Sajnos előfordul, hogy az ember túlvállalja magát, vagy olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja fizetni a megtakarítási célú biztosítását, szerencsére ezek a termékek már sok esetben elég rugalmasak ahhoz, hogy a probléma áthidalható legyen, legalábbis átmenetileg.
Létezik Magyarországon egy megtakarítási forma, ahol helyetted kezelik a pénzed, a befektetésed minimum hozamát garantálják, az efölött elért hozam akár egésze a tiéd, ráadásul a szerződésben, amit aláírsz, szó sincs arról, hogy mindennek bármilyen költsége lenne. Ez úgy hangzik, mintha valaki feltalálta volna a világ legjobb befektetését, pedig a Magyarországon évtizedek óta létező klasszikus (vegyes, vagyis nem unit-linked) megtakarítási célú biztosításokról van szó, a kép pedig valójában az általában rejtett költségek miatt közel sem ennyire szép. A Biztosítási Törvény július 1-jén életbe lépő módosítása egy fokkal tisztább helyzetet teremt majd.
Mára már szinte közhellyé vált, hogy a megtakarítási célú (klasszikus és unit-linked) biztosítások drágák, azonban számos biztosítónak van olyan terméke, ami kifejezetten olcsó és akár befektetésként is megállja a helyét. A biztosítókat kérdeztük arról, hogy milyen terméket ajánlanának egy olyan ügyfélnek, aki spórolni akar a költségeken és nem pedig egy ügynök zsebét tömni vele.
Várhatóan jelentősen olcsóbbak lesznek jövő évtől a megtakarítási célú életbiztosítások az MNB szabályozásának köszönhetően, ugyanis a (kezdeti) befizetéseinkből elvonható maximum költség és várhatóan a termékek meghatározott futamidő alatt elvonható teljes költsége is limitálva lesz, ezért ha megtakarítási életbiztosítást akarunk indítani, érdemes lehet 2017 januárjáig várni.
A Teljes Költségmutató (TKM) az a szám, amellyel könnyen összehasonlíthatjuk a megtakarítási célú biztosítások költségszintjét. A TKM szabályozása folyamatosan változik, ennek fontosabb lépéseit foglaltuk össze cikkünkben.
Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter április közepén benyújtott, pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő szabályok mellett a jegybanktörvényen is változtat.
Más nyugdíjcélú megtakarítási formákkal szemben jellemzően magasabb költséget számítanak fel a nyugdíjcélú unit-linked biztosítások, de nem minden termékre igaz ez az állítás, vannak olyan szolgáltatók, amelyek kifejezetten kedvező költségekkel dolgoznak. Megnéztük, melyek azok a biztosítások, amelyek akár egy befektetési alappal is fel tudják venni a versenyt.
Az MNB és a kormány etikus életbiztosítási koncepciója gyökerestül felforgathatja az életbiztosítási piacot, a megtakarítási célú biztosítások költségei; így a profittartalmuk és a közvetítői jutalékok várhatóan csökkennek. Ez rövid távon különösen a közvetítők számára jelenthet kihívást, akik kevésbé lesznek érdekeltek a megtakarítási biztosítások értékesítésében, így a biztosítóknál elsődleges szempont, hogy támogassák őket az átmenetben. Sallai Lindával, a CIG Pannónia termék- és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk arról, hogy mi vár az MNB tervének fényében a közvetítőkre, a biztosítókra és ügyfeleikre.
Létezik Magyarországon egy megtakarítási termék, amelyet igen durva kritikákkal illetnek: sokak szerint rendkívül drága, az ügyfelek számára nehezen hozzáférhető és alacsony nettó hozamot termel, a termék szolgáltatója és a nevében eljáró ügynökök pedig csak a szerződések megkötésében érdekeltek, azok ápolásában nem. Európa-szerte születnek olyan szabályozói intézkedések, amelyek ezeket a megtakarítási célú életbiztosításokat igyekeznek az ügyfelek számára is barátságosabbá tenni, apró pofonoktól kezdve gyakorlatilag a piac teljes megsemmisítéséig mindenféle eszközzel próbálkoznak a szabályozók. Magyarországon több, gyengédebb pofonon keresztül igyekszik az MNB és a kormány az úgynevezett etikus életbiztosítási koncepcióval ügyfél-, és EU-konformmá tenni ezeket a megtakarításokat. Összeszedtük, hogy eddig mit tudunk a koncepcióról, illetve mire készülhetnek az ügyfelek és az ügynökök.
Új, több törvényre is kiterjedő módosító tervezet jelent meg a kormány honlapján, amely egyebek mellett, az önkéntes pénztárakra, magánnyugdíjpénztárakra, az MNB-re, a biztosítókra és a bankokra nézve is tartalmaz módosítási javaslatokat. A tervezetet máig, azaz március 25-ig lehet véleményezni.
A unit-linked biztosításokhoz járó biztosítási összeget növelhetjük úgy, hogy az alapbiztosítás mellé kockázati kiegészítőket kötünk, azt azonban nem árt észben tartani, hogy ennek költségeit a megtakarításunkból vonják.
A rendszeres díjas unit-linked életbiztosításokat komplex és sokszor nehezen átlátható költségszerkezeteik miatt az MNB célkeresztjébe kerültek, a költségeket a TKM-mutatók szabályozásával és az elvonások egységesítésével tervezik megvalósítani.
Bár a rendszeres díjas életbiztosítások magas költségei köztudottak, kevesen tudják csak, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások jóval kedvezőbb költségszerkezet mellett befektetésként is könnyedén megállják a helyüket. Bár ezeknek a termékeknek számos előnye van, sőt még egy TBSZ-szel is felvehetik a harcot, mégis egyre csökken a népszerűségük.
A befektetéssel egybekötött (unit-linked) biztosítások mögött úgynevezett "eszközalapok" állnak, amelyek gyakran alapok alapja konstrukcióban működnek, vagyis tovább fektetik a befektetett pénzünket más befektetési alapokba. Megnéztük, mit jelent ez pontosan, és mekkora plusz költséget jelent a befektetőknek. Persze nem ez az egyetlen költség, de - főleg hosszútávon - ez is jelentős terhelés lehet. Azért is aktuális ez, mert március 1-jétől megismerkedhetünk részletesen is saját biztosításunk befektetési részének költségeivel a TKM-hez hasonló szerkezetben.
Ha egy unit-linked típusú biztosításon keresztül takarítunk meg, nem árt tudni, hogy jár hozzá egy kockázati szolgáltatás is, ami azt jelenti, hogy a biztosító a megtakarításunk mellett fizet egy bizonyos összeget, ha meghalunk. Persze ez nincs ingyen, és nem is minden esetben van bármilyen halálra fedezet.
Egy friss MNB rendelet alapján márciustól a biztosítási piac szereplői számára kötelező tartalmú írásos életbiztosítási igényfelmérő segíti az ügyfeleket az elvárásaiknak leginkább megfelelő életbiztosítási szerződés megkötésében - írja sajtóközleményben a Nemzeti Bank.