Az elektromos járművek globális értékesítésének növekedési üteme az utóbbi időben mérséklődött, aminek következtében az elemzésekben felülvizsgálatra kerültek a korábbi előrejelzések. Bár ez a jelenség azt sugallhatja, hogy a nyugati világban lezárult az elektromos autókra való átállás első szakasza, szakértők szerint inkább egy átmeneti megtorpanásról beszélhetünk, mintsem a piac hosszú távú hanyatlásának kezdetéről - írja meg a greendex.
Az Európai Unióban évente a jelenleginél nyolcszor több elektromos járművek feltöltéséhez szükséges infrastruktúrát kell telepíteni 2030-ig az uniós klímasemlegességi célok eléréséhez - olvasható Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) hétfőn közzétett jelentésében.
Thierry Breton, az EU egységes piacért felelős vezetője figyelmeztette az európai autóipari cégeket és a tagállami kormányokat, hogy még jelentős változásokra van szükség ahhoz, hogy az EU 2035-ig teljesíteni tudja a zöld megállapodással és az elektromos járművekkel kapcsolatos célkitűzéseket. A „szükséges kiigazítások” szükségességét hangsúlyozva Breton arra figyelmeztetett, hogy a Green Deal céljainak elérése több mint végrehajtási utasítás, azzal kell foglalkozni, hogy segítsék, támogassák a projektek megvalósulását.
Az elmúlt időszak eseményei, az egyre növekvő energiaárak a zöld és megújuló energiára való átállás felgyorsítását hozzák magukkal. Minden ország szuverenitásának alapja, hogy a lehető legtöbb energiát belföldön állítsa elő, az importot pedig minél több forrásból szerezze be. Ez pedig rengeteg forrást fog megmozgatni a következő években, ezért a pénzért pedig számtalan ötlet, innováció és fejlesztés fog versenyezni. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabb területe pedig a mobilitás, hiszen nagyon gyors az ezen a területen zajló műszaki fejlődés, különböző járműtechnológiák és azok piaci elérhetősége jelenik meg hétről hétre - mutat rá közleményében a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség.
2030-ra alapvetően átalakul a mobilitás világa, az elektromos meghajtású, hálózatba kötött és vezető nélkül működő közlekedési eszköz lesz a meghatározó – vélik a Volkswagen Csoportnál, ezért az autógyártó cég az évtized végére 50 százalékra emeli az elektromos meghajtású járművek arányát az eladott új gyártmányok között, és egy sor intézkedést vezetnek be, hogy 2030-ra a világpiac első számú szoftvervezérelt mobilitási szolgáltatójává váljanak. Az első féléves eladási adatok reménykeltőek a cégcsoport számára, ahogy a stratégia átalakítások is grandiózusnak ígérkeznek – utóbbiakat vettük számba.
Megszületett a döntés a Zöld Busz Program első, elektromos meghajtású buszok beszerzésére és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére benyújtott pályázatairól, így hamarosan az eddigi legnagyobb elektromos autóbusz-beszerzés valósulhat meg Magyarországon – jelentette be Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Ezzel hazánkban új korszak nyílik a zöld közlekedésben, hiszen több nagyváros buszállományának összetétele alakul át. A városi buszflották megújítása a klíma- és természetvédelmi célok elérése mellett a szolgáltatási színvonal növelésével és a légszennyezés nagyarányú mérséklésével a városi életminőség javításához is hozzájárul.
A Boston Consulting Group úgy döntött, frissíti modelljét annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjon az elektromos autók várható elterjedésével kapcsolatban. Az eredmény több szempontból is megdöbbentő volt: a 2020 eleji előrejelzésükhöz képest négy évvel korábban, vagyis már 2026-ban bekövetkezhet az, hogy több elektromos autót adnak el a világban, mint belsőégésű motorral szereltet. A tisztán elektromos meghajtású autók pedig 15 éven belül átvehetik az uralmat a világ legnagyobb autópiacain.
Ahhoz, hogy az Európai Unió elősegítse az áttörést az elektromos közlekedés területén, fel kell gyorsítania a töltőinfrastruktúra kiépítését - közölte az Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében. Az Európai Unió luxemburgi székhelyű számvevőszékének új jelentése szerint az unió messze van attól a céljától, hogy 2025-ig egymillió töltőpontot alakítson ki, és nem rendelkezik az elektromobilitásra vonatkozó átfogó stratégiai ütemtervvel sem.
Régóta téma az Európai Unióban, hogy a kitűzött távlati klímacélok teljesítése érdekében sokkal szigorúbb követelményeket kellene támasztani az autóiparral szemben. Dánia és Hollandia vezetésével kilenc ország most újra megpróbálja Brüsszelt rávenni arra, hogy határozzon meg egy konkrét céldátumot, amelyet követően betiltják a belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését.
Iparági szereplők és környezetvédők közös levélben kérik az Európai Unió érintett biztosait, hogy ezt az évet szánják arra, hogy felülvizsgálják az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló törvényt. Szeretnék ugyanis elérni, hogy Brüsszel a korábbiaknál sokkal határozottabb lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a következő években valóban kiépüljön a szükséges méretű nyilvános töltőinfrastruktúra, amely biztosítja az elektromos autók kívánt mértékű elterjedését.
Bár a teljes évre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, az első háromnegyed év statisztikái alapján is bátran kijelenthető, korábban soha nem látott darabszámban vásárolták az elektromos autókat Európában. A nagyvonalú állami támogatásoknak, a látványosan bővülő modellkínálatnak, a fejlődő töltőinfrastruktúrának és hajtástechnológiának köszönhetően az eladások dinamikusan nőhetnek 2021-ben is. Az európai döntéshozók ambiciózus céljainak hála, az elektromobilitás térnyerése ráadásul hosszú távon is borítékolható.
A Tesla összefogott riválisaival és az autóipar számos szereplőjével annak érdekében, hogy felgyorsítsák azt az átmeneti időszakot, amelynek végén az elektromos járművek kiszorítják a belsőégésű motorral szerelt társaikat az utakról. Ennek az összefogásnak az eredményeként létrejött a Zero Emission Transportation Association (ZETA), a lobbiszervezet öt fontos célt tűzött zászlajára, köztük azt, hogy 2030-tól kizárólag elektromos autók kerüljenek forgalomba az Egyesült Államokban.
Boris Johnson szerda hajnalban zöld ipari forradalom címmel nagyszabású gazdaságátalakítási csomagot hirdetett. A brit miniszterelnök tíz kiemelt pontot ismertetett, elsőként azt, hogy az Egyesült Királyság a korábban tervezettnél tíz évvel korábban, 2030-tól betiltja a kizárólag belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését. Egyértelművé vált az is, hogy a klímaváltozás ellen folytatott harcban a különböző hibrid hajtástechnológiák évei is meg vannak számlálva, ezeket a járműveket 2035-től nem lehet majd forgalomba helyezni a szigetországban.
Néhány nap és örökre elhallgat Magyarország egyik legendás töltőoszlopának, a siófoki Városház téren álló, CHAdeMO rendszerű villámtöltőnek a diszkrét zúgása. Az önkormányzat, amely hosszú éveken át biztosította a gyors és ingyenes töltés lehetőségét az elektromos autósoknak, ugyanis úgy döntött, hogy május 10-ig üzemelteti a berendezést.
Fontos hírrel szolgált az elektromos autósoknak az Ionity: új elszámolási rendszert vezet be január 31-től a töltőpontjain. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az eddigi fix díj helyett 280 forintot kell fizetni 1 kWh energiáért cserébe azoknak, akik igénybe veszik a vállalat ultragyors töltőit Magyarországon.
Nyíregyházán adták át csütörtökön az első olyan elektromos töltőállomást, amelyből több mint százat tervez üzembe helyzeni az E.On az Aldi parkolóiban. Az ingyenes töltőpontokon egy átlagos teljesítményű elektromos autót egy órás vásárlás ideje alatt 100 százalékosan fel lehet majd tölteni.
A magyar piacon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Ezt kiemelten kell kezelnie az új Európai Bizottságnak
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
