Új területek felé fordul a BKV
Új tevékenységi köröket vesz fel a BKV Zrt., ha rábólint a Fővárosi Közgyűlés is. A cél, hogy a vállalat hatékonyabban tudja kihasználni az eszközállományát.
Új tevékenységi köröket vesz fel a BKV Zrt., ha rábólint a Fővárosi Közgyűlés is. A cél, hogy a vállalat hatékonyabban tudja kihasználni az eszközállományát.
Nem szegte kedvét a németeknek a magas infláció, hogy étterembe és szállodába járjanak. Jelentős javulás volt a forgalomban, de még a járvány előtti szintektől elmaradt.
A vendéglátásban jól sikerült a tavalyi év vége, de január első napjaiban már valamennyi szálláshely-szolgáltató és vendéglátóhely azt mérlegeli, hogy milyen távon érheti meg számára az esetleges energetikai felújítás vagy érdemesebb-e a hidegebb hónapokban inkább rövidebb napi, vagy csökkentett heti nyitva tartással átvészelni az amúgy is mindig gyengébb első negyedévet. Egy dolog biztos: jelenleg a teljes háromhavi vagy még hosszabb ideig tartó bezárásról szóló döntés tűnik a legkockázatosabbnak, mert néhány költség marad, a dolgozók elmehetnek máshová, és "a vendégek is a lábukkal szavazhatnak".
„Kiadó, eladó egész Budapest - A pusztuló Nagykörút” - címmel jelent meg szinte pontosan tíz évvel ezelőtt a Nagykörút akkori helyzetét bemutató írásunk, melyben a városképet leginkább csúfító, és az élhetőség érzetét komolyan befolyásoló kérdéskörrel, az egyre több és egyre lepusztultabb üresen álló üzlethelyiségek problémájával foglalkoztunk. Eltelt tíz év és úgy látjuk, továbbra sem találja a helyét a Nagykörút Budapesten, így a G7 legutóbbi cikkét továbbgondolva megnéztük, mi történt tíz év alatt a főváros egyik legforgalmasabb útvonalán.
Jelentősen megnőtt a SZÉP-kártya forgalom tavaly, a kártyabirtokosok a legtöbbet a vendéglátás zsebből költötték - tájékoztatták a kártyakibocsátók az MTI-t. Tavaly a K&H SZÉP-kártya forgalma meghaladta a 28 milliárd forintot, ami minden eddigi eredményt túlszárnyal; az előző évben, 2021-ben 27,7 milliárd forint volt a forgalom.
Megjelent a Magyar Közlönyben a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetését szabályozó rendelet, mely szerint január 1-jétől összevonják a korábbi szálláshely, vendéglátás és szabadidő zsebeket, így összeadódnak az azokban feltöltött összegek - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). A módosítás mintegy 2,5 millió kártyafelhasználót és közel 50 ezer hazai turisztikai szolgáltatót érint.
Már az éttermes szakmán belül is tapasztaltak olyat, hogy valódi áremelés helyett egyes vendéglátóegységek az étel mennyiségét csökkentik: öt rákfarok helyett csak négyet tesznek a tányérra, kétszelet hús helyett csak egy jut, a legmeghökkentőbb azonban talán a félbevágott krémes. Mindeközben ráadásul drasztikus áremelkedés is zajlik az éttermekben, egyes helyeken pedig nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is csökkentik. Az évtizedek óta a szakmában dolgozó szakemberek óva intenek az ilyen módszerektől, mert önámítás, hogy a vendég ezt nem fogja észrevenni. A Portfolio által megkérdezett vendéglátóipari szakemberek szerint érdemesebb azzal próbálkozni, hogy az étterem fokozatosan emeli az árat, tesztelve a piac tűréshatárait. A többszörösére ugró energiaárak miatt azonban így is valószínű, hogy a télre jópáran bezárnak majd.
Extra adással jelentkezik a Portfolio Heti podcastje, amiben a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója, Molnár B. Tamás volt a vendégünk, akivel a szektort érintő legfontosabb kérdéseket jártuk körül. Beszéltünk a Michelin-esélyekről, a legjobb vidéki és budapesti éttermekről, az umamiról és az elpusztíthatatlan hatalmas adagokról is.
Már meghallgatható a Portfolio heti podcastjének október 5-i adása, melyben Gerendai Károly volt a vendégünk. A Sziget-alapítót azért hívtuk meg a műsorba, hogy vendéglátó-ipari portfóliója kapcsán kérdezhessük a vendéglátás jelenlegi helyzetéről és az elkövetkezendő időszak kihívásairól. A vállalkozó arról is elmondta véleményét a műsorban, hogy mennyire jó stratégia Magyarországon viszonylag nyíltan beszélni az üzleti tevékenységéről.
Az energiaár-szárnyalásból adódó nehézségek már egy jó ideje sújtják a szállodaipart, de most kapcsoltak olyan fokozatba a költségemelkedések, hogy a hazai szállásadók történetük egyik legnagyobb piaci kihívására készülnek. A legnagyobb üzleti feladvány előtt a wellness szállodák vannak, mert ha nem működtetik a szaunáikat, gőzkabinjaikat és medencéiket, akkor joggal tehetik fel a kérdést a vendégek, hogy miért ott foglaljanak szállást. Ha viszont marad minden a régiben, akkor a wellness hotelek nem tudják kitermelni a megugró költségeiket. Nem marad más eszközük a hotelüzemeltetőknek, mint a vendégeket még el nem riasztó mértékű áremelés és az energiakorszerűsítési tervek maradéktalan megvalósítása. Mindezeket pedig úgy kellene menedzselniük, hogy közben a piacon tudjanak maradni. A pár hónapos bezárás egyáltalán nem csodafegyver, mert egy vendégeket nem fogadó hotelt is kell valamilyen mértékben fűteni, takarítani és persze foglalkoztatni a megmaradt személyzetet.
Ötszörösére emelkedő villanyszámlával és nyolc-tízszeresére emelkedő gázszámlával küzd a XIX. kerületi Wekerle Étterem.
A járványügyi korlátozások megszűnésének köszönhetően egyre dinamikusabban épül vissza a beutazó turizmus Magyarországon, annak ellenére is, hogy a háború miatt elmaradnak az ukrán és az orosz turisták, a szigorú kínai covid-szabályok miatt pedig a kínai utazók is - közölte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) pénteken az MTI-vel. Ami a jövőt illeti, Baldauf Csaba, a szövetség elnöke a 24.hu-nak adott interjújában úgy vélte, hogy „ami most jön, az durvább lesz, mint a Covid.”
2019-hez képest 3500-zal kevesebb vendéglátó egység működik Magyarországon. A bezárni kényszerült üzletek harmada Budapesten üzemelt – mondta az InfoRádiónak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Kovács László szerint az emelkedő rezsiköltségek, az egyre magasabb alapanyagárak és a munkaerőhiány miatt újabb bezárások jöhetnek.
Új névvel, logóval és tulajdonossal, de lényegében változatlan étlappal kezdenek majd vasárnaptól kinyitni az egykor a McDonald's-lánchoz tartozó éttermek Oroszországban.
A vendégéjszakák száma áprilisban a koronavírus-járvány előtti utolsó békeév, 2019 azonos hónapjához mérten 28%-kal csökkent a KSH adatai alapján. Vagyis a turizmus még mindig nem érte el a válság előtti szintet, a trend azonban kedvező az elmúlt hónapokban.
„Ha kitartóan keresgél az ember, 1600 forintért is lehet találni egy (alap ízesítésű) lángost, a fagylaltok ára szintén emelkedett, átlagosan 500 forint körül mozog jelenleg egy gombóc” – mondta el saját tapasztalatait Németh Tamás balatonboglári séf a Dining Guide-nek adott interjúban.
Véleménykörképet készített a Piqniq Budapest a hazai gasztronómia szereplőit leginkább foglalkoztató kihívásokról és problémákról. A kezdeményezés nem csak a vendéglátó szektor nehézségeire világít rá, hanem megoldási lehetőségeket is felvázol, továbbá a tudásmegosztást, valamint a szakmai párbeszéd elindítását jelöli ki legfontosabb célként.
Nem csupán a koronavírus járvány lassú visszaszorulása, hanem a jobb árbevételi szerkezet iránti igény is arra ösztönzi a hazai borágazatot, hogy elérjék: a borturizmusban újra kiemelkedő év legyen az idei. A borhoz kapcsolódó vendéglátás és programkínálat egészen a pandémiáig ígéretesen növekedett, majd a járvány természeti katasztrófaként csapott le a kóstolókra, vacsorákra, koncertekre és dűlőtúrákra egyaránt épülő tevékenységre. A borturizmus mihamarabbi felfűtése ismét időszerűvé vált, amelyet csak még inkább indokol az, hogy a borászatok megnövekedett költségeit egyre kevésbé képesek fedezni a kiskereskedelmi értékesítések. A belföldi, sok esetben fiatal, illetve családos közönség figyelméért zajló versenyben a Szekszárdi borvidék most mobilapplikációval jelentkezett.
Az energiaárak drámai elszállása, a nagyot ugró bérigények és az emelkedő alapanyagárak megdobták az éttermi árakat. Már a tavaly év végi költségemelkedéseik miatt az idei első negyedévben 10-15 százalékkal emelték áraikat az éttermek, és nem lenne meglepetés a további 15 százalékos áremelkedés. Most nyitnak a teraszok és húsvéttól várhatóan beindul a balatoni szezon is, ez munkaerőfronton okozhat majd kihívást a vendéglátók tulajdonosainak.
Az egyre súlyosabb munkaerőhiány, a nagyot emelkedő bérek, a durván emelkedő nyersanyag- és energiaköltségek egyaránt sújtják a vendéglátást. A Portfolio által megkérdezett vállalkozók abban egyetértenek, hogy a talpon maradt éttermek szempontjából kulcsfontosságú volt az a kormányzati döntés, hogy a koronavírus-járvány negyedik és ötödik hullámában nem kellett bezárniuk. Most az a kérdés, hogy az előttünk álló időszakban hogyan tudnak úgy működni, hogy ne legyenek veszteségesek. Egyes piaci szereplők szerint 15-20%-os áremelkedés várható, de van olyan várakozás is, amely szerint 30-50%-kal drágulhatnak a vendéglátóhelyek.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
