvénypiacon. A növekedést leginkább gátló tényezőnek a magas munkanélküliséget vélik és csak azt követően az eladósodottság mértékét - derült ki a Bloomberg legfrissebb felméréséből.
Hatvan napig tartó rendkívüli állapotot hirdetett szerdától a thaiföldi kormány - jelentette be kedden a belügyminiszter-helyettes.
Egyre erőszakosabban követelik a thai miniszterelnöknő távozását a tüntetők, aminek következtében elképzelhető, hogy az ország hatóságai szükségállapotot rendelnek el. A zavargások akár a hadsereg közbelépését is elhozhatják, mint régen, és emiatt egyre nyugtalanabb a piac és emelkedésnek indult a csődkockázat is. Sok befektető már most csökkentette a thai eszközök súlyát portfóliójában, és ha a tőkekiáramlás tovább erősödik az a bát árfolyamát is a mélybe taszíthatja.
Az ír hozamok nyolcéves minimumukra tértek vissza hétfőn, miután a Moody's hitelminősítő felminősítette az országot. A korábbi Ba1-es befektetésre nem ajánlott szintről, egyel feljebb, de már befektetésre ajánlott kategóriájú Baa3-as besorolásba került át Írország. Ezzel pedig újra tőkét hozhatnak az országba azok a befektetők, akik eddig azért nem vehettek ír államkötvényeket, mert a befektetési politikájuk csak a befektetésre ajánlott eszközöket engedte meg.
Nem lesz szüksége a bankoknak újabb kör olcsó, hosszú távú hitelre, köszönhetően a gazdasági környezet javulásának. Ezek a hitelek kulcsfontosságúak voltak a recesszió és az eurózóna hitelválsága ellen vívott harcban, de a jelenlegi eszközök elegendő likviditást biztosítanak - közölte Benoit Coeure, az EKB igazgatótanácsának tagja a Bloomberg tudósítása szerint.
Az írek megcsinálták! Tavaly december 15-én véget ért az úgynevezett trojkával (EU-IMF-EKB) kötött megállapodás, aminek a feltételeit egytől egyig teljesítették. Még csak készenléti hitelmegállapodást sem kötöttek már az IMF-el, ugyanis megtehetik. 20 milliárd eurónyi tartaléka van az államnak és egyre sikeresebb kötvény-aukciókat rendeznek, ahol a befektetői árazás azt mutatja, hogy tulajdonképpen a piac pár év után már nem is néz rossz szemmel egy olyan országra, aki rekordsebességgel triplázta meg az államadósságát. Ez azt jelenti, hogy elhiszik az íreknek, hogy a 124 százalékon kicsúcsosodó adóssághegyet le tudják építeni fegyelmezett fiskális politikával, méghozzá olyannyira, hogy az országkockázatot jelző CDS-feláruk már 100 bázispontig esett. Pedig ők csak 2015-ben tudnak majd 3 százaléknál kisebb deficitet felmutatni és az államadósság még 2016-ban is bőven 100 százalék fölött lesz az előrejelzések szerint. Az ír jegybank nem aggódik az EKB stressz tesztje miatt, pedig átlagosan 27 százalék a nem teljesítő hitelek aránya a jórészt állami tulajdonban lévő bankrendszerben. Az ír pénzügyminisztérium szuper optimista, de ottjártunkkor hallottunk olyan elemzői véleményeket is, hogy az ír papírokkal kereskedők egész egyszerűen ostobák.
A Portfolio.hu az Európai Bizottság meghívására járt Írországban és vett részt a kilátásokról és tanulságokról szóló panelbeszélgetéseken.
Az Európai Unióban a válság kirobbanása óta a lengyel és a szlovák gazdaság teljesített a legjobban, a görög mellett pedig a horvát és a lett gazdasági visszaesés a legnagyobb. Ez is mutatja, hogy a kelet-közép-európai régió alaposan szétzilálódott a válság előtti helyzethez képest. A 2007-hez viszonyított kép alapján a magyar gazdaság is a nagyobb visszaesők közé tartozik, sőt, azok közé sorolható, akik az előrejelzések szerint 2015-re sem érik el a krízis előtti gazdasági teljesítményt.
Magas államadósság, gyenge munkaerőpiac a dél-európai államokban, a szélsőséges politikai erők térnyerése, fizetési mérleg válság, értékalapú válság - ezek azok a veszélyforrások, amelyek magával ránthatják az egész Európai Uniót az általunk megkérdezett alapkezelők és elemzők véleménye szerint. Többen neveztek meg lehetséges válságországokat: ilyen lehet Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia vagy Horvátország.
Vajon javul már a helyzet, vagy a szakadék mélyül az európai közösségben a tagországok munkanélküli helyzete miatt? Kik a leszakadók, mire koncentrál Európa és jól teszi-e? Kínzó kérdések a válságban vergődő európai munkaerőpiacról.
Az unikális, az elmúlt évszázadok tőzsdei manipulációit, mániáit és az ezek következtében létrejövő válságokat összegyűjtő kiadvány most újra elérhető a Portfolio könyvesboltjában. A Mániák és válságok a tőzsde hőskorában című kötet szerzője, Zsiday Viktor roppant mulatságosan mutatja be ezeket a sztorikat, és von azonnal párhuzamot korunk eseményeivel.
A kockázatokat lehet számszerűsíteni, de a kockázatnak nem minden elemét lehet előre kiszámolni, és ez vezetett a 2007-08-as pénzügyi válsághoz - hangsúlyozta Soros György magyar származású amerikai pénzügyi befektető a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában.
A válságok máig velünk élnek és ciklikusan recesszióba taszítják a világot, de feltétlenül így kell-e ennek lennie? John Maynard Keynes gondolataiból kiindulva arra juthatunk, hogy a koordináció bukása és a várakozásokkal kapcsolatos probléma az, ami mindennek a kiinduló pontja. Ezek ugyanakkor nem biztos, hogy kiiktatható problémák, ám nem jelenti azt, hogy ne lehetne őket a mai helyzetnél ésszerűbben kezelni. Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász szerint nem hagyatkozhatunk a Greenspan-féle utólagos takarítás módszerére, jobb ötlet volna a tüzek terjedését megakadályozni, mint utólag oltani. Ehhez pedig sokszor érdemes más tudományok eszközeit megvizsgálni és elgondolkozni például azon, hogy a gazdasági rendszerek esetében elképzelhető-e a modularitás. Arrow segítségével most az alapoktól a legújabb Nobel-díjjal kitüntetett elméletekig jutunk és olyan kérdéseket is áttekintünk, mint a túl nagy tőkeáttétel szerepe a pénzpiaci fertőzésekben.
Kenneth Arrow október végén a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon és az alábbiakban az előadása, illetve az azt követő vele folytatott beszélgetéseink alapján foglaljuk össze a Nobel-díjas tudós gondolatait. A cikksorozat első részét az alábbi linken olvashatják el:
A legújabb nagy gazdasági világválság pusztán öt éve volt és azt követően sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a közgazdaságtanban vissza kell térnünk az alapokhoz, mert egyszerűen nem értjük mitől vannak folyamatosan válságok. Meg kell néznünk, hogy pontosan mi a szerepe az információnak a gazdaságban, miként hat ránk. Meg kell tudnunk, hogy a mostani árak és a rájuk vonatkozó várakozások milyen viszonyban vannak egymással. Át kell néznünk az innováció szerepét is és elgondolkozhatunk, hogy pontosan miért is életképtelen a szocializmus. Mindebben most Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász lesz a segítségünkre, aki a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon a múlt héten. A diákok által tiszteletbeli Neumann-díjjal kitüntetett professzor előadásában az alapoktól a legfrissebb Nobel-díjas közgazdasági elméletekig jutunk, amit két részben foglalunk össze.
A következő epizódot holnap olvashatják el a Portfolio.hu-n, amiben arról lesz szó, hogy mik is a tanulságok mára nézve Arrow szerint és hogy miért érdemes néha más tudományterületek megoldásait vizsgálni, ha baj van.
Hosszú utat kell még bejárnunk, hogy azt mondhassuk, teljesítettük a küldetésünket az eurózónában - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Székely István, az Európai Bizottság igazgatója. A szakértő szerint bár a megszorítások hatásai lassan eltűnnek, az egyes országok magas eladósodottsága okozhat átmeneti turbulenciákat a piacokon. Csak úgy kerülhetjük el az újabb válságot, ha éberek vagyunk, és kritikus szemmel követünk minden új fejleményt a pénzügyi szektorban - véli Székely. A legnagyobb kérdés, hogy mikor és hogyan fogják vissza a világban a jegybanki stimulust, és ennek milyen hatása lesz a fejlett világra, illetve a feltörekvő és fejlődő piacokra.
Székely István Pál, az Európai Bizottság igazgatója az október 17-én megrendezésre kerülő Budapesti Gazdasági Fórumnak is előadója lesz.
Az olasz szenátus után szerda késő este a képviselőház is bizalmat szavazott a Letta-kormánynak.
Korántsem ért véget az euróövezeti adósságválság, és veszélyesnek bizonyulhat, ha a jelenlegi kedvező piaci kondíciókat a valutauniós kormányok a válság végének közeledteként értékelik, mivel ez a szükséges további konszolidációs lépések és szerkezeti reformok hanyagolását eredményezheti - áll a Standard & Poor's szerdán Londonban ismertetett új helyzetértékelésében.
Szakításhoz vezethet a jobbközép Szabadság Népe (PdL) pártban Silvio Berlusconi pártelnök döntése, aki a PdL minisztereinek lemondatásával véget vetett a római nagykoalíciós kormánynak.
Súlyos költségvetési aggályokat vet fel az olasz kormányválság, amelynek következményei veszélybe sodorhatják Olaszország hitelminősítői besorolásait is - vélekedtek hétfői helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
Gordon Brown egykori brit miniszterelnök a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után attól tartott, hogy felbomlik a társadalmi rend, és a lehetséges rendfenntartó intézkedések között felmerült a brit hadsereg bevetése is - írja új könyvében Brown egyik volt közeli munkatársa.
A pénzügyi válság kitörését arra a napra datálják, amikor a Lehman Brothers jövő vasárnaphoz képest öt éve csődeljárás alá került. A kirobbanó krízisnek azonban vannak nyertesei is: a Lehman csődjében közreműködő jogászok és könyvvizsgálók 3 milliárd dollárt tesznek zsebre - írja a Financial Times.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
