Szombat délután jelentek meg azok a felvételek, amelyen orosz zászló lengedezik Berdicsi település utolsó épületei egyikén. Az orosz források arról számoltak be, hogy a települést teljes egészében Putyin katonái ellenőrzik.
Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke szombaton figyelmeztette az Egyesült Államokat, amennyiben tényleg elkobozzák az orosz központi bank befagyasztott vagyonát, válaszlépésként Oroszország lefoglalhatja az amerikai állampolgárok és befektetők oroszországi vagyonelemeit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb kérést intézett a nemzetközi közösséghez, amelyben további légvédelmi rendszereket és fegyvereket kért országa számára.
Recep Tayyip Erdogan török elnök valószínűleg Mark Rutte mögé áll, és ezzel a NATO következő vezetője a pénteken Isztambulba látogató holland miniszterelnök lehet - írja a Bloomberg.
Ha így lesz, akkor már csak két ország - Szlovákia és Magyarország - nem támogatja Ruttét, a hírügynökség szerint a nagyobb problémát Magyarország meggyőzése jelentheti.
Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.
Ukrán katonai információk szerint az oroszok megpróbálják bekeríteni a stratégiai fontosságú Csasziv Jar városát – számolt be a Kyiv Independent.
Az ukrajnai frontvonalról rendszeres tudósításaival hírnevet szerző orosz Rybar X csatornája tett közzé egy térképet a frontvonalak állásáról.
Az amerikai politikusokat és késlekedésüket vádolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amiatt, hogy az orosz hadsereg magához ragadta a kezdeményezést a frontvonalon, illetve még több légvédelmi rendszert kért Ukrajna számára – írja a CNBC.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 26-án menesztette pozíciójából Olekszandr Jakovecet, aki a Támogató Erők parancsnoka volt – számolt be a Kyiv Independent.
Látványos videóval jelentkezett az ukrán légierő, melyen az látható, hogy Szu-27-es vadászgépek AGM-88-as radar elleni rakétákkal támadják az orosz légvédelmet.
Nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen számos nyugati harcjármű látható az orosz főváros egyik terén. Várhatóan hamarosan nagy szerepet kapnak majd a kiállított eszközök.
Ilja Jevlacs az ukrán légierő szóvivője szerint az oroszok elkezdték használni az eddig rejtegetett SZU-57-es vadászgépüket a frontvonal közelében – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Elérte a 100 ezer főt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma a KSH friss adatai alapján. Eddig még sosem dolgozott ilyen sok külföldi hazánkban, és várhatóan tovább nő a létszámuk a következő időszakban.
Csányi Sándor a mai közgyűlésen bemondta, hogy története legnagyobb bankvásárlását hajthatja végre az OTP. De hol, és mit vehet a magyar bank? Egy kis eszmefuttatás.
Az ukrán bíróság elrendelte Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután kiderült, részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében agrárholdingja számára – írja a Reuters.
Szerdán jelentette be az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma, hogy véglegessé vált az AS-90-es önjáró lövegek leváltására tervezett RHC-155-ösök tendere. A csúcsmodern önjáró löveg élesben már idén bemutatkozhat Ukrajnában és számos olyan újítást tartalmaz, ami gondot okozhat az oroszoknak.
Mostanra biztossá vált, hogy az Egyesült Államok a hivatalos fegyverszállítmányok megindulása előtt adott Ukrajnának az ATACMS közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákból, az Egyesült Királyság pedig Paveway IV-es "okosbombákat" fog adni Kijevnek. Az orosz csapatok előretörése mindeközben rendületlenül tart, több falut is elfoglaltak egyetlen nap leforgása alatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.
Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.
Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke szerint eljött az ideje annak, hogy Moszkva és Kijev megkezdje a béketárgyalásokat - írta a Sky News.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
A cél, az építőipar sikeres megújulása.
Az eredeti ellenfele kiszállt a versenyből.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
