Az Európai Unió Copernicus Klímafigyelő Központjának friss adatai szerint az idei november volt globálisan a második legmelegebb a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva. Az elemzés szerint pedig nagyon úgy néz ki, hogy 2024 lesz minden idők legmelegebb éve - derül ki az intézet elemzéséből.
December 14-én látványos csillaghullást lehet majd megfigyelni Magyarország éjszakai égboltján, ekkorra várható ugyanis az egyik legaktívabb meteorraj, a Geminidák maximuma - számolt be blogbejegyzésében a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Holland kutatók áttörést érhettek el a malária elleni küzdelemben egy új fejlesztésű vakcinával. A Leideni Egyetem és a Radboud Egyetem tudósai által feltalált módszerrel éppen a malária fő terjesztőinek számító szúnyogokkal juttatnák el az új fejlesztésű ellenanyagot a páciensek szervezetébe. A kutatás során végzett kísérletekben kilencből nyolc tesztalanynak sikerült védettséget szereznie a betegséggel szemben, amely jelentős javulást jelent a jelenleg létező gyógyszerekkel szemben - írta meg a ScienceAlert.
A hivatalos meteorológiai tél december 1-jei beköszöntével eddig nem állt be különösebben nagy változás az időjárásban. A Severe Weather Europe által publikált téli időjárás előrejelzés szerint az időjárás decemberben még az átlagos téli időjáráshoz hasonló szinteken fog mozogni. A modellezések szerint az előzőleg adott előrejelzésekkel összhangban enyhébb télre lehet számítani az átlagnál idén.
Egy Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt 2027 nyarára 1 millió négyzetkilométer alá eshet az északi-sarkvidéki Jeges-tengeren úszó jég kiterjedése. Mivel ezen kritikus pont elérése után a hideg évszakban nem tud már annyi tengervíz megfagyni a területen, amennyi éves szinten elolvad, a kutatók szerint ez lényegében az északi-sarkkör "jégmentessé" válásával fenyeget - írta meg a The Independent.
A tegnapi nap folyamán látványos fénycsóvával égett el Oroszország égboltján egy nagyjából 70 centiméteres aszteroida, amelyről több felvétel is kering a közösségi médiában. Ez volt a 11. olyan alkalom, hogy egy aszteroida becsapódását már a megérkezése előtt sikerült jelezniük a kutatóknak, azonban a beszámolók alapján jelenleg nem tudni, hogy az objektum darabjai földet értek-e, vagy azok még a levegőben teljesen elégtek.
Az arizonai Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium megfigyelései alapján egy 70 centiméter átmérőjű aszteroida fog ma belépni a Föld légkörébe magyar idő szerint 17:15 körül. Az előrejelzések szerint az objektum látványos tűzlabdaként fog majd elégni a kelet-szibériai égbolton. Ez a megfigyelés volt a 11. alkalom, hogy egy aszteroida becsapódását előre jelezték, mielőtt az ténylegesen megtörtént volna, ami a bolygóvédelmi rendszer hatékonyságát bizonyítja - írta meg az IFLScience.
Az Egyesült Államok űrkutatási programja jelentős változások előtt állhat Donald Trump esetleges újbóli elnöksége esetén. Szakértők szerint komoly esély van arra, hogy leállíthatják a NASA már így is hatalmas összegeket felemésztő, mélyűri küldetésekre tervezett Space Launch System (SLS) rakétájának fejlesztését. A lépés a The Conversation tudományos portálon megjelent elemzés szerint alapjaiban változtatná meg az amerikai űrprogramot, valamint a jelenleg kibontakozó, Kínával vívott modern űrversenybe is közbeszólhat.
Krausz Ferenccel való közös kutatásokra hozott létre új intézetet a Semmelweis Egyetem - számolt be a semmelweis.hu.
Alig van olyan iparág a világon, amely olyan jól és szigorúan szabályozott lenne, mint az atomenergia. Számos, akár egymással átfedésben is működő globális, illetve európai szervezet dolgozza ki a nukleáris biztonsági alapelveket, és olyan platformokat alakít ki, ahol az érintett országok vagy atomerőművek képviseltetik magukat, információkat, tapasztalatokat cserélhetnek. Hogy jött létre a „VVER-440-esek klubja”, milyen jogkörei vannak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, és mi köti össze Paksot a fehérorosz Asztraveccel, az egyiptomi El-Dabaával, vagy a török Akkuyuval? A Portfolio Hugyecz Attilát, a Paks II. Zrt. chief international officerét kérdezte a nemzetközi nukleáris szervezetek feladatairól, a Paks II. projekt nemzetközi beágyazottságáról és a különböző országok biztonsági előírásainak különbségéről.
Új kutatások arra világítanak rá a gyakran a "Föld gonosz ikertestvérének" is nevezett Vénusszal kapcsolatban, hogy a feltételezések ellenére valószínűleg soha nem voltak adottak a feltételek, hogy az égitest felszínén az általunk ismert élet alakulhasson ki. Egy Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerint a bolygó belseje száraz, ami arra utal, hogy nem rendelkezett folyékony vízzel teli óceánokkal, amelyeket hagyományosan az élet kialakulásához szükségesnek tartanak - írta meg a The Guardian.
A kínai műholdas navigációs rendszer, a BeiDou következő generációjának fejlesztése új lendületet vehet a jövőben, ami fokozza majd a jelenleg Egyesült Államok által dominált versenyt a globális lefedettséggel rendelkező helymeghatározó rendszerek terén - írta meg a South China Morning Post. Az eddig zömében a fejlődő országok és maga Kína által használt BeiDou-rendszer a hivatalos források szerint a fejlesztésekkel pontosabban lesz képes a Föld és a világűr bolygóhoz közeli részének feltérképezésére.
A kutatók egyre közelebb kerülnek a Covid-fertőzést követő hosszútávú tünetek hátterében álló mechanizmusok megértéséhez. A The Conversation nevű tudományos portál elemzése összeszedte, hogy a jelenlegi kutatási eredmények szerint mi állhat a hosszú Covid hátterében.
Egy friss kutatás szerint a koronavírus fertőzésért felelős tüskefehérjék hosszan jelen maradnak az emberi agyban a fertőzést követően, amely magyarázatot adhat a hosszú Covid-19 neurológiai tüneteire. A müncheni Helmholtz és Lajos–Miksa Egyetem kutatói által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a vírus tüskefehérjéje akár négy évig is megmaradhat a központi idegrendszer védőrétegét jelentő agyhártyában és a koponya csontvelőjében. A szakemberek szerint ezzel a fertőzés több évvel öregítheti az emberi agyat és növelheti a neurodegeneratív betegségek kockázatát is - közölte a Medical Xpress.
A NASA Johnson Űrközpontjának egyik kutató repülőgépe érdekes dolgot fedezett fel Grönland jege felett repülve. Az ultrahanggal működő radart hordozó gépnek sikerült azonosítania az amerikai hadsereg egyik hidegháború korabeli jég alatti támaszpontját, a Camp Centuryt. Ugyan a közel 60 éve bezárt bázis létezése a róla készült akták 1996-os feloldása óta tudott, a NASA repülőgépének adataival sikerülhet új részleteket feltérképezni a föld alatti termekből és folyosókból álló létesítményből.
Szombaton véget ért a World Science Forum 2024, a két évente megrendezésre kerülő világméretű tudományos konferencia. A szerda este Sulyok Tamás köztársasági elnök által megnyitott eseményen a világ legkiválóbb professzorai, kutatói és tudományos szervezetek vezetői vettek részt. Az idei World Science Forum (WSF) fő témája a tudósok és a politikai döntéshozók közötti kapcsolat megerősítése volt, hogy a tudományos áttöréseket minél gyorsabban és hatékonyabban az emberiség javára fordítsák, és ne maradjanak meg csupán kutatások és publikációk szintjén.
A kutatók egy forradalmi, DNS-alapú nanorobotot fejlesztettek ki, amely képes az emberi karhoz hasonlóan "megragadni" a Covid-19 vírus kórokozóit. Az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem tudósai által létrehozott apró, négyujjú szerkezetek a gyorsabb és pontosabb Covid-tesztek létrehozása mellett, képesek lehetnek megelőzni a fertőzést is, megakadályozva, hogy a kórokozó az emberi sejtekbe jusson - írta meg az Interesting Engineering.
Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés következtében a világ egyes régióiban olyan szélsőséges hőhullámok ismétlődnek, amelyek messze túlmutatnak az eddigi előrejelzéseken. Egy 65 év hőmérsékleti adatait vizsgáló kutatás világszerte feltérképezte azokat a "forró pontokat", amelyeken leginkább jellemzőek a pusztító hőhullámok. A kutatók szerint a hőség területi megoszlását olyan fizikai kölcsönhatások alakíthatják, amelyeket még nem értünk teljesen - számolt be a Phys.org.
A csendes-óceáni El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén - számolt be a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak kutatásáról a HUN-REN Központ Kommunikációs Főosztálya. A szakemberek most részletesebb vizsgálatokat terveznek, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását, és az eredmények ismeretében jobban felkészülhessünk majd a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra, például szupercellákra.
Az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelésében 50 év után áttörést jelentő, új módszert fedeztek fel a kutatók. A Lancet Respiratory Medicine szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint a benralizumab nevű gyógyszert egyszeri, nagyobb dózisban, injekcióként alkalmazva hatékonyabban képes kezelni az asztma és más tüdőproblémák esetén jelentkező rohamokat, mint a hagyományos szteroidtablettás terápia. Az új kezelési mód 30 százalékkal csökkenti a további beavatkozások szükségességét, és jelentős életminőség-javulást eredményezhet a betegek számára - írta meg a The Guardian.
Az adóellenőrzések során a NAV gyakran tár fel olyan adminisztratív hibákat, amelyek kijavítása kulcsfontosságú... 
Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, de valószínűleg...
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek...
E héten eltemetjük és megmentjük a dollárt, valamint életviteli tanácsokat is osztunk Szabó Dáviddal. Jó szórakozást!... 
Tegnap óta mindenki azt találgatja, hogyan számolták ki az amerikai vámokat. A bemutatott ábrán az amerikai termékekre...
Egy nemrég megjelent kutatás szerint az erdőtüzek miatt keletkező finom részecskék jelentős mértékben hozzájárulhatnak...
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
