A krími orosz beavatkozást követő szankciók alapvetően negatív hatásúak lesznek a világ számára, jósolják a kutatók. Az orosz gazdaságot a konfliktus eszkalációja súlyosabban érintheti, ugyanakkor az egységes uniós fellépés (vagy annak hiánya) az európai integrációra is hatással lehet. Emelkedő energiaárak, növekvő védelmi kiadások, a BRICS-csoport felbomlása - milyen kimeneteket várnak a szakértők?
Az Európai Bizottság középtávú kölcsönök formájában új, akár 1 milliárd euró értéket is elérő makroszintû pénzügyi támogatást (macro-financial assistance, MFA) javasol Ukrajnának - áll a Bizottság szerdai közleményében. Este tovább pörögtek az események, Ukrajna úgy döntött, hogy vízumkötelezettséget ír elő a beutazó oroszok számára, valamint kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK), és az ENSZ-hez fordul segítségért.
Az orosz tisztségviselőkkel szemben már életbe léptetett pénzügyi szankciókon túl radikálisabb lépések is elképzelhetőek, ha tovább súlyosbodik a krízishelyzet. Ezt, és a tőkepiaci lejtmenetet is figyelembe véve egyáltalán nem mindegy, melyik bankok rendelkeznek jelentős kitettséggel Oroszországban - írja a Reuters. Több európai pénzintézet mellett az OTP Bank is jelentős kitettséggel rendelkezik Oroszországban.
"Baráti" Ukrajnáról és Ukrajna további "feldarabolásának" elkerüléséről beszélt ma az orosz parlament összevont ülésén felszólalva Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely kifejezésre a részvényindexek kilőttek és a devizapiacokon is a kockázati étvágy azonnali javulásának jelei mutatkoztak. A mozgásokat feltehetően orosz-ukrán katonai összecsapással kapcsolatos félelmek enyhülése indította el. Az orosz elnök egyúttal be is terjesztette a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződést.
Ömlik ki a tőke az orosz gazdaságból az ukrajnai válság kiéleződése óta - állapították meg londoni elemzők hétfői helyzetértékelésükben. A tőkemenekítés csak az idei első negyedévben meghaladhatja az éves orosz hazai össztermék (GDP) 3 százalékát - jósolták az elemzők.
Folyamatosan nőtt a piaci és diplomáciai feszültség a mai krím-félszigeti népszavazás előtt amellett is, hogy az eredményt szinten borítékolni lehetett. Vasárnap esti részeredmény szerint egyébként a népszavazásra jogosultak szinte teljes egésze az Ukrajnától való elszakadásra voksolt, így a félsziget parlamentje már hétfőn kezdeményezi az Oroszországhoz való csatlakozást, amely gyorsan megtörténhet. Mostantól a fő kérdés az, hogy Oroszország megelégszik-e a Krím-félsziget megszerzésével, vagy Kelet-Ukrajna oroszok lakta területei is célponttá válnak, az ottani oroszokat ért inzultusokra hivatkozva. Más területek elszakadási törekvéseit fékezheti, hogy a mai népszavazás eredményét sem ismerik el a nyugati hatalmak, illetve kemény politikai és pénzügyi szankciókat léptethetnek életbe már jövő hét elején. A mai népszavazás üzenete mindenesetre egyértelmű: megbomlott Ukrajna területi egysége.
Elmérgesedett a helyzet Ukrajnában, ami által felerősödtek a feszültségek a nyugati hatalmak és Oroszország között. Habár egyik félnek sem érdeke, hogy a földgázszállításokban zavar keletkezzen, a folyamatos kétoldali nyomásgyakorlás közepette előkerülhet a "gázfegyver" elsütése is. Az alábbiakban körbejárjuk, hogy Magyarország most mennyire ellenálló egy újabb gázellátási krízissel szemben.
A Gazprom vezérigazgatója ma Berlinben arról beszélt, hogy a Gazprom megtehetné, hogy előrefizetést kérjen az ukrán gázszállítások esetében, de a társaságnak nem érdeke, hogy az ukrán gazdaság összeomoljon, illetve hogy az európai szállításokban zavar keletkezzen - olvasható az orosz gázóriás közleményében.
Őrizetbe vettek az osztrák hatóságok Bécsben egy ukrán oligarchát az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) jogsegélykérelme alapján - közölte az FBI csütörtökön. Az osztrák hírügynökség szerint egyértelműen Dmitrij Firtasról, aki korábban az Emfesz révén magyarországi üzleti kapcsolatokkal is rendelkezett.
Akár már jövő héten aláírhatja az EU és Ukrajna a rég várt társulási megállapodást, vagy legalábbis annak egy részét - jelentette be Angela Merkel és Donald Tusk közös sajtótájékoztatójukon. Ez volt az a megállapodás, amit hosszas egyeztetések után mégsem írt alá Vilniusban Viktor Janukovics, és ami elindította tavaly év végén a demonstrációkat.
Az amerikai befektetők számára nem érkezett igazi kapaszkodó belföldről, piacmozgató adat nem látott napvilágot szerdán, ennek megfelelően a nemzetközi hangulat határozta meg a kereskedést. A kínai gazdaság lassulása, valamint az orosz-ukrán konfliktus folytatódása miatt bizonytalanok voltak a befektetők, ami a vezető részvényindexekre is rányomta a bélyegét. Az iránykeresés végén a Nasdaq 0,4%-kal emelkedett, az S&P stagnált, míg a Dow 0,1%-kal értékelődött le.
Ukrajna rendezte a februárban Oroszországtól vásárolt földgáz árának egy kis részét, de még így is komoly összeggel tartozik, miközben Kijev jelezte, hogy idén a tervezettnél kevesebb földgázt importál Oroszországtól.
Hétfõn orosz fegyveresek tüzet nyitottak a Krím-félszigeten egy katonati bázis elfoglalása során, a NATO pedig felderítõ gépeket küldött a keleti határaihoz, azaz Lengyelország és Románia fölé. Az indoklás szerint a lépést azért tette, mert nem enyhül az orosz-ukrán konfliktus a most vasárnapi krím-félszigeti népszavazás elõtt. A szavazást egyébként a nyugati közösség illegálisnak tartja és emiatt azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy ha sürgõsen nem változtat az általa követett irányon, akkor akár még ezen a héten újabb szankciókat kaphat a "nyakába". Kedd délelõtt újra megszólalt a nyilvánosság elõtt Viktor Janukovics elüldözött ukrán államfõ, aki továbbra is államfõnek tekinti magát. Angela Merkel szerint szanckiókat kell alkalmazni Oroszországgal szemben, amelynek a krími akciói bekebelezést jelentenek.
Nem elég az idén lejáró államadósság és kifizetetlen számlák rendezésére az ukrán jegybank devizatartaléka, ezért a mielõbbi IMF hitelrészlet lehívás reményének adott hangot mai nyilatkozatában az ukrán pénzügyminiszter. A kormányfõ csütörtökön felszólal az ENSZ BT ülésén a Krím-félszigeten március 16-ra tervezett népszavazás ügyében, közben orosz fegyveres erõk egyre nagyon befolyást szereznek az elzárt, egyelõre Ukrajnához tartozó félsziget területén. Az amerikai és a kínai elnök a tárgyalásos rendezés szükségességére szólított fel az orosz-ukrán válság kapcsán. A lengyel PKO bank jelentős veszteséget írt le Ukrájnában mûködő leányánál a krízishelyzet miatt, ami rossz óment jelenthet az OTP-nek.
Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint Oroszország nem állítja le és nem is csökkenti a földgázszállítást az Európai Unióba az ukrajnai válság miatt. Mindeközben a Gazprom várhatóan visszaemeli a földgáz árát Ukrajna számára.
A Gazprom orosz energiaóriás arra figyelmeztette Ukrajnát, hogy egyenlítse ki a fennálló tartozását, ellenkező esetben kénytelen lesz elzárni a gázcsapot - írja az AFP hírügynökség.
A hét végére ismét kiéleződött a konfliktus Oroszország és az Ukrajna területi egységéért kiálló nyugati hatalmak között, a krímiek elszakadása miatt. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió is kész keményen reagálni, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont nem hajlandó meghátrálni. Egyes kommentárok szerint ez ismét nagyon veszélyes helyzetet eredményez a konfliktusban.
Befagyasztották Viktor Janukovics és másik 17 ukrán európai számláit, eközben ötszáz orosz deszantos érkezett Szevasztopolba és az orosz flotta két hajó elsüllyesztésével akadályozta az ukrán flotta kifutását a Fekete-tengerre. A krími parlament ma arról szavazott, hogy Oroszországhoz csatolnák a félszigetet. A mai brüsszeli csúcstalálkozó után az Európai Unió felfüggesztette Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, Obama szerint pedig nemzetközi jogokat sértett a krími népszavazás és szankciókat helyezett kilátásba.
Az ukrán-orosz helyzet hatására március 3-án jelentősen megemelték az európai gázszolgáltatók az orosz forrás gázimportjukat, annak ellenére, hogy a meleg időjárásnak betudhatóan rekord szinten van a gáztárolók töltöttsége - számol be a Bloomberg.
Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott elnök is azon 18 ukrán ember között van, akinek az Európai Unióban elérhető vagyonát befagyasztották - derül ki az EU hivatalos közlönyének csütörtöki számában közzétett névsorból.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
