A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok hétfői bejelentése szerint 220 millió dollárt fektetnek a következő 5 évben a rasszok közötti egyenlőség támogatásába – számolt be a CNBC.
Vannak még rejtett tartalékai a kelet-közép-európai országoknak a romló demográfia elleni harcban – vélik az Erste Bank elemzői. A szakemberek szerint a nők foglalkoztatottsága, az effektív nyugdíjkorhatár, a migráció és a további családtámogató intézkedések jelenthetik a kulcsot a csökkenő népesség problémájára.
A következő nyolcvan évben majdnem hárommillió fővel csökkenhet Magyarország népessége, így 7 milliónál kevesebben élhetnek majd az országban – derül ki az ENSZ 2019-es hosszútávú előrejelzéséből. Ráadásul a kevesebb embernek sokkal nagyobb aránya lesz a jelenlegi nyugdíjkorhatár felett, ami tovább növelheti a gazdasági nehézségeket. A világszervezet szerint persze van megoldás az egész Európát sújtó népességfogyásra és elöregedésre: több gyermeket kellene vállalni, és akkor fenntartható lenne a népességszám, sőt akár vissza is emelkedhetne 10 millió fölé.
Várhatóan tavasszal jön majd egy újabb gazdaságvédelmi és családvédelmi akcióterv – lengette be az elmúlt hónapokban Orbán Viktor és Varga Mihály. A két intézkedéscsomag részleteiről egyelőre kevés konkrétumot tudunk, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy ezek lesznek a kormány nagy gazdasági dobásai 2020-ban. Megnéztük, milyen lépések jöhetnek szóba.
Barabási Albert-László sikerről szóló könyve úgy alapozza meg a társadalomról való gondolkozásunk megújítását, ahogy az arany titkát ígérő alkimisták megalkották a fizikát és a kémiát - írja az Összképben Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára.
Az anyagi gondokból sajnos néha annyira nem látják a kiutat az emberek, hogy inkább eldobják az életüket. Egy friss amerikai kutatás most arra mutatott rá, hogy ez ellen igenis tehet a gazdaságpolitika. Ha 10 százalékkal megemeljük a minimálbért, azzal 3,6 százalékkal csökkenthetjük az öngyilkosságok számát. Mára egyre több olyan kutatásról olvashatunk, amely a minimálbér-emelés hasonlóan kedvező hatásairól szól, de ez az eredmény azért kiemelkedő közülük, mert jóval erősebb empirikus bizonyítékokkal szolgál. Ezt mostantól nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minimálbérről szóló vitákban.
Magyarországon az európai átlagnál kevesebb gyerek nevelkedik intakt családban (vagyis két vér szerinti szülővel), miközben az egyszülős családok struktúrája jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatói tanulmányukban rámutattak: nemcsak hogy nincs egységes európai út, hogy nincs egységes közép-kelet-európai minta, hanem még a magyar társadalom különböző rétegeiben is nagyon eltérő család- és háztartásszerkezeti változásokat figyelhetünk meg. Az alacsony termékenység mögött pedig meghúzódik egy érdekes tényező: az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében az utóbbi évtizedekben nem csökkent, hanem növekedett az átlagos gyermekszám, ugyanakkor ők egyre kevesebben vannak, így a magasabb termékenységük kevésbé kompenzálja a magasabb végzettségűek alacsony termékenységét, mint korábban.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, György László a Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont rendezvényén nyitóelőadásában hat megatrendet vázolt fel és mutatta be, hogy erre hogyan készül fel a tárca.
Mindenből megárt a sok, de az alkoholból különösen. Az emberek többsége mégis fittyet hány az ajánlásokra, és nyakló nélkül italozik, aminek aztán meg is van a következménye. A britek esetében például évente több mint hétezren halnak meg emiatt. Az évi 500 korsó sörnek megfelelő alkoholfogyasztásukkal (per fő!) előkelő hellyel bírnak az alkoholizmus világrangsorában, de még közülük is kiemelkednek a skótok. Ezt a helyzetet megelégelve úgy döntöttek, minimumárat szabnak ki az italok alkoholtartalmára idén májustól. Így a tipikusan olcsó, erős italok jelentősen megdrágultak, ami a reményeik szerint sokakat kijózanít. Ha sikerrel járnak, az például szolgálhat a magyarok számára is, akik nem mellesleg még a briteknél is többet isznak.
Új rovattal bővítjük a Portfolio kínálatát: a Prof hasábjain a napi hírek helyett a tudományos ismeretterjesztésre helyezzük a hangsúlyt. Magyarázó cikkekkel és érdekes történetekkel jövünk, amikkel bemutatjuk a szerintünk leginkább fontos gazdasági és pénzügyi jelenségeket. Nem megyünk el szó nélkül a legforróbb pénzügyi technológiák és újdonságok mellett sem, sőt, ezen felül rajta tartjuk a szemünket az ígéretes kutatásokon is.
Kiderült: azért, mert egy országban magas a GDP, még nem garantálja, hogy emiatt jobb életkörülményekkel rendelkeznek az ott élő polgárok. A Social Progress Index (SPI) legfrissebb elemzése egészségügy, oktatás, toleranciaszint és többek között életminőség alapján rangsorolta a világ országait aszerint, hogy azok társadalma mennyire fejlődik. A nagyjából 150-es országlistán Magyarország viszonylag előkelő helyet foglal el, de messze vagyunk még attól, amit a finnek, a kanadaiak vagy éppen a dánok tudnak.
A 2013-as csúcs óta jelentősen csökkent Magyarországon a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya, azonban még így is több mint a duplája az európai uniós átlagnak. Bár a folyamatok kedvezőek, az érintettek tábora még mindig milliós nagyságrendű volt 2015-ben.
Az ezredfordulóhoz képest csökkent, a 2005-ös állapothoz képest azonban kissé nőtt a nemek közötti megkülönböztetés a munkahelyeken. A nők még mindig nehezebben jutnak vezető álláshoz, és ott sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak - írja a Világgazdaság a KSH egy új kiadványára hivatkozva.
A héten tette közzé érdekes, sok részletre kiterjedő adatbázisát az OECD a tagállamokról. A How is Life? (Milyen az élet?) című összeállítás a magyar gazdaság és társadalom vonatkozásában is rengeteg érdekes adatot tartalmaz, ezekből szemezgettünk. Kiderül például, hogy az elkölthető jövedelmünk még mindig alacsony és pihenésre sem jut időnk, ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben a magyar háztartások egyáltalán nincsenek eladósodva nemzetközi összehasonlításban. Rossz hír, hogy a magyar diákok teljesítménye is romlik, különösen a számítógépes problémamegoldás terén állunk rosszul.