A dél-koreai hatóságok több kínai halászhajót is lefoglaltak, mivel azok az ország kizárólagos tengeri vizeire „tévedtek”. Szöul korábban megígérte, hogy a jövőben sokkal keményebb fellépést fog tanúsítani a jogait sértő járművekkel szemben – számolt be a Newsweek.
Szerdán a kínai védelmi minisztérium bejelentette, hogy sikeres interkontinentális ballisztikus rakétatesztet (ICBM) hajtottak végre. Az eset különlegessége, hogy Peking a legnagyobb titokban szokta az ilyen próbákat végrehajtani, ezért többen úgy vélik, hogy egy erőteljes üzenetet küldtek ezzel a legnagyobb riválisoknak, de a belső kritikusnak is – írja a South China Morning Post.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta jelentős változások történtek egy távol-keleti orosz katonai bázison. A Moscow Times műholdas felvételek elemzése alapján megállapította, hogy a Juzsno-Szahalinszk melletti Dacsnoje haditechnikai raktárbázisról több mint 250 páncélozott járművet vontak ki.
Régóta szóba került, hogy Japán esetleg csatlakozna az Ausztrália, Egyesült Államok és Egyesült Királyság nagy megállapodás egyik részéhez, az AUKUS technológia-megosztási komponenséhez – számolt be a Nikkei Asia.
Kína védelmi minisztere pénteken kijelentette, hogy Kína fokozni fogja katonai kapcsolatait a szomszédos országokkal, és kérte, hogy a nagyobb országok vállaljanak vezető szerepet a globális biztonság megőrzésében.
Japán példátlannak nevezte kedden egy kínai katonai repülőgépnek a japán légtérbe való behatolását, amelyet "teljességgel elfogadhatatlannak" nevezett szuverenitására és biztonságára nézve. Ez volt a kínai hadsereg általi első légtérsértés, amelyet a japán hatóságok is megerősítettek.
Szakértői szintű egyeztető tanács létrehozásával újraindítaná a párbeszédet Észak-Koreával a dél-koreai elnök - erről maga Jun Szogjol beszélt csütörtökön a nemzeti felszabadulás napján elmondott beszédében.
A kínai katonai vezetés rossz néven vette, hogy egy kanadai hadihajó haladt át a Tajvani-szoroson – írja a South China Morning Post.
Tajvan megszerzése már hosszú évtizedek óta Kína egyik legfontosabb geopolitikai célját jelenti, mivel Peking szerint a sziget az „egy Kína elv” alapján hozzájuk tartozik. Az elmúlt évtizedekben Tajpej stabil kapcsolatot épített ki és tartott fenn az Egyesült Államokkal, a nyugati nagyhatalom hallgatólagos védelmi garanciájának köszönhetően pedig nem robbant ki véres háború a Tajvani-szorosban. Kína felemelkedésével viszont változni látszik a helyzet, mivel Hszi Csin-ping elnök vezetésével Peking egyre határozottabb hangot üt meg az ügy érdekében. A 2024 novemberében tartandó amerikai elnökválasztást eddig Laj Csing-tö tajvani elnök nagyjából nyugodtan várhatta abban a tudatban, hogy mind a demokratáknak, mind pedig a republikánusoknak érdeke a jó kapcsolat fenntartása a szigettel. Az egykori amerikai elnök, Donald Trump váratlan kijelentése azonban alaposan felkavarta az állóvizet.
Szinte egymás kezébe adják a kilincset a globális nagyhatalmak elnökei, hogy találkozhassanak Vietnam vezetőjével. Az ország elkötelezte magát az úgynevezett „bambuszdiplomácia” mellett, ezt ráadásul kifejezetten nagy sikerrel képes művelni. De mit jelent ez, és miért emelkedett meg ennyire a délkelet-ázsiai ország a világ vezetői szemében?
A növekvő globális versenyfutás hatására az ndo-csendes-óceáni térség a nagyhatalmak figyelmének középpontjába került. A régió évtizedeken keresztül megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, Kína felemelkedésével viszont egyértelműen megváltozott a helyzet. Az egyre kiélezettebb versengést jelzi, hogy európai hadihajók is mind gyakrabban tűnnek fel a területen. Felmerül a kérdés, hogy mégis mi dolguk lehet a kontinens katonai hatalmainak a világ másik felén – pedig határozottan indokolt a megjelenésük, ahogy az amerikai Center for Strategic and International Sudies (CSIS) jelentése is írja.
Dél-Korea megkezdi lézerfegyverek telepítését a biztonságát fenyegető észak-koreai drónok ellen - jelentette be csütörtökön a dél-koreai védelmi beszerzési ügynökség.
Japán és a Fülöp-szigetek kulcsfontosságú védelmi megállapodás kötött egymással, amelynek a fényében Tokió katonákat küldhet közös hadgyakorlatokra a délkelet-ázsiai országba – számolt be a South China Morning Post.
Oroszország és Észak-Korea az ukrajnai invázió kitörése óta egyre közelebb került egymáshoz. Ez az új szövetség azonban éppen a kínai geostratégiai elképzeléseknek tehet keresztbe – írja az Eurasian Times.
Észak-Korea állítása szerint "szupernagy" robbanófej szállítására alkalmas két taktikai ballisztikus rakétával hajtott végre sikeres tesztkilövést - jelentette a KCNA észak-koreai hírügynökség kedden.
Kína 2013-ban hirdette meg az egész világ átformálását megcélzó Övezet és Út kezdeményezést (BRI), amely valóban szignifikáns változásokat hozott a globális erőviszonyokban. A projekt azóta tulajdonképpen egy minta, viszonyulási pont is lett, mivel a különböző hatalmak egyre-másra jelentik be a vetélytársnak szánt beruházásokat. A kezdeményezésnek most új kihívója lett, amely ráadásul éppen a keleti nagyhatalom totális megkerülését célozza.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
