Súlyos részletek derültek ki az odesszai rakétatámadásról – Szarvashibát véthetett a légvédelem
November 18-án rakétatámadás érte a dél-ukrajnai Odessza városát, az orosz fegyver a belvárosban ért földet, a becsapódás több ember halálát okozta.
November 18-án rakétatámadás érte a dél-ukrajnai Odessza városát, az orosz fegyver a belvárosban ért földet, a becsapódás több ember halálát okozta.
Oroszország folytatja a hadműveleteit a Ukrajnában és Kurszknál, minden fronton az oroszok abszolválhattak területi nyereségeket az elmúlt egy hétben a War Mapper friss térképei alapján.
Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.
Egy orosz médiában nyilatkozó tábornok szerint az ukrán erők most válogatás nélkül elkezdik majd lőni az orosz nagyvárosokat az Amerika által jóváhagyott nagy hatótávolságú fegyverekkel. Oroszország ugyanakkor valószínűleg nem fogja megtámadni a NATO-t bosszúból a katonai vezető szerint.
Ellentmondásos hírek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy az európai hatalmak is engedélyezték a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését Oroszország területe ellen. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter viszont még nyitva hagyta a lehetőséget – írja a The Moscow Times.
Reagált a Kreml arra a hírre, hogy az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának, hogy Oroszország területét támadják nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákkal.
A német kormány jelentős fordulatra készül Ukrajna katonai támogatásában: nagyszabású drónszállítmányt tervez küldeni az országnak, méghozzá az elemzők által a főként hatótávolsága miatt "mini-Taurusnak" becézett típusból. Bár Ukrajna alapvetően hónapok óta nagy hatótávolságú Taurus robotrepülőgépeket kér Berlintől, úgy tűnik, kénytelenek lesznek beérni ennek "kistestvérével" - tudósított az Ukrajinszka Pravda.
Támogatná nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajnába küldését Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter, a német Zöldek kancellárjelöltje – írja a Tagesschau.de.
Állítólag F-16-os vadászgép(ek) lövik le Oroszország cirkáló- és ballisztikus rakétáit a legújabb harctéri felvételeken. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben kijelentette, legalább 10 légi célpontot semmisítettek meg a nyugati vadászgépet.
A Bloomberg beszámolt arról, hogy Törökországban kidolgoztak egy lehetséges békemegállapodást Ukrajna számára. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője értékelte a terveztet.
Ukrajna engedélyt kapott az Egyesült Államoktól arra, hogy Oroszország területét támadják nagy hatótávolságú ATAMCS-rakétákkal, Kína a helyzetre reagálva azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket.
Az orosz hadvezetés a téli harcokat városi területekre összpontosítaná, ennek pedig egy sor oka van. Moszkva egyelőre nem tervezi csökkenteni a donbaszi hadműveletek intenzitását, viszont a leghidegebb hónapokban néhány fontosabb pontra korlátozná a harcok többségét, ennek pedig alapos indokai vannak - közölte az Institute for the Study of War (ISW).
Az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítések felerősödtek, mióta Donald Trump republikánus elnökjelölt megnyerte az amerikai választásokat. Ukrajna szövetségesei új megoldásokat keresnek, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Vlagyimir Putyin orosz államfőt tárgyalóasztalhoz ültessék, így Recep Tayyip Erdogan török elnök is saját megoldással állt elő - írta a Bloomberg.
November 17-én jelent meg a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Az ügy azóta rengeteg hullámot gerjesztett, egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot.
Oroszország november 17-én nagyszabású drón- és rakétatámadást indított Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen. A célpontok között szerepet a kremencsuki vízerőmű is.
A jelek szerint "hiába" szakította meg szombattól a Gazprom az OMV felé a gázszállítást, ugyanannyi gáz megy Ausztriába a hétvége után hétfőn is, azaz amint az várható volt: megtalálja a gáz az útját más kereskedőkön keresztül.
Tegnap hatalmas szenzációt jelentett a hír, amely szerint Joe Biden hossza gondolkodás után végre engedélyezte a nagy hatótávolságú amerikai fegyverek bevetését oroszországi területek ellen. Az Axios szerint viszont érdemes fenntartásokkal kezelni a kijelentést.
Az elmúlt hetekben hatalmas viharokat gerjesztett, hogy több ország hírszerzése szerint is több ezer észak-koreai katona jelent meg Oroszországban, Kurszk közelében. A Bloomberg jelentése szerint ez még csak a kezdet lehet, a jövőben ennél sokkal több fegyveres érkezhet.
Joe Biden vasárnap adta meg Ukrajnának az engedélyt, hogy nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákat vessenek be oroszországi célpontok ellen is. A döntés komoly hullámokat gerjesztett szerte a világban, megszólalt Donald Trump Jr. is az amerikai elnök húzásáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag az ukrajnai háború eleje óta hangoztatja, hogy Kijev jelentős előrelépést tudna tenni, ha a nyugati fegyverekkel mélyen Oroszország területére is tudna támadni. Joe Biden amerikai elnök döntését követően a többi nyugati szövetséges is követte az amerikaiak példáját.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
