Három előkészítési munka kezdődik meg a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítésének keretében miután a magyar, a szerb és a kínai fél Belgrádban aláírta az erre vonatkozó együttműködési tervet.
Az Európai Unió és Kína közötti együttműködés legfontosabb pillanatához érkeztünk el azzal, hogy aláírtuk a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal kiépítéséről szóló megállapodást - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Belgrádban a dokumentum aláírását követően.
Lengyelországban az eredeti tervekhez képest csaknem egyéves késéssel vasárnap üzembe helyezték az első nagy sebességű vonatot, a Pendolinót, amelyet a francia Alstom cég gyárt az olaszországi Saviglianóban.
Magyarországi mozdonygyártás indításáról írt alá szándéknyilatkozatot Ionel Ghita, a román Softronic vállalat vezérigazgatója és Horváth László, a LAC Holding elnök-vezérigazgatója hétfőn Budapesten a magyar vasút szakmai érdekképviselete, a Hungrail egyesület elnökségi ülését követően.
Miután az uniós projektlistára nem került fel, egyre biztosabbnak tűnik, hogy kínai tőkéből újul meg a Budapest-Belgárd vasútvonal, legalábbis erre utal, hogy Li Ko-csiang kínai miniszterelnök négyszer is megemlítette a fejlesztést egy, a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Két hitelszerződést írtak ma alá a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank képviselői, amelyek alapján összesen 67,4 milliárd forintnyi forrást kap Magyarország uniós beruházások önrészének finanszírozására - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A két hitelszerződés vasúti beruházásokhoz és a Szegedi Lézerkutató Központ fejlesztéséhez járul hozzá.
Rendkívül fontos kormányrendelet jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen rögzítette a kabinet azon 75 millió euró feletti, ún. közlekedési nagyprojektek listáját, amelyeket a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére kíván megvalósítani. Ezek a hatalmas beruházások alapvetően befolyásolják majd az ország életét a következő években, és egyúttal az építőiparon, illetve a közlekedésen keresztül a nemzetgazdaság teljesítményét is. A nyári Tarlós-Lázár csörte egyik fő oka mellett megtaláljuk a listán azt a régóta rebesgetett fejlesztést is, hogy közvetlen gyorsvasút vezessen a ferihegyi reptérről Budapest belvárosába. Közben nem találjuk a listán a Budapest-Kelebia vasútvonal szintén régóta rebesgetett fejlesztését, így ebben az EU helyett valószínűleg a kínaiak pénzére épít majd a kormány.
Új vasúti menetrend lép életbe 2014. december 14-től. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával kialakított menetrendi fejlesztéseknek köszönhetően a MÁV-Start reményei szerint a vonatközlekedés az elővárosi, a belföldi távolsági és a nemzetközi forgalomban utazók számára is egyre versenyképesebb, vonzó alternatívát jelent. A könnyebb tájékozódást az elővárosi vonalakon tavaly bevezetett viszonylatszámozás kiterjesztése segíti. A jövő évben még több új, korszerű elővárosi motorvonat áll forgalomba.
A közlekedés fejlesztése a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban a gazdaság élénkítését, a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás bővítését szolgálja, az időszak egyik nagy nyertese pedig a vasút - nyilatkozta Tasó László. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek jelezte, hogy mely területekre hány száz milliárd forint uniós hátterű fejlesztési támogatás jut, illetve bejelentette azt is, hogy nagyszabású jogszabály-módosítási csomaggal készül a tárca a beruházások felgyorsítása érdekében.
Uniós források felhasználásával újabb 6+15 darab villamos motorvonatot szerezhet be a személyszállító vasúttársaság az utazók kiszolgálásának további javítása érdekében. A korszerű járművek a jövő év végétől 2017 elejéig állnak majd forgalomba a Budapest elővárosi vonalakon - áll a MÁV-START közleményében.
A kormány kiemelt projektté nyilvánított több, a Budapest-Esztergom vonal rekonstrukciójához tartozó közlekedésfejlesztési beruházást - áll a Magyar Közlöny friss számában.
Ünnepélyesen átadták Bécs főpályaudvarát, ahol decembertől a budapesti vonatok is megállnak majd. Az öt évig tartó építkezés közel 1 milliárd euróba került.
A következő 6 évben 1500 milliárd forintból valósulhatnak meg újabb közlekedési beruházások Magyarországon, az összeg háromnegyedét a kormány vasúti fejlesztésekre szánja - jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vagyonpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Szolnok-Szajol vasútvonal új Tisza-hídjának betolása alkalmából, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot - miként Észtországot és Görögországot is -, hogy hozza összhangba nemzeti vasútbiztonsági előírásait az e tárgykörben született uniós irányelvvel. A brüsszeli testület ezzel új szakaszba léptette e három tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárását.
Három magyar közlekedésfejlesztési nagyprojektet fogadott el az elmúlt hetekben az Európai Bizottság. A már zajló kivitelezési munkák eredményeként 21 kilométeren megerősítik és két elkerülővel bővítik a 62-es utat, korszerűsítik Vác vasútállomást és a csatlakozó vágányhálózatot, elkészül a GSM-R vasúti kommunikációs rendszer első üteme. A finanszírozási döntések több mint 67 milliárd forint uniós támogatást biztosítanak a 87,2 milliárd forint összköltségű beruházások számára - olvasható az NFM közleményében.
A magyar kis- és közepes vállalkozásoknak jutó uniós forrásokról, a munkahelyteremtés támogatásáról, a külföldi munkavállalásról, valamint a tervezett infrastrukturális fejlesztésekről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök kedden Baján, a helyi televíziónak adott interjújában.
A Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítéséről is egyeztetnek decemberben azon a belgrádi találkozón, amelyen tizenhat közép- és kelet-európai állam kormányfője vesz majd részt, és amelyet Szerbia és Kína közösen szervez meg. Aleksandar Vucic szerb és a Li Ko-csiang kínai miniszterelnök erről is tárgyalt tiencsini találkozóján, amelyről nagy terjedelemben tudósított a belgrádi sajtó szerdán.
Ha valaki már unja a Balatont, de a tengerparti semmittevés helyett az aktív pihenést részesíti előnyben, ráadásul szeretné olcsón megúszni a kiruccanást, annak remek alternatívát nyújthat egy környező főváros felkeresése. A régiós országok központjai mind hangulatos belvárossal és számtalan programlehetőséggel várják az odalátogatókat, felmerül azonban a kérdés, hogyan érdemes utazni. Vonat, busz, autó, repülő - megvizsgáltuk, hogy az egyes utazási módok közül idő és költség szempontjából melyik a legjobb választás.
Először fordul elő, hogy nemcsak alkatrészeket, hanem egész nagysebességű vonatokat exportál Európába Kína, amely a jövőben kivitelének fokozására törekszik.