Az Európai Bizottság ma vizsgálatot indított a Google ellen annak kiderítése céljából, hogy a tech-óriás előnyben részesítette-e saját online hirdetési szolgáltatásait, és ezzel megsértette-e a trösztellenes szabályokat.
A visszaélés bejelentő rendszerekről egyre többet olvashatunk, ráadásul 2021-től egy EU-s irányelv értelmében olyan szabályok lépnek életbe, amelyek tovább erősítik ezen rendszerek elterjedését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól működő visszaélés bejelentési rendszer esetén gyorsabban derül ki pl. a munkahelyi zaklatás, a cégen belüli lopás, nyilvántartások, dokumentációk kétes kezelése, de akár a saját vállalkozás indítása a munkáltató ügyfeleinek elcsábítására. A vállalati kultúrában ennek ellenére továbbra sem népszerűek a visszaélés bejelentési rendszerek.
De hogy állunk Magyarországon és Európában a visszaélés bejelentő rendszerekkel? Mit mutat a közelmúlt tapasztalata? Mi változik 2021-től, mire készüljenek a cégek? Erről kérdeztük dr. Bognár Alexandrát, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjét.
Az aluljelentett import miatt kiugró bajokat lát a magyarországi áfa-csalások hatósági felderítése terén az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és ugyanígy messze az uniós átlag feletti problémákat azonosított az EU-s pénzek felhasználása terén – derül ki a szervezet friss éves jelentéséből.
Megduplázott a lopott személyazonossággal való jogtalan hitelfelvételek száma tavaly az Egyesült Államokban: már több mint 100 ezer ember lopott adatait használják arra, hogy kölcsönt vegyenek fel vele vagy hitelkártyát igényeljenek – derül ki a LearnBonds friss kutatásából.
2018-ban Magyarország kapcsán zárta le a legtöbb (9) vizsgálatát az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, a tagállamok között, a 2014-2018-as időszakban lezárt vizsgálatok során pedig toronymagasan nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést a szervezet a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában - derült ki az OLAF ma közzétett 2018-as éves jelentéséből. Utóbbi szomorú helyzet egyébként már az egy évvel ezelőtti OLAF-jelentésben is így volt, a 2018-as évről pedig ma azt is megtudtuk, hogy mindössze egyetlen csalásgyanús bejelentés érkezett hatósági frontról, de közben 32 esetben magánvonalon értesült ilyen gyanúról az OLAF.
A Fővárosi Főügyészség egy valótlan befolyásokra hivatkozó terhelti kör és a "szolgáltatásokat" igénybe vevő személyek ellen emelt vádat, amely ügynek az lett a vége, hogy a bíróság tizenöt személyt elítélt első fokon, köztük ketten letöltendő börtönbüntetést kaptak - derül ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből. Az elsőfokú ítélet ellen több esetben fellebbeztek, így az még nem jogerős.
A KPMG legfrissebb kutatása szerint a fogyasztók jobban tartanak saját online szolgáltatóiktól, mint a hekkertámadásoktól. A fogyasztók 71 százaléka fél attól, hogy a kereskedelmi cégek visszaélnek a személyes adataikkal, de csak 68 százalékuk aggódik amiatt, hogy személyes adatai mások kezében kompromittálódnak, azaz hekkerek szerzik meg őket.
A banki alkalmazottak kevesebb mint fele gondolja azt, hogy foglalkoznak aggályaikkal, amikor panaszt tesznek rossz üzleti szokások vagy személyes visszaélések miatt - írja a Financial Times.
Nyilvános bocsánatkérési hadjáratba kezdtek az ausztrál bankok, mivel hamarosan elkészül egy régóta várt felügyeleti jelentés, amely rájuk húzza a vizes lepedőt és radikális reformokat javasol a teljes pénzügyi szektorra nézve - írja a Guardian.
A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint a japán vállalat vizsgálódni kezdett Munoz azon döntései után, amelyeket akkor hozott, amikor 2016 és 2018 között a Nissan észak-amerikai piacért felelős vezetője volt.
Mintegy 500 ezer eurós, mai árfolyamon 162 millió forintos, pénzügyi visszaélésen csípték az Európai Unió megfelelő pénzfelhasználása felett őrködő Európai Számvevőszék egyik volt tagját, akinek ügyében tegnap lezárta a vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatala és átadta az ügyet az illetékes igazságszolgáltatási hatóságnak - tudta meg az EurActive.
Tavaly decemberben nyitotta meg kapuit az ausztrál Banking Royal Commission, egy különleges, banki visszaéléseket vizsgáló testület, miután éveken át csalások, visszaélések sorozatát jelentették be banki alkalmazottak, ügyfelek, fogyasztói érdekvédelmi szervezetek és politikusok. Megalakulásuk után széleskörű vizsgálatot is indítottak a bankszektorban és máris csalások, hamis dokumentumok, megvesztegetések, hibás értékesítés széles skáláját tárták fel - számol be a Guardian.
Komoly bizalmi válságtól szenved az indiai bankszektor, hiszen idén februárban egy 2 milliárd dolláros csalás bukott ki az egyik legnagyobb állami banknál, a Punjab National Banknál, egy friss statisztika szerint azonban a 2017-es pénzügyi évben átlagosan óránként (!) jelentettek be valamilyen csalást, visszaélést.
A választókerület-manipuláció, vagyis a szavazókörzetek politikai haszonszerzés céljából történő átrajzolása mára hétköznapi jelenséggé nőtte ki magát, ami különösen igaz az Egyesült Államokra. Sok amerikai államban okoz problémát a választások ilyen módon történő befolyásolása, egy 2011-es wisconsini eset azonban kiverte a biztosítékot a tagállami bíróságnál. A helyi döntéshozók tagadják, hogy bármi rosszat tettek volna, ezért megtámadták az ítéletet, ami így a legfelsőbb bíróság elé kerül. Tisztán politikai indíttatású választókerület-manipuláció miatt eddig még sosem hozott elmarasztaló ítéletet a legfelsőbb bíróság, most azonban van esély rá, hogy ez megtörténik.
A Spotify és néhány kisebb tech-cég páros lábbal rúgott bele az olyan nagyvállalatokba, mint a Google vagy az Apple: egy levelet küldtek az Európai Bizottságnak, amelyben részletesen taglalják, hogy szerintük a nagyobb online platformok "visszaélhetnek és vissza is élnek az előjogaikkal."
A magyar vállalatvezetők több mint háromnegyede úgy látja, hogy visszaélések és a korrupció mindennapos az üzleti szférában - derült ki az EY Magyarország Visszaélési felméréséből. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar cégvezetők 57 százaléka hisz a személyes felelősségre vonás elrettentő erejében, illetve hogy két tényező befolyásolja a legjobban a visszaélések jelentésében a vezetőket: a belső munkahelyi nyomás és a személyes biztonságuk.
A szabályok megsértéséért akár 600 ezer forintos bírsággal is sújthatók a taxisok, sokakat azonban ez sem riaszt el attól, hogy visszaéléseket kövessenek el - írja a Világgazdaság. A BKK a turistaszezonban fokozottan ellenőrzi a sofőröket, az eredmények lesújtók.
Ahogy a bankok lecserélik a kártyaportfóliókat, egyre több az érintéses bankkártya a magyarok zsebében, és már a kisebb boltokban is rendre feltűnnek az érintéses kártyaelfogadó terminálok. Ezzel párhuzamosan azonban a félelem is felerősödött, ha kamuképekkel trollkodó facebookos likevadász oldalak az érintéses technológiát támadják. A számok és tapasztalat viszont igazolják, hogy ezek a félelmek alaptalanok.
Nem létező diákok után vett fel támogatást egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola, amely jogosulatlanul több mint 30 millió forintot igényelt - számolt be a NAV a honlapján.