A NASA jelentősen csökkentette a 2024 YR4 jelű aszteroida becsapódási valószínűségét, amely először 1/67-re, majd 1/360-ra módosult az új megfigyelési adatok alapján - jelentette a Space.com.
A csillagászok előrejelzései alapján tovább növekedett az elmúlt hetekben nagy figyelmet kapó 2024 YR4 kódnevű aszteroida becsapódásának esélye. Jelenleg 3,1 százalék az esélye annak, hogy az égitest 2032 december 22-én becsapódik a Földbe - írta a meg a New York Times.
A 2024 YR4 kódnevű aszteroida ugyan jelenleg még több mint 78 millió kilométerre száguld a Földtől, az elmúlt héten szinte letarolta a nemzetközi és hazai médiát. A különösen nagy figyelem annak köszönhető, hogy a friss elemzések szerint a nagyjából 40-90 méter átmérőjű „Földközeli-objektum” 2032-ben 2,6%-os eséllyel csapódhat a Földbe, ami lényegében a duplája a korábban kalkulált valószínűségnek. A Google Trends adatai alapján megnéztük, hogy a Google-keresésekben mennyire tükröződött az érdeklődés az égitest iránt.
2024. december 27-én fedezték fel a csillagászok a 2024 YR4 aszteroidát, amely a február 6-án végzett számítások alapján 2,3 százalékos valószínűséggel találhatja el bolygónkat 2032. december 22-én. Vannak olyan számítások is, miszerint a Holdat fogja eltalálni - írja az Időkép. Most ráállították a James Webb űrteleszkópot is.
A NASA Magnetospheric Multiscale műholdjai az univerzum váratlan szegmenséből érkező kozmikus hullámokat észleltek, amelyeket hangjelekké alakítva madárcsicsergésre emlékeztetnek. A kutatók ezeket a plazma kitöréseket kórushullámoknak nevezik, és először sikerült őket a Földtől több mint 100 ezer kilométer távolságban detektálni. A szakemberek szerint az új felfedezés számos kérdést vet fel a jelenség fizikájával kapcsolatban - írta meg az AP News.
A NASA James Webb űrteleszkópjának (JWST) kétéves mérési adatai alapján a kutatók megerősítették, hogy az univerzum nagyjából 8%-kal gyorsabban tágul, mint azt az asztrofizikusok a korai világegyetemről szerzett tapasztalatok alapján gondolták. A teleszkóp eddigi legnagyobb mintáján végzett elemzés eredményei alapján a kutatók szerint felül kell vizsgálni a világegyetemről alkotott tudományos modellünket.
December 14-én látványos csillaghullást lehet majd megfigyelni Magyarország éjszakai égboltján, ekkorra várható ugyanis az egyik legaktívabb meteorraj, a Geminidák maximuma - számolt be blogbejegyzésében a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A NASA bejelentése szerint egy hatalmas, futballpálya méretű aszteroida halad el holnap a Föld mellett. Az égitest, bár viszonylag közel halad el mellettünk, nem jelent veszélyt a bolygónkra. A 2006 WB névre keresztelt objektum mellett a következő napokban további négy kisebb aszteroida is megközelíti a Földet, ám ezek sem adnak okot az aggodalomra a szakértők szerint - számolt be a Newsweek.
Csillagászok magyarázatot találtak egy ritka kozmikus jelenségre: a 2MASX nevű, tőlünk egymilliárd fényévre eső galaxisban két fekete lyuk kering egy hatalmas gázfelhőben, amivel rendszeres, különösen erős fényvillanásokat bocsátanak ki. A kutatókat évek óta foglalkoztatja a 2021-ben megfigyelt intenzív fényjelenség, amelyet kezdetben szupernóva robbanásnak nyilvánítottak. A szakemberek szerint ez az első ilyen jellegű megfigyelés, ami új betekintést nyújthat a fekete lyukak viselkedésébe és a galaxisok fejlődésébe - számolt be az Interesting Engineering.
A Napciklusok alakulását vizsgáló tudósok megállapították, hogy az átlagosan 11 évente bekövetkező napmaximum időszaka már javában tart, és a legintenzívebb napkitörések még előttünk lehetnek. A Nap aktivitási ciklusának csúcspontját jelentő maximum-állapot a vártnál korábban érkezett meg, és várhatóan még legalább egy évig folytatódik majd - közölte a LiveScience.
A kilövőállomáson sikerült landolnia a SpaceX nevű amerikai vállalat Starship nevű rakétájával, a tett pedig történelmi jelentőségű – számolt be a The Guardian.
Egy különösen erős geomágneses vihar zavarhatja meg az Egyesült Államok kommunikációs rendszereit, az elektromos hálózatát és egyes Föld körül keringő műholdak működését. A szakemberek szerint a napkitörés és koronakidobódás Alabama és Kalifornia államban látványos sarki fényt is okozhat az éjszakai égbolton - írta meg a CNN.
A NASA hamarosan útjára indítja az Europa Clipper űrszondáját, amelynek célja a Jupiter Europa nevű holdjának feltérképezése. A tervek szerint október 10-én útnak induló, nagyjából 30 méteres űrszonda, a NASA eddigi legnagyobb, bolygóközi útra indított eszköze lesz. Az utazás apropója, hogy közelebbről is megvizsgálják vele a fagyott óceánokkal borított holdat, amely a tudósok szerint a legjobb hely arra a Naprendszerben, hogy az élet nyomati keressék rajta - írta meg a Mashable.
80 ezer éve, a neandervölgyi emberek óta most először lesz látható szabad szemmel a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) névre keresztelt üstökös. A tavaly felfedezett égitest október 9-e körül lesz a legfényesebb a késő esti, éjszakai égbolton, amikor várhatóan Magyarországról is megfigyelhető lesz majd - írta meg a The Guardian.
A Föld ideiglenes kísérőt kap egy apró aszteroida formájában. A 2024 PT5 jelű égitest mindössze két hónapig marad bolygónk közelében, mielőtt visszatérne az aszteroidaövbe - írta a space.com.
Kína többször használható kísérleti űrrepülőgépe visszatért a Földre, miután 268 napig keringett a bolygó körül. A nyolc hónapja felbocsátott járműről keveset tudni, de a jelek szerint Kína is érdeklődik a jóval fenntarthatóbb űrrepülést lehetővé tevő, többször is használható űrrepülőgépek kifejlesztése iránt, amely a nyugati űrkutatást már évtizedek óta foglalkoztatja - írta meg a Space.com.
Magas szintű delegációt küldenek az Egyesült Államokba.
Benjamin Netanyahu reméli, hogy sikerül elérnie a vámterhek enyhítését.
Nincs még kiforrott megoldás a problémára.
Zajlanak a tárgyalások.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
