A pénzügyi tranzakciós illetékből kaphatnának adókedvezmény a bankok IT-rendszereik vagy új mobilos fizetések fejlesztésére - javasolja az MNB versenyképességi programjában. Sőt, a lakosági tranzakciókra jutó PTI teljes eltörlését is megpedzegetik a dokumentumban. A program részletesen foglalkozik az online banki termékekkel és azzal, a magyarországi bankok európai társaikhoz viszonyított lemaradását hogyan lehetne minél gyorsabban ledolgozni.
Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében - közölte az uniós bizottság kedden.
Az MNB a közeljövőben komplex versenyképességi csomagot hoz majd nyilvánosságra - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Mindez azért is érdekes, mert már tavaly nyár óta dolgozik a kormány a versenyképesség javításán.
Bár Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter elmúlt napokbeli jelzései afelé mutattak, mintha átállt volna a kormány a 4%-os GDP-növekedési célról az EU átlagát 2%-ponttal meghaladó növekedési célra, Gion Gábor PM-államtitkár friss jelzése szerint mégsem ez történt. Sőt, azt is jelezte, hogy áprilisban egy állami beruházásokat támogató költségvetési élénkítő lépés is jöhet, hogy ezt a 4%-os növekedési célt "megtámogassák".
Mától elérhető a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) új hitelkonstrukciója, amely tőkepótló jellegével, fix kamatozásával és magas összeghatárával lehetőséget biztosít a kis- és középvállalkozások számára, hogy versenyképességüket jelentősen növelő beruházásokat hajthassanak vége. Igény esetén a hitelösszeg 40%-át csak a futamidő végén kell visszafizetni, a programot közvetlenül az MFB nyújtja a vállalkozások számára, maximum 10 milliárd forintos hitelösszeggel.
Az idei gazdasági események közül az egyik legfontosabb a választások utáni kormányzati elképzelések meghirdetése volt. A vízió szerint 2030-ig egy olyan gazdaságstratégia mentén kell haladnia az országnak, amely Európa fejlett országai közé vezet minket. A részletekről azonban egyelőre nagyon keveset tudni, a versenyképességi fordulathoz szükséges program megírása akadozik.
A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.
Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.
Hétfő este Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács elfogadta a versenyképességjavító javaslatcsomagot. Konkrét intézkedéseket viszont még nem árultak el, ugyanis a csomagról szerdán dönt a kormány. Varga Mihály csak egy dolgot részletezett.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatót. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a 30 javaslatot 6 csoportba sorolták. Konkrétumok egyelőre nem ismertek, a csomag szerdán kerül a kormány elé. A kérdésekre adott válaszokból viszont kiderült: a különadókra vonatkozóan nem tartalmaz javaslatot a csomag.
Idén még nem lesz versenyképességi csomag - derült ki Rákossy Balázs pénzügyminisztériumi államtitkár szavaiból. A Versenyképességi Tanács a stratégiák összehangolásán dolgozik, és úgy véli, hogy a programmal elérhető a tartós felzárkózás a fejlett országokhoz. A bejelentés kisebb meglepetésnek tekinthető, hiszen az eredetileg augusztus végére ígért tervezet ezek alapján decemberre sem készül el.
2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén.
Versenyképességi reformokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország ne ragadjon be a közepes jövedelem csapdájába - foglalható össze Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatójának fő állítása. A Vállalatirányítás felsőfokon 2018 konferencián elmondta: a kkv-szektor termelékenységének javítása és az oktatás kulcskérdés.
Európában csak egy-két országnak sikerült kitörnie a közepes jövedelem csapdájából, és a világon is csak néhány országnak sikerült - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Jelentése. Magyarország esetében több csapdahelyzet azonosítható, ezért a jegybank versenyképességi intézkedéseket sürget.
A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.
Az egészségi állapot lényegesen befolyásolja a rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét és minőségét és ezen keresztül közvetlenül a gazdaság teljesítményét, ezért a Magyar Nemzeti Bank szerint sem mellékes, mihez kezd Magyarország az egészségügyi rendszerével és a magyarok életmódjával. A jegybank szakértői csütörtökön a friss Növekedési Jelentésükben fogalmazták meg ismét határozott javaslataikat.
A közepes fejlettség státuszából kilépni nem lehetséges kis lépésekkel, hanem nagyívű intézkedések szükségesek. Magyarország esetében ez a versenyképességi reformokat jelenti a következő időszakban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Jelentés című kiadványában.
Hamarosan elfogadhatják az ország versenyképességi stratégiáját, a végleges terveket pedig valószínűleg még az idén nyilvánosságra hozzák - írja a Világgazdaság, amely szerint a már várt bejelentés egyebek között azért csúszhatott meg, mert a végső csomagba további programpontokat építettek. A Portfolio azonban úgy tudja, hogy nem az MNB javaslataira vártak még, sokkal inkább arról van szó, hogy a Pénzügyminisztériumban megcsúszott a megvalósítás. Többek között ezért mondták le az októberre tervezett sajtótájékoztatót is.
Magyarország az 53. helyen áll a Világbank Doing Business rangsorában - közölte a Pénzügyminisztérium a friss rangsor alapján. A versenyképességi pontszámunk javult, a rangsorban viszont hátrébb csúsztunk. A helyezés azonban "nem vethető össze" a korábbi években elért hellyel, mert a Világbank több utólagos adatrevíziót hajtott végre. A lényeg azonban az, hogy csaknem az összes visegrádi, illetve szűken vett régiós ország előttünk áll a listán.
Két lényeges helyen átírták az uniós "K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések" című (GINOP-2.2.1-18 kódszámú) felhívás pályázati szabályrendszerét, így a felkészülés érdekében a megnyitást a mai napról november elejére áttolták - derül ki a hivatalos pályázati oldalon minap megjelent közleményből.
A Pénzügyminisztérium szerint nagyot javult a magyar versenyképesség a Világgazdasági Fórum friss jelentése alapján, miután 12 helyet léptünk előre egy év alatt. A minisztérium ugyanakkor azt is írja, hogy módszertani változás nélkül nem lett volna előrelépés a rangsorban. Nézzük meg, valójában hogyan változott a magyar versenyképesség!