Fontolgatja az orosz törvényhozás alsóháza, hogy kihallgatják Szergej Sojgu védelmi minisztert a Harkiv térségében történt események miatt – mondta Szergej Mironov vezető orosz politikus a Kommerszantnak.
“Mi egyesíti az embereket? Hadseregek? Az arany? Zászlók? Történetek. Nincs erősebb dolog a világon egy jó történetnél. Semmi sem állíthatja meg. Nincs ellenség, aki legyőzhetné.” – mondta egy jól ismert történet szereplője, Tyrion Lannister. Magyarország történetének dicső és vészterhes időszakait több ismert és ismeretlen szerző is megénekelte, amelyek által nemcsak őket és korukat, hanem országunkat, mai világunkat és az emberi természet változatlan részeit is jobban megismerhetjük.
A múlt héten kitört tajvani konfliktus következtében ismét reflektorfénybe került Tajvan és Kína hadereje. Miközben az orosz-ukrán háború kitörése óta a nyugati hatalmak lényegében egymásra licitálva mutatnak be olyan harckocsimodelleket, amelyek képesek túlélni a modern harcterek viszontagságait, addig Kína környékén meglehetősen nagy a csend. Cikkünkben a kínai Népi Felszabadító Hadsereg harckocsijainak történelmét tekintjük át.
Az ukrajnai háború a kubai rakétaválság óta a legveszélyesebb pillanatot jelentheti a világ számára - véli a Sapiens és a Homo Deus szerzője, Yuval Noah Harari izraeli történész és bestselleríró, aki szerint a Nyugatnak nem feladata, hogy megváltoztassa Oroszországot.
Egy amerikai férfi lett az első ember a világon, akibe genetikailag módosított sertésből ültettek át szívet. Az orvosok szerint az 57 éves David Bennett jól van három nappal a Baltimore-ban elvégzett, hétórás kísérleti beavatkozás után – számolt be a BBC.
Ritka, hogy a múlt század első feléből színes filmfelvételek kerüljenek elő Budapestről, így a maga teljes pompájában elevenedjen meg a világháborús rombolás által még nem érintett főváros. A hiányt a fekete-fehér felvételek utólagos színezése azonban sok tekintetben pótolja, amely technika egyre jobban elterjed. Ennek köszönhetően már több, eredetileg szín nélküli felvételt is színesben élvezhetünk. Cikkünkben színes és utólag színezett mozgóképfelvételeket gyűjtöttünk össze Budapestről 1896-tól egészen 1948-ig. Megelevenednek a boldog békeidők, amikor még lovaskocsik uralták Budapest utcáit, a két háború közötti időszak, amikor amerikai, brit, német vagy holland forgatócsoportok is csodájára jártak a magyar fővárosnak, valamint a megrendítő 1945-ös év, ami hatalmas pusztítást vitt végbe, hogy aztán a háborús helyreállítás hosszú és viszontagságos évei következzenek.
Egyszer valaki azt mondta, hogy a mikroszámítógépek kifejezésből a mikro jelző el fog tűnni ugyanúgy, mint a mikrobarázdás lemezből a mikrobarázdás. Azóta bakelitlemezeket is csak az ínyencek hallgatnak, a számítógép valóban nem mikro, és ugyanígy jártunk a kétszintű bankrendszerrel – talán az ifjabb közgazdászok közül se sokan tudják, hogy mi is volt az egyszintű bankrendszer és egyáltalán hogy lehet a bankrendszer szintjeit számolni –, ma már a fintech, az alternatív pénzügyi szolgáltatók és a kriptopénz járja. Csekély harmincöt évvel ezelőtt viszont tabukat rombolt le a magyar bankreform, és egész a privatizációig, de talán máig is meghatározta pénzügyi rendszerünk arculatát. Cikkünk szerzője az akkori események szereplőivel folytatott interjúk alapján vázolja fel a történteket és következményeiket.
Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója a Twitteren kérkedett azzal, mennyi adót fizet. A techguru szerint ennyi adót még senki sem fizetett be az amerikai történelem során.
A Kínai Kommunista Párt frissen kiadott történetének egynegyede Hszi Csin-ping hatalmának kilenc évéről szól. Hszi ezzel egyértelműen Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping mellé emelkedett, és egyesek szerint olyan szintet ért el, amelyet nem lehet felülmúlni.
Néhány évtizeddel ezelőtt viking házak maradványait találták meg Új-Fundlandon, amiből sokan arra következtettek, hogy nem is Kolumbusz Kristóf volt az első európai hajós, aki átkelt az Atlanti-óceánon, hanem viking felfedezők egy csoportja. Most bebizonyosodott: a vikingek majdnem 500 évvel Kolumbusz előtt felfedezték az Újvilágot.
1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a harmadik birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, a szuperhatalmak szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogy tudnak egymással gyorsan és hatékonyan leszámolni. Még bőven folytak a harcok, amikor Winston Churchill brit miniszterelnök és katonai vezérkara nekiállt, hogy kidolgozzon egy titkos haditervet a Szovjetunió megtámadására, melynek fontos része lett volna az, hogy újra felfegyverzik a hadifogollyá vált Wehrmacht-katonákat is. Az Operation Unthinkable fedőnevű akció megvalósítására – részben a jelentős szovjet túlerő miatt – végül szerencsére nem került sor.
Itthon is kezd divatossá válni az antikapitalizmus, szegény Adam Smith pedig foroghat a sírjában. Ebben a véleménycikkben egy kétségbeesett próbálkozást teszünk arra, hogy leírjuk: a kapitalizmus lényegével semmi baj sincsen, ha az nem lenne, akkor mindnyájunknak sokkal, de sokkal rosszabb sorsa lenne. A gond a haveri kapitalizmussal van, meg a rosszul kontrollált változatokkal, de a kiutat nem a piacok, a magántulajdon meg a tőke kivágása jelenti. Azokra nagy szükség van, mert a kapitalizmus és a szabad emberek boldogulása kéz a kézben jár.
Ma természetesnek vesszük, hogy a hétvége két napból áll, pedig csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1981 áprilisában jelent meg Magyarországon az a kormányrendelet, amely a szabad szombat bevezetéséről rendelkezett. Mi előzte meg ezt a döntést a Kádár-korszakban? Ki és mikor találta fel a kétnapos hétvégét? Mennyit dolgozunk ma, és lehetnek-e még hosszabbak a hétvégéink a jövőben? A szabad szombat magyarországi bevezetésének 40. évfordulója alkalmából ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Az Összkép 2020. októberi cikkében bemutatott adatok azt mutatták, hogy Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesített az elmúlt egy évszázadban, a cikket pedig mi is átvettük. Az adatbázist viszont frissítette azóta a világ vezető gazdaságtörténeti központja, a Maddison Project, így a portál korábbi fő állítása, hogy a magyar gazdaság az átlagnál jobban erősödött 1920 óta, már nem igaz. Akkor mi is történt 1920 óta? - veti fel a kérdést a lap.
2020-at nem fogja senki visszasírni, mert pocsék egy év volt. De akármennyire is fájt a koronavírus meg a többi borzalom idén, azért nem ez volt az emberiség valaha volt legrosszabb éve. Őseinknek sajnos még ennél is jóval több szörnyűség jutott ki a történelem során. Volt ráadásul egy olyan év, ami különösen fájdalmas volt. Egy szó szerint sötét és szörnyű esztendő, amikor az emberek fáztak és éheztek. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint mikor is volt a lehető legrosszabb embernek lenni ezen a Földön.
Elérkezett az egyik legfontosabb ünnep a tengerentúlon, november negyedik csütörtökjén a hagyományoknak megfelelően hálaadást ünnepelnek az amerikaiak. Az ünnepnap alatt és holnap délután is zárva tartanak az Egyesült Államok tőzsdéi.
A világ tőzsdéi az elmúlt napokban látványosan szembementek a már március óta szinte töretlen bikapiaci trenddel. Közel járunk az amerikai indexeknél azokhoz a szintekhez, ahonnan lefelé mozdulva medvepiacba fordulhatnak a tőzsdék, és az elmúlt évek legjelentősebb szeptemberi eladási hullámát élhetjük át ezáltal. A történelmi teljesítményt leszámítva is rengeteg aggasztó eseményt áraznak a befektetők.
A koronavírus-járvány veszélyei miatt nem rendezik meg idén augusztusban a Savaria Történelmi Karnevált - jelentette be a szervezőkkel közös sajtótájékoztatóján pénteken Nemény András, Szombathely polgármestere.