A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével. A munkavállalók többsége ma is azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 59 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
A 2025-ös minimálbér kérdésében széleskörű országos konzultációt indít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy a vállalkozások véleményét beépítse a kamarai javaslatokba. Az egyeztetés célja, hogy a bérpolitika kialakításakor a gazdasági szereplők teherbíró képességét és a termelékenységi szempontokat is figyelembe vegyék – írja közleményében a szervezet.
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.
Már megkezdődtek az idei minimálbér-tárgyalások, a Liga Szakszervezetek elnöke pedig azt mondta az InfoRádióban, hogy nemcsak a számokban kell megállapodniuk, hanem fontos technikai kérdéseket is tisztázniuk kell a feleknek. Mészáros Melinda szerint nem kizárt a 10 százalékos emelés a legkisebb kereseteknél, legalábbis a munkáltatók többsége ezt szeretné. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége augusztusban méri fel, hogy a tagvállalatoknak milyen igényeik vannak a béremeléssel kapcsolatban.
Hol vannak már azok az idők, amikor a vállalatok a felvételi kritériumok folyamatos csökkentése mellett csak úgy kapkodtak a munkavállalókért? Mostanra csaknem két éve folyamatosan csökken a betöltetlen álláshelyek száma, ami miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehezebb új munkát találni, mint korábban.
Alig várnak javulást az idei évre a magyarországi gazdasági helyzetben a német cégek, amelyek főként a kereslet visszaesésétől, valamint a szakképzett munkaerőhiányától szenvednek. Egyre kevésbé elégedettek a hazai jogbiztonsággal, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával, valamint egyre kevesebben elégedettek a támogatásokhoz való hozzáféréssel – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2024-es konjunktúrafelméréséből.
Közzétette az ADP a versenyszektorban foglalkoztatottak februári létszámának változását, az adat nem okozott meglepetést.
Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa, Nicolas Schmit, kritizálta Magyarországot, kiemelve a munkaerőpiaci kihívásokat és a gyenge szociális párbeszédet. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozottan visszautasította a kijelentéseket, elmondva, hogy semmilyen egyeztetés nem történt a biztos és az illetékes tárca között. A minisztérium hangsúlyozta a kormány aktív szerepvállalását a szociális párbeszédben, a minimálbérek emelésében, valamint a munkaerőpiaci tartalékok aktivizálásában és a digitális készségek fejlesztésében.
2023 decemberétől 15 százalékkal emelkedhet a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum - jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csütörtökön. Közölte: az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre fog csökkenni, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el. Az eseményen az is kiderült: a kormány elviekben ámogatja VKF résztvevőinek többségi álláspontját, miszerint a legkisebb minimális keresetek emelésére már decemberben kerüljön sor, továbbá annak mértéke a minimálbér esetében 15 százalékot, a garantált bérminimum esetében 10 százalékot érjen el.
Akár már a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) következő ülésén dönthetnek arról, hogy december 24-e egységesen pihenőnap legyen-e a kereskedelemben dolgozók számára - írja az Infostart.
Nem véletlenül beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Checklist podcastjában és a Budapest Economic Forum 2023 konferencián arról, hogy a minimálbér felett eljárt az idő, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is megerősítette lapunknak, hogy hosszabb távon egybeolvadhat a garantált bérminimummal.
Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nem igen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani, hogy november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni a megállapodást - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Alapjaiban változhat meg 2024-től a magyar minimálbér: az őszi bértárgyalások során napirendre kerül a jelenlegi minimálbér és a garantált bérminimum összevonása – értesült a napi.hu. A lépés akár harmadával is megemelheti jövőre a legkisebb kereseteket.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A kkv-szektor zsugorodósa mellett azonban nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ír a helyzetről.
Miután a magyar kormány szeretné bővíteni a dolgozók számát, érdemes körbe nézni az idős társadalom körében. Cikkem első részében bemutatom a nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségeit és korlátozásait.
Már csak a két katonai bázisukon tartózkodnak orosz erők.
A magyar piacon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Legendás gépeket váltanának le.
Érdekes folyamatot látunk az árazásban.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
