Többek között a kormányzat, az üzleti szféra és az oktatás hatékonyabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedését fel lehessen pörgetni az új digitális világban - hangzott el a McKinsey keddi sajtóbeszélgetésén. A cég szakértői szerint továbbra sem az a baj, hogy a magyarok kevesen vagy keveset dolgoznának, sokkal inkább az, hogy amit teszünk, abban nem vagyunk elég hatékonyak.
A napokban megjelent WEF globális versenyképességi jelentés szerint a 8 régiós ország közül 4 területen Magyarországnak a legalacsonyabb a versenyképességi pontszáma, az egyik ezek közül a technológiai háttér témaköre és az indoklás szerint részben azért, mert a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését. Az innováció területére is az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta a régióban Magyarország. Ezekről és a WEF-felmérés szerint gyenge kutatóintézeti-vállalati együttműködés témaköréről, az okokról és a kiutakról is megkérdeztük az illetékes Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatalt is, amely az alábbi válaszokat küldte a Portfolio részére. A WEF felmérésének részletei:
A magántulajdon védelmének erodálódása, a bírói függetlenség korlátozása, a kormányközeli szereplők helyzetbe hozása, átláthatatlanság, túlszabályozottság: néhány olyan tényező, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a World Economic Forum idei versenyképességi jelentésében 69. helyre csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb eredménye. Magyarország gyenge pontja az intézményi rendszer, de hogy ebben a kategóriában mennyire rossz irányba haladnak a folyamatok, a régiós összevetésben látszik csak igazán. Ebből szemezgettünk kicsit.
A World Economic Forum (WEF) 138 országot felölelő versenyképességi rangsorán összességében a 69. helyet foglaljuk el 2016-ban, azonban a helyezés számításakor figyelembe vett 12 pillér szerint is mind-mind külön rangsorolnak minket. Az egyik ilyen pillér a munkaerő-piaci hatékonyság, ami alapján csak a 80. helyezést értük el. A legnagyobb gond, hogy Magyarország nem tudja itthon tartani a tehetségeket - ezen a téren csak nyolc ország teljesít nálunk rosszabbul, ugyan köztük van uniós tagország is.
Magyarország hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága és a 28 tagú Európai Unió 25. legversenyképesebb tagállama - derül ki a World Economic Forum (WEF) szerdán megjelent felméréséből. Hazánk versenyképességi pontszáma 4,2 pont, ami minden idők legrosszabb eredménye. Kelet-európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. Szerkezetileg a magyar versenyképesség leginkább a bolgár-román pároshoz hasonlít, de közel áll hozzánk a horvát struktúra is. Ezekre a tagállamokra általában a rossz versenyképességi alapok jellemzőek: intézményrendszer, infrastruktúra és egészségügy.
Versenyképességet javító szervezet létrehozását javasolja a VOSZ - közölte a szervezet pénteken.
Az Egyesült Államok a harmadik helyre csúszott, átengedve eddigi első helyét Hongkongnak a svájci IMD (International Institute for Management Development) 2016-ra vonatkozó, 61 országot rangsoroló versenyképességi listáján. A második helyen Svájc áll. Magyarország a 46. lett, két hellyel előbbre kerülve a tavalyi rangsorhoz képest.
Csökkenő világpiaci részesedés, alacsonyabb minőség és romló versenyképesség: röviden így jellemezhető a magyar export 2008-as válságot követő időszaka. Bár a külkereskedelmi mérlegünk drasztikus kiigazodáson ment keresztül, világpiaci exportrészesedésünk eközben jelentősen visszaesett, holott a többi régiós ország növelni tudta részesedését. Az export szerkezete az alacsonyabb minőségű termékek felé tolódott el, az Európai Bizottság szerint részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a magyar exportőrök nem tudták áraikat a régió többi országéhoz hasonló ütemben emelni, hiszen a minőség helyett sokkal inkább az árveresenyre helyeződött a hangsúly. A fenti folyamatok összhangban állnak azzal, ahogy Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint Magyarország leküzdötte a válságot, biztosította a növekedés feltételeit és sikerült csökkenteni az ország sérülékenységét is, ugyanakkor a fenntartható növekedéshez nagyon sok munkára és kemény politikai döntésre lesz szükség.
28 milliárd forintos kerettel elindult a napokban a "Nemzeti versenyképességi és kiválósági program" című pályázat, amely három tudományterületen támogatja a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékeket, szolgáltatásokat, illetve technológiákat. A pénz a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapban áll rendelkezésre, és olyan, kizárólag a közép-magyarországi régióban megvalósított projektekre fordítható, amelyekbe felsőoktatási intézményeket, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit, valamint hazai vállalkozásokat vonnak együttműködések keretében. Év végéig lehet benyújtani a pályázatokat, kizárólag elektronikus formában.
Hiába kapjuk bő egy évtizede az uniós támogatásokat, a magyar gazdaság egy tapodtat sem közeledett a nyugat-európai színvonalhoz, a felzárkóztatásra kapott pénzek nem érték el céljukat országon belül sem. A közösségi támogatások nélkül negatív lenne a növekedés, éppen ezért is lenne fontos megtalálni a növekedésnek azt az üzemanyagát, ami hajtani tudja majd a gazdaságot akkor is, amikor kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatója.
A versenyképesség javítása miatt van szükség a bürokráciacsökkentésre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az M1 aktuális csatorna műsorában hétfő reggel. Lázár János szerint "az állami alkalmazottak magas száma összefügg azzal, hogy az elmúlt években nem tudtunk a versenyképességünket érdemben javítani".
2015 végén megjelentek, majd a múlt héten kiegészítésre kerültek az új, hazai pályázati időszak meghirdetett forrásai. Ezekkel szinte egy időben megjelentette az Európai Unió a kis- és középvállalkozások eredményességével foglalkozó időszakos kiadványát. Mindez a hazai célok és az eddigi eredmények összevetésére kínál remek lehetőséget.
A 2007-2013-as uniós ciklus nyertese egyértelműen az egyébként is legtehetősebb közép-magyarországi régió volt, hiszen a támogatások közel 32%-át nyerte el, noha eredetileg csak 8%-ot terveztek neki - mutat rá terjedelmes hétvégi körképében a Népszabadság, igaz a kiindulási alap nem helytálló. A lap szerint éppen az ellenkezője történt az elmúlt években annak, mint ami az uniós kohéziós politika fő célkitűzése lett volna, nevezetesen a gyengébbek, leszakadók támogatása. A cikk azokat a tényezőket is megemlíti, amelyek ezen jelentős eltérés mögött meghúzódnak, így a vidéki térségek cégeinek gyengébb tőkehelyzete, óvatosabb hozzáállása a pályázatok kötelező vállalásaihoz, valamint a sokkal kevesebb vidéki kutatóhely. Arról viszont nem tesz említést a cikk, hogy menetközben elérte az országot a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság is, ami a forrásfelhasználás arányaira is jelentősen rányomhatta a bélyegét.
A Világbank felülvizsgálta az évenként összeállított versenyképességi listájának módszertanát, és ez komoly változásokat hozott a korábbi évek rangsorában is. Magyarország idén valóban a 42. helyen végzett, de az új módszertan szerint tavaly a 40. helyen álltunk, nem pedig az 54. pozícióban.
A Világbank által összeállított Doing Business versenyképességi rangsor 42. helyén végzett ezúttal Magyarország, ami jelentős javulás a korábbi 54. hely után. A Világbank felülvizsgálta a lista módszertanát, amelynek a legnagyobb nyertesei a kelet-európai országok lettek.
Leminősítés fenyegeti Finnországot a következő hónapokban, miután a szakszervezetek és a munkáltatók nem tudtak megegyezni a munkaerőpiaci reformokban - vélik közgazdászok.
A válság évei alatt csökkent az euróban kifejezett munkaerőköltség Magyarországon. Ez rajtunk kívül csak Cipruson és Görögországban fordult elő, ám míg ott a bérek esése, addig nálunk elsősorban a forint gyengülése járult hozzá ehhez a folyamathoz.
Karácsony Gergely előterjesztése nyilvános lett.
250 millió forintra bírságolta az MNB az egyik vagyonkezelőt.
Idén 50 ezerrel nőtt a számuk.
Itt a soha vissza nem térő lehetőség?
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
