Példátlan események a magyarok bankszámláin: mintha választási osztogatás zajlana

Szerdán reggel tette közzé februári hitel- és betéti piaci statisztikáit az MNB a magyar bankszektorról. Ezek alapján lakáshitelből 120, személyi kölcsönből 79, babaváró hitelből 17, munkáshitelből 29 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a bankok egy hónap alatt.

A teljes háztartási hitelkihelyezés 265 milliárd forint volt, ami csaknem hároméves csúcsot jelent. Az egy évvel korábbihoz képest a lakáshitelezés és a személyi kölcsönök kihelyezése is 40-50% közötti emelkedést mutat, a babaváró hitel piaca viszont zsugorodni látszik, ezt kompenzálhatja azonban idén egy hasonló új termék, a munkáshitel, amelyre fennállása első két hónapjában 9800 fiatal kötött szerződést 38 milliárd forint összegben.

A lakossági hitelezés motorja egyre inkább az átlagos hitelösszeg emelkedése, és nem a darabszámok bővülése, ahogy erre a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese is utalt a Portfolio-nak adott minapi interjújában.

A lakáshitelek és a személyi kölcsönök új darabszáma is csak 11%-kal, átlagösszege viszont közel 30%-kal emelkedett egy év alatt. Előbbi 19,7, utóbbi 3,3 millió forint felett jár már.

Alábbi ábránkon látható, hogy a havi  új összegeket illetően még nem érte el mindenkori csúcsát a lakossági hitelpiac.

Ugyanakkor ha a 12 havi gördülő számokat nézzük, akkor az elmúlt év 2915 milliárd forintos új kihelyezése már abszolút történelmi rekordot jelent.

Nem a kamattámogatott, hanem a piaci hitelek mozgatják elsősorban a jelzáloghitelezést, míg ugyanis előbbiek 50%-kal, előbbiek csak 14%-kal nőttek az új kihelyezésekben egy év alatt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek népszerűsége továbbra is korlátozott.

Az új lakások aránya még mindig csak 17% a hitelfelvételekben, vagyis a használtlakás-piac mozgatja alapvetően a hitelpiacot most is.

A kamatperiódus szempontjából továbbra is a 10 éves kamatperiódus és a futamidő végéig való fixálás dominál, a kamattámogatás működési elve miatt változó kamatozásúnak besorolt CSOK Plusz viszont mintha szép fokozatosan veszítene népszerűségéből, ahogy az alábbi ábra fekete sávja mutatja, emögött feltehetően a gyerekvállalási kedv visszaesése is áll.

A piaci lakáshitelek kamatánál több mint egy éve alig van látnivaló: az átlagos hitelkamat 6,46%-on ragadt be, a 10 éves kamatperiódusú hitelek ennél valamivel olcsóbbak, a végig fixek valamivel drágábbak.

A fogyasztási hiteleknél viszont továbbra is látható a kamatcsökkenés, ennek köszönhetően a személyi kölcsönök átlagos hiteldíja már valamivel 16,0% alá került.

A háztartások banki hitelállománya 11 237 milliárd forinton állt február végén, ami 10,2%-os emelkedést jelez egy év alatt. A lakáshitelek és a személyi kölcsönök esetében egyaránt 14-15% közötti bővülést látunk, vagyis a lakossági hitelezés dübörög.

Hasonló mondható most el a bankok „betétgyűjtéséről” is, pontosabban a látra szóló betétekre kerülő pénzek robbantak fel februárban, köszönhetően az állampapír-kifizetéseknek. Utoljára 2022 februárjában, a választások előtti családi szja-visszatérítések idején híztak a számlák a mostani nettó 579 milliárd forintos tranzakciós összegnél nagyobb mértékben.

Bár megjelent néhány jó betéti ajánlat, ezek viszonylag korlátozottan elérhetők a bankoknál, így még az új lakossági lekötött betétekre is csak mindössze 3,34%-os átlagkamatot fizettek februárban.

Nem csoda tehát, hogy történelmi csúcsra, 84,5%-ra emelkedett a lekötés nélküli betétek aránya. Egyetlen hónap alatt 542 milliárd forinttal nőtt a háztartások betétállománya, ebből 490 milliárd forint a látra szóló forintbetétekbe ment, ennek egy része nyilván helyet talál majd magának más befektetésekben vagy fogyasztásban a következő hetekben. Bár a lakosság a devizás lehetőségek iránt is élénken érdeklődik, a devizabetétek aránya 16,6%-on áll, ami elmarad az egy évvel korábbi 18,6%-tól.

Miközben a lakossági hitelezés dübörög, a vállalati hitelezés továbbra is vergődik. Csupán a devizahitelek nettó felvétele volt pozitív februárban.

Az elmúlt egy évre visszatekintve forinthitelből 100 milliárd forinttal vettek fel kevesebbet a cégek, mint amennyit törlesztettek, devizahitelből viszont 225 milliárd forintos pozitív egyenleg alakult ki.

A piaci forinthitelkamatok a vállalatok esetében is befagytak, mégpedig nagy átlagban 8-9% környékén, miközben az euróhitelek 4-5% körül érhetők el az MNB statisztikái szerint.

Miközben a lakosság hitelállománya 10,2%-kal, betétállománya pedig 13,%-kal bővült egy év alatt, a vállalatok esetében ugyanez mindössze 2,0%, illetve 6,1% volt.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images