• Megjelenítés

válság

A görögök idő előtt kitennék az IMF szűrét

A görög kormányzat a legfrissebb hírek szerint azt tervezi, hogy még idő előtt lezárja az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) kötött megállapodását, hogy ne kelljen tovább folytatnia a súlyosan népszerűtlen megszorító programjukat. A lépés finanszírozási szempontból igen kockázatosnak tűnik, hiszen még alig két éve volt, hogy át kellett strukturálniuk az államadósságukat, ami mellett az IMF "gondnoksága" létszükségletnek tűnt. Hamarosan viszont elnökválasztások lesznek, és a görög politikusok biztos bukást látnak a jelenlegi program folytatása mellett.

Államcsőd felé sodródnak a szomszédban

Az orosz-ukrán válság mindkét érintett országot megviseli, de a "rövidebbet" egyértelműen Ukrajna húzza, amely lényegében államcsőd felé halad - mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Nicholas Spiro. A Spiro Sovereign Strategy alapítója, aki többek között rendszeresen megfordul a CNBC londoni stúdiójában is, úgy látja, hogy az európai növekedés megállása egy újabb pénzügyi válságnak ágyazhat meg, és az eddig meglepően jól teljesítő magyar gazdaság is meg fogja érezni a romló külső környezetet. A stratéga szerint a lengyel szint alá vágott magyar alapkamat és a külföldi hátterű bankok ellen vívott magyar háború óvatossá teszi a befektetőket Magyarországgal szemben és arra számít, hogy az MNB gyengébb forinttal kapcsolatos toleránsabb magatartása és a Fed felőli lépések miatt is tartósan gyenge maradhat a forint.

A nap ábrája: mikor lépünk le a szüleinktől?

Európai szinten az északi országokban hagyják el a leghamarabb a szülői fészket a fiatalok, míg Dél- illetve Kelet-Európában a legkésőbb - erre világít rá az Eurofound alapítvány friss elemzése.

Elkeserítő külföldi vélemények: nálunk "vége a bulinak"

Az osztrák vállalatok számára véget ért a buli Közép- és Kelet-Európában, vagy legalábbis évekre szünetelni fog - írja a Reuters. Az évtizedek óta tartó befektetések és nagy profitok időszaka után most leginkább nagy leírásokkal és politikai zűrzavarral szembesülnek a cégek.

Azért ez már lassan tényleg gazdasági összeomlás

Romlott a helyzet Kelet-Ukrajnában Navracsics Tibor külügyminiszter mai óvatos parlamenti értékelése szerint, miközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy reggeli rádióinterjúban arról beszélt, hogy figyelni kell az orosz embargók gazdasági hatásaira. Ma már elkezdték ellenőrizni az ukrán határőrök azt a közel 300 kamionból álló orosz konvojt, amely segélyszállítmányt szeretne eljuttatni Kelet-Ukrajnába. Közben az ukránok olyan méretű nyugati segítséget várnának el, mint amit most Irak kap. Az új és a régi rendszer közötti ellentétekre hivatkozva közben lemondott az ukrán gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter. Az is érdekes fejlemény, hogy míg Ukrajna 5 milliárd dollárnyi gáz árával tartozik Oroszországnak, addig utóbbi rendezte Ukrajna felé a gáztranzit árával kapcsolatos elmaradását.

Védelmet ígért Merkel

Igazi előrelépés nélkül ért véget hétfő hajnalban a Berlinben tartott ötórás egyeztetés az orosz-ukrán válságról az ukrán, az orosz, a német és a francia külügyminiszter részvételével. Még ezt megelőzően elindult a 280 kamionból álló orosz egység egy része az ukrán határ felé, de végül nem lépte át azt, majd az orosz szakadárok egy csoportja megpróbálta megszerezni a konvoj egy részét és bevonni Ukrajnába, de az ukránok megakadályozták. A NATO egyik vezetője aggodalmának adott hangot vasárnap azzal kapcsolatban, hogy a felségjelzés nélküli fegyveresek szivároghatnak be Ukrajnába és ez nem véletlen, hiszen előző nap a Reuters egy videófelvételt tett közzé, amelyben a "Donyecki Népköztársaság" "miniszterelnöke" azt mondta, hogy a szakadárok 150 páncélozott jármű - köztük 30 harckocsi - érkezése mellett hamarosan 1200, Oroszországban kiképzett fegyverest is várnak a "döntő pillanatban". Az orosz elnök szóvivője cáfolta, hogy bármi ilyenről lenne szó és közben felmerült, hogy Oroszország az autóimportot is korlátozhatja újabb szankciós lépésként.

Szétverték a hrivnyát!

A hétfő esti egyeztetések után ma reggel már el is indult Kelet-Ukrajnába az az orosz segélyszállító konvoj, amely a humanitárius veszélyt hivatott enyhíteni. Közben Ukrajna és Franciaország azon félelme továbbra sem enyhült, hogy ezen kamionos konvoj keretében az orosz katonai erők is benyomulnak Kelet-Ukrajnába, vagy az oroszok tartósan berendezkednek az érintett területeken. Éppen emiatt kedd délben az ukránok bejelentették: nem engedik be a konvojt. A Nemzetközi Vöröskereszt bejelentette, hogy kész a kelet-ukrajnai lakosság megsegítését célzó humanitárius akció koordinálására, igaz az orosz kamionok úticéljáról nincs tudomása. Luhanszk városban és más kelet-ukrajnai körzetekben a Vöröskereszt szerint rendkívül súlyos a kialakult humanitárius helyzet: ezrek vannak víz, áram és mindenfajta orvosi ellátás nélkül.

120 milliárd euró maradt a németek zsebében a válságnak hála

Németország eddig 120 milliárd eurót takarított meg a 2008-ban elmélyült világméretű pénzügyi válsággal a német állampapírokra fizetendő kamatok csökkenése révén - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap a szövetségi központi bank (Bundesbank) egy belső elemzésére hivatkozva.

Leállhat a német növekedés, fájnak az agrárszektornak a szankciók

A jövő csütörtöki német második negyedéves GDP-adat kapcsán Németországban a gazdasági növekedés leállásától tartanak szakértők, részben a geopolitikai feszültségek miatt, részben pedig az euróövezeti gazdaság egyébként is gyenge teljesítményének visszahúzó hatása miatt. Elemzők szerint viszont a kedvező munkaerő-piaci helyzet és a béremelések miatt a harmadik negyedévben már gyorsulhat a növekedés.

Vészjelzést kapott a NATO az orosz-ukrán ügyben

A NATO-nak új védelmi terveket kell kidolgoznia, mert az Ukrajnával szembeni orosz agresszió vészjelzést jelent - mondta egy francia lapnak adott vasárnapi nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára, aki szerint a szövetségnek növelnie kellene védelmi kiadásait.

Betett az orosz-ukrán válság a német üzleti hangulatnak (2.)

A várttól lényegesen elmaradt a júliusi német Ifo-index, hiszen a júniusi 109,7-ről 108 pontra esett, noha a piaci konszenzus 109,4 pontot vetített előre. A főindex mindkét alindexe intezív süllyedést mutatott és a kutatóintézet közlése szerint a geopolitikai feszültségek húzták le júliusban a legfontosabb német üzleti barométert.

Merkel újabb szankciókkal fenyeget

A gazdasági szankciók továbbra is a lehetőségek között vannak, amennyiben Moszkva nem támogatja a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket Ukrajnában - figyelmeztette Oroszországot Angela Merkel német kancellár szerda délután, röviddel a német, francia, orosz és ukrán diplomácia vezetőinek berlini egyeztetése előtt.

Az oroszok hétfőig kaptak haladékot az EU-tól

Hétfőig adtak haladékot az EU-országok állam-, illetve kormányfői az oroszoknak arra, hogy konkrét tettekkel támasszák alá a kelet-ukrajnai feszültség enyhítése melletti elkötelezettségüket, ellenkező esetben célzott szankciókkal kell számolniuk.

Ismét célkeresztbe vették a legszerencsétlenebbeket

Az iraki válság újabb pofont adhat a feltörekvő piacoknak, különösen a sérülékeny ötöknek. Ennek a jelei már most látszanak a devizakeresztekben, és így több elemzőház ismét pesszimista véleménnyel van ezen térségek eszközeiről. A forintot legutóbb magával húzta az itt beállt feszültség, de most még szerencsére nem látszik, hogy hozzájuk sorolnának minket. Reménykedjünk, hogy ez így is marad.

Előrehozott választásokba torkollhat a lengyel botrány

A hétvégén kirobbant lengyel lehallgatási botrány és a kormány emiatti népszerűségvesztése miatt mai sajtótájékoztatóján már Donald Tusk miniszterelnök is megpendítette az előrehozott parlamenti választások lehetőségét. A botrányt kirobbantó lengyel lap szerkesztőségében tegnap példátlan módon a belbiztonsági szolgálat ügynökei jártak a hangfelvételek lefoglalása érdekében, de nem jártak sikerrel. A lap további felvétel nyilvánosságra hozását helyezte kilátásba, amellyel a kormány zsarolhatósága megmaradt. A lengyel piacok nem mutatnak különösebb aggodalmak a belpolitikai válságra.

Repülővel vitték az eurómilliárdokat - Vallott a jegybankelnök

"A 2008-2013-as nagy válság története" - címmel jelentetett meg egy könyvet a minap a görög jegybank volt elnöke, amelyben az elmúlt évek drámai eseményeit jegybanki szemmel mutatja be és számos, eddig nem ismert részletet is felfed. Megtudtuk például azt, hogy háromszor vittek repülőn összesen bő 5 milliárd eurónyi készpénzt Görögországba, hogy megakadályozzák a rohamos betétkivonás miatt a görög bankrendszer összeomlását. A különösen izgalmas könyvből a német Handelsblatt szemezgetett és kiderült belőle az is, hogy Giorgos Provopoulos akkoriban tényleg úgy látta: valós veszély volt Görögország kilépése az eurózónából. A volt jegybanki vezető szerint sokszor úgy feküdt le, hogy nem tudta: másnap reggel még euróval, vagy már újra drachmával fizetnek az országban. Giorgos Provopoulos szerint ha az ország valóban kilépett volna az övezetből, akkor azzal "kinyílt volna a pokol szája".

Jobb színben akarnak feltűnni, közel 10 milliárdot fizetnek érte

Argentína 2001 végén csődöt jelentett, és a tartozásait máig nem sikerült teljesen rendeznie. Most viszont megállapodásra jutottak a Párizsi Klubbal, hogy a 9,7 milliárd dolláros tartozásukat az elkövetkező években rendezik. Az ország úgy tűnik, nagyon szeretne jobb színben feltűnni a nemzetközi befektetők előtt, hogy végre stabilizálódhasson a helyzetük.

Még súlyosabb az ukrán összecsapás, mint eddig tudtuk

Azzal, hogy a kelet-ukrajnai nagyvárosokban vasárnap megtartják a felkelõk által szorgalmazott függetlenségi népszavazásokat, egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának további megbomlásáról beszélhessünk. Az orosz-ukrán határnál történt tegnap éjszakai erõszakos cselekmények után ma a második világháborús szovjet gyõzelemre emlékezõ rendezvényeket tartanak és feszült légkörben zajlik a felkészülés a vasárnapi eseményekre. Friss felmérések szerint erõsen kétséges, hogy a népszavazások orosz szempontból sikerre vezetnek-e. Mindezzel párhuzamosan folytatódik az üzengetés a nyugati és orosz diplomáciai vezetõk között az oroszok felelõsségérõl az ukrán események hátterében. Egyelõre nem tisztázott, hogy az újabb genfi csúcstalálkozóra sor kerül-e és ha igen, akkor a tárgyalásokra meghívják-e a kelet-ukrajnai szeparatisták vezetõit. A Nyugat és Kijev szerint az a legfontosabb, hogy a május 25-i ukrán elnökválasztás rendben lezajlódjon.

Nincs szüksége az IMF-re a portugáloknak

Az írek példáját követve nem kötnek elővigyázatossági hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a portugálok. Az ország május 17-én zárja le a hároméves válságprogramját és úgy látszik nem aggódik az ország finanszírozása miatt. Portugália ugyanakkor továbbra is befektetésre nem ajánlott minősítéssel rendelkezik mind a három nagy hitelminősítőnél.

Kiheverték a válságot, és nekik sem kell többé az IMF mankója

Ez alkalommal Portugália tudhatja le az eurózóna válságának sötét időszakát, ugyanis minden körülmény adottnak látszik, hogy a saját lábukra álljanak. Jelentősen mérséklődtek a portugál kötvénypiaci hozamok és sikeres aukciót is végre tudtak hajtani a múlt héten. Úgy tűnik, hogy az írekhez hasonlóan ők is úgy zárják majd le a hitelprogramjukat, hogy nem kötnek készenléti hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility