Átírhatja az emberi evolúció történetét a legújabb kínai felfedezés
Több tanulmányban mutatták be kínai tudósok azt a mintegy 146 ezer éves emberi koponyát, amely feltételezésük szerint egy teljesen új emberfajé lehet.
Több tanulmányban mutatták be kínai tudósok azt a mintegy 146 ezer éves emberi koponyát, amely feltételezésük szerint egy teljesen új emberfajé lehet.
Amikor a humán genom projekt befejeződött a kétezres évek elején, akkor az emberiség elmondhatta, hogy sikeresen leolvasta a genetikai kódot, és körülbelül most tartunk ott, hogy ezt át is tudjuk írni - véli György Bence, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) szemészeti transzlációs kutatócsapatának vezetője. A Semmelweis Egyetemen PhD fokozatot szerző, majd a bostoni Harvard Egyetemen kutató szakember fontos szerepet tölt be a Roska Botond világhírű vakságkutató által alapított bázeli intézetben, ő felel azért, hogy a látás visszaállítása érdekében végzett alapkutatások eredményeit hogyan lehet átültetni a gyakorlatba. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában részletesen beszélt a magyarországi terveikről, annak előkészítő munkálatairól, az orvosok és a betegszervezetek szerepéről.
Számunkra és az egész terület számára egy fontos mérföldkő volt a tegnapi publikációnk, melyben bemutattuk, hogy egy 58 éves, teljesen vak ember részlegesen visszanyerte a látását. A beteg alapvető fényérzékenysége megmaradt, tudta például, hogy merről jön a fény, azonban objektumokat nem látott - vázolta fel előadásában Roska Botond kutató. A Svájcban dolgozó magyar orvos prezentációjában bemutatta a terápia mögötti kutatásokat, a beteg klinikai vizsgálatát, az átütő eredményeket prezentáló videót és beszélt a kutatások jövőjéről is.
Egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az optogenetikai terápia segítségével sikerült részben visszanyerni a látásfunkciókat egy retinitis pigmentosában szenvedő betegnél. Ez mérföldkő a látást helyreállító génterápia felé vezető úton – olvasható a hétfőn kiadott közleményben.
Napjainkra a nemzetközi tudományos együttműködések intenzitása folyamatosan emelkedik, azonban az együttműködésekben résztvevő partnerek számára a földrajzi távolság továbbra is akadályt jelent. A nagy hatású kutatások jellemzően széles nemzetközi összefogást igényelnek, ám az ilyen jellegű kapcsolatok esetében is kimutatható a távolságfüggés hatása. Az Európai Kutatási Térség komoly előrelépés a nemzetközi tudományos együttműködések elmélyítése felé, míg a globális tudományban tapasztalható verseny éppen ellenkező hatást vált ki.
Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai letelepedési és munkavállalási engedélyt a legrangosabb nemzetközi tudományos, művészeti és technológiai elismerések külföldi kitüntetettjei a brit belügyminisztérium szerdán ismertetett bevándorlási rendelete szerint.
A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.
Számszerű elemzés nélkül is kijelenthető, hogy a koronavírus témaköre uralja a hazai és nemzetközi médiát már több, mint egy éve. Az internetes tartalmak és persze a nyomtatott sajtó esetében is elképzelhetetlen, hogy úgy teljen el egy nap, hogy valamilyen kontextusban ne találkozzunk a kifejezéssel. A vírus magyarországi megjelenésekor, 2020 március elején már 6100 hír született koronavírus témában naponta a különböző magyar híroldalakon, és azóta is rendre a vezető hírek között találjuk a COVID-19 tartalmakat. Ez a tudományos kutatás esetében sincs másképp.
Stratégiai együttműködési megállapodás jött létre a Miskolci Egyetem és a Femtonics Kft. között, annak érdekében, hogy az egyetem interdiszciplináris képzési körének szélesítésén túl, nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érjen el új tudományos területeken. Az együttműködést egy szerződéssel pecsételték meg, amelyet Horváth Zita rektor, a Femtonics Kft. részéről Rózsa Balázs, alapító tulajdonos írt alá.
Szeptembertől új, három pillérre épülő finanszírozási struktúrát vezet be a kormány a magyar felsőoktatásban, amely figyelembe veszi a felsőoktatási tevékenység különbségeit - mondta az innovációs és technológiai miniszter egy CT-átadáson hétfőn Üllőn.
2019-ben az akkor 1,5 éves Györök Zente kapta meg elsőként Magyarországon a világ legdrágább gyógyszerét, a 700 millió forintos Zolgensma génterápiát - hangzott el az RTL Híradó riportjában. Az SMA-ban, vagyis a gerincvelői izomsorvadásban szenvedő kisfiú azóta már jár, hála az országos összefogásnak. Rajta kívül még nyolc külföldi és magyar gyermek kapta meg a szert a Bethesda Gyermekkórházban. Az RTL Híradó most megtudta, már javában folynak a tárgyalások arról, hogy a készítmény egyedi méltányosággal elérhetővé váljon itthon is állami támogatással.
A Covid-19 elleni oltóanyag gyors kifejlesztése az év tudományos áttörése a Science című tudományos folyóirat szerint.
Egy különös oknál fogva az életünk során szembejövő számok jóval gyakrabban kezdődnek 1-essel, mint bármi mással. Nézzük csak meg a Portfolio.hu oldalát, vagy bármi más adatforrást és számoljuk meg az 1-essel kezdődő számokat, ha nem hisszük el. A jelenséget Benford-szabálynak keresztelték el, és azóta számos statisztikai, választási és gazdasági csalás feltárására vetették már be. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy pontosan mit is mond ez a szabály, milyen körülmények között érvényesül, és amit talán a legnehezebb átadni, hogy pontosan miért is működik.
A Virológia Pécs ismertet egy új kínai tanulmányt, amely a koronavírus terjedéséről szól. A járvány terjedését tehát továbbra is a zárt terek, sűrű szociális interakciók és nagyobb létszámú összejövetelek mozgatják leginkább. Fontos megállapítások mellett hangsúlyozzák, hogy sajnos előbb utóbb a fertőzési láncolatok elérik a veszélyeztetett embereket és megtelítik a kórházakat.
Az 5G mobilhálózatokról kevés a megbízható és elérhető információ: sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak benne, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek - olvasható az MTA közleményében.
Az üzleti életben sikeres emberek gyakran azzal dicsekednek, hogy ők bizony annyira keményen dolgoznak, hogy csak pár órájuk marad alvásra. Noha ez hősiesen hangzik, de a tudomány jelenlegi állása szerint, aki ezt teszi az valójában egy merényletet követ el saját maga ellen. Akkorát, hogy emiatt idő előtt meg is halhat. Az összes jelentős kutatás arra jutott, hogy az alvás nem valamiféle luxus, ami nélkülözhető. Aki nem alszik eleget, az nem lesz képes rendesen tanulni, legyengül az immunrendszere, és rosszabb esetben még rák is kialakulhat nála. Az alábbi cikkben a kellő mennyiségű alvás (felnőtteknél minimum 7-8 óra) fontosságáról fogunk beszélni.
A Cell című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a dr. Roska Botond vezette kutatócsoportnak sikerült mesterségesen olyan retinát létrehoznia, mely az egészséges felnőtt ember szervének megfelelően funkcionál. Az ún. retina organoid segítségével a későbbiekben személyre szabott, látást érintő terápiák is elérhetővé válhatnak. A publikáció a Semmelweis Egyetem kutatóinak hozzájárulásával születhetett meg - olvasható az egyetem oldalán.
A világ egyik legnagyobb, egymillió euró pénzjutalommal járó tudományos elismerésével, a Körber Európai Tudományos Díjjal tüntették ki hétfőn Hamburgban a Svájcban kutató magyar neurobiológust, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botondot.
Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása - számol be az MTA portálja.
A következő tíz év legnagyobb célja, hogy a tömegeket érintő nagyobb szembetegségek esetében is eljussunk a klinikai vizsgálatokig - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Roska Botond. Az idén júniusban Körber Európai Tudományos Díjjal kitüntetett Svájcban dolgozó magyar orvossal beszéltünk a 2018-ban alapított önálló unikális intézetéről, a vakság társadalmi jelentőségéről, a tudományos tevékenységek finanszírozásáról, a koronavírus következményeiről, az orvostudomány jövőjéről és magyarországi terveiről. A nemzetközi szinten is elismert kutató arról is beszélt, hogy a vakság hasonlít a világjárványokhoz: már régóta tudjuk, hogy lesz egy koronavírushoz hasonló globális járvány, azonban kevés pénzt és energiát forduítottunk arra, hogy ezen változtassunk.
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
