Egyre több kínai milliárdos palánta repül haza külföldről, hogy szép lassan megkezdje a szülők által felépített cégbirodalom átvételét. A szakértők szerint a generációváltás a szokásosnál sokkal hamarabb kezdődik meg Kínában, és ennek oka van – számol be a hírről a Bloomberg.
Közel 13 éve után Vukovich Gabriella elnök távozik a KSH éléről, helyét pedig korábbi helyettese, Kincses Áron veszi át.
Jelenleg mintegy 186 ezer milliárd forint a hazai lakosság örökíthető vagyona, a teljes vagyontömeg közel felét mintegy 400 ezer háztartás, a magyarok legvagyonosabb 10 százaléka birtokolja - hangzott el a Grémium az Utódlásért Egyesület sajtóeseményén. Elhangzott, hogy az öröklési folyamat ugyanakkor számos buktatóval terhelt, a legtöbb vagyonos ügyfél még nem foglalkozik kellőképpen az utódlás kérdéskörével.
A Shell olajipari óriás nemrég bejelentette, hogy Ben van Beurden vezérigazgató az év végével lemond tisztségéről, a szakember közel egy évtizedig állt a vállalat élén. Wael Sawan lesz a Shell következő vezérigazgatója január 1-től, ő jelenleg az olajcég integrált gáz, megújuló energiaforrások és energetikai ágazatának igazgatója.
Az első nagy hazai vállalkozógeneráció az 1990-es évek elején alapította a cégeit, amelyek egy része a mai napig sikeresen működik. Az idő múlása azonban senkit sem kímél: ha egy családi vállalkozás tulajdonosa vagy egyedüli ügyvezetője úgy hal meg, hogy nem rendezi el előre az átmenetet, akkor veszélybe kerül a cég mindennapi működése, rosszabb esetben akár a léte is. Ezért fontos előre gondolkozni a vállalkozásban meglévő tulajdon, résztulajdon sorsáról, valamint előre rendelkezni arról, hogyan működjön tovább a vállalkozás addig, amíg lezárul a hagyatéki eljárás.
Nagyinterjút készített Csányi Sándorral a Forbes, amiben többek között az utódlásáról, az unióval való kiegyezésról, a különadókról és az árstopokról is beszélt a bankvezér.
Kim Dzsongun nagyapjának testvére, Kim Jongdzsu halálát gyászolja. Jongdzsu az ország második leghatalmasabb személyiségének számított, mielőtt unokaöccse, Kim Dzsongil lett a vezető 1994-ben - írja a brit Sky News.
Vajon ki lehet az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun utódja? Milyen egészségi állapotban van a kommunista diktátor? Mi lesz, ha beigazolódnak a szóbeszédek, és hamarosan váltás jön a világ legelzártabb országában? Kérdések, amelyek sokakat érdekelnek, de biztos válasz nincs.
2020 mozgalmas év volt az orosz politikában és nem feltétlen csak a koronavírus-járvány miatt. Rögtön az év elején Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyszabású alkotmányreformot hirdetett, amely következtében elméletben lehetővé vált, hogy akár 2036-ig hatalmon maradjon. Bár Putyin utódlása hivatalosan még nincsen napirenden, több pletyka is kering arról, hogy a következő években szóba kerülhet ez a téma, és egyes vélekedések szerint már meg is kezdődött a hatalom lassú átengedésének folyamata. Az alábbiakban sorra vesszük azokat a tényezőket, amelyek fontosak lehetnek Putyin utódjának kiválasztásában és külön kitérünk a lehetséges utódjelöltekre is.
Armin Laschet, Angela Merkel egyik lehetséges utóda számára fontos nap a mai, ugyanis ma tartanak választásokat az általa kormányzott Észak-Rajna-Vesztfáliában. Laschet támogatottsága az elhibázott járványkezelés miatt jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, és egy rossz szereplés akár kiírhatja a korábbi legnagyobb esélyest a harcból.
Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere előadásában az utódlás gyakorlati kérdéseiről beszélt a Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019 konferencián.
A hazai kis- és középvállalkozások mindössze 15%-át foglalkoztatja az utódlás kérdése, és ebből csupán 7%-nál zajlik már a folyamat - derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából. Ahol még nem merült fel a téma, ott a cégvezetők nagy része életkoránál fogva nem tartja aktuálisnak, vagy nincs rá ideje. A jelenlegi vezetők zömmel családtagjukban - főképp gyermekükben - látják a cég jövőjét, ez azonban nem minden esetben valósítható meg, így sokan kénytelenek alternatívát keresni.
Fejtörést okoz a generációváltás...nem élik túl a vállalkozások a generációváltást...nehézkes a generációváltás...sötét felhők gyülekeznek a családi vállalkozások feje fölött...olvashatjuk egyre gyakrabban, és bár kétségtelenül sok igazság, statisztika, tapasztalat húzódik a sommás negatív kijelentések mögött, mégis talán túl sok szó esik a generációváltás, a családi vállalkozások továbbélésének témája kapcsán a nehézségekről, rosszul sikerült változtatásokról, elszalasztott lehetőségekről, széthulló családokról, kudarcokról. Az érintett vállalkozások-vállalkozók így a téma kapcsán joggal érezhetik úgy, hogy ez az egész kérdéskör valami olyan, amit lehetőség szerint jobb elkerülni, ha pedig nem lehet, akkor legalább minél inkább halogatni időben a hogyan tovább kérdésének boncolgatását. Így válik aztán a rengeteg negatív impulzus végül önbeteljesítő jóslattá, és a nem várt helyzetben, vagy éppen utolsó pillanatban kényszerből meghozott döntések nyomán valóban nagy számban hiúsul meg a családi vállalkozások sikeres átörökítése vagy akár családon kívüli továbbélése is.
A magyar kkv-szektornak számos problémája mellett - a munkaerőhiánytól a gyakran változó jogszabályi környezetig - lassan egy további, egyre sürgetőbb kihívással is szembe kell néznie: a generációváltással. Sokan még halogatják az erről való gondoskodást, azonban az utód(ok) és a cég is megihatják a levét annak, ha nincsenek jogi garanciák a családi vállalkozás vagyonának megőrzésére. De mennyire tudatosak ilyen szempontból a magyarok, és mikor érdemes elkezdeni a felkészülést? A következő években Magyarországon is előtérbe kerülhet a családi vagyontervezés, ezért utánajártunk, hogy mi az a családi alkotmány, és annak is, hogy hogyan mentheti meg a családi vagyont például egy házassági szerződés.
A kis- és középvállalkozások 15%-a küzd jelentős munkaerőhiánnyal, 37% kis mértékűvel, 48% számára ez nem probléma - mutatja az UniCredit és az Inspira friss kutatása, amelynek bemutatóján elhangzott: nagyobbnak érzékeljük a munkaerőhiányt, mint amekkora valójában. A vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban bizonytalannak tűnik. A fintech jelenséget mindössze 45% ismeri, és még a magas árbevételű cégek körében is magas a vele szembeni bizalmatlanság.
"Abszolút nem tartok tőle, hogy az a cégcsoport, amit felépítettem, legyen az élelmiszeripar, vagy más terület, az a gyerekeim kezében elveszne" - többek között ezeket mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója ma az Infoádió Aréna című műsorában az utódlásával kapcsolatos témában. Az egyéb témákban mondott fontosabb üzeneteit külön cikkekben írtuk meg:
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Farkast kiáltott Ukrajna?
Kecskeméten tett bejelentést Lázár János.
Furcsa eszközöket fedeztek fel az orosz katonák.
Ukrajnában már beváltak ezek a fegyverek.
Finanszírozásról és pályázati lehetőségekről is szó volt a Portfolio novemberi eseményén.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
