Ma este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyek hagyományosan elsőként a www.felvi.hu oldalon lesznek elérhetők. A diákoknak Budapesten és az ország több városában ponthatárváró rendezvényeket tartanak.
Az EU egészében a felsőoktatás expanziója töretlenül és stabilan haladt előre az elmúlt évtizedben, a diplomás arány a 30-34 éves korcsoportban 2012 és 2020 között átlagosan 35 százalékról 41-re nőtt. Magyarországon azonban közel sem ilyen kedvező a helyzet. Cikkemben megvizsgálom, hogyan alakult a felsőoktatás merítési bázisát biztosító közoktatás teljesítménye, és amellett érvelek, hogy mielőbbi beavatkozás szükséges az egyre romló helyzet megfordítása érdekében.
A külföldi egyetemek rengeteg magyar fiatalt vonzanak, sokan gondolják úgy, hogy a külföldön megszerzett diploma jobb munkalehetőségeket tartogathat számukra. Becslések szerint jelenleg is több mint tízezren tanulnak valamilyen határon túli felsőoktatási intézményben. Ugyanakkor ma már magyarországi egyetemeken is lehetőség van idegen nyelvű képzést végezni, nemzetközi tapasztalatra is szert lehet tenni, sőt, lehetőség van arra is, hogy valaki a magyar egyetemének képzésével párhuzamosan egy külföldi partnerintézmény képzését is elvégezze, ezzel egyszerre két oklevelet szerezve. Vajon a külföldi egyetem automatikusan azt is jelenti, hogy jobb képzést nyújt, mint a magyar? És mégis, milyen nemzetközi lehetőségei lehetnek azoknak, akik magyar egyetemet választanának? Ennek jártunk utána.
Idén is biztosítja a kormány a 35 év alatti fiatalok nyelvvizsgadíjához szükséges támogatást - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
A köznevelés és a felsőoktatás közötti átmenetet, a pályaválasztást, valamint a pályaorientációt segíti a diplomantul.hu honlapon elérhető Diplomás Pályakövetési Rendszer, az online felület objektív, számszerű adatokat mutat arról, hogyan alakult a felsőoktatásban végzettek helyzete a munka világában - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését - mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki hozzátette: számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete.
Bugár Csaba a Magyar Nemzet keddi számában úgy nyilatkozott: várhatóan OKJ-s képzésekre is fel lehet majd venni a diákhitelt, valamint az élethosszig tanulás jegyében akár a 40. életév felett is igénybe lehet majd venni a kölcsönt.
A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben és csupán 7%-uk jelentkezik külföldre (is) - állapította meg a továbbtanulási szándékokról készített elemzésében a GVI. Az adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban létszámuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években. A GVI kiemeli: mivel a migráció öngerjesztő folyamat, nem zárható ki, hogy akár a közeljövőben jelentősen megnő a külföldi BA és MA képzésekben részt vevő magyar diákok száma.
A legtöbb hetedikes tanuló már foglalkozott a továbbtanulás kérdésével, leginkább szüleivel való beszélgetések során. A továbbtanulási döntésekben pont ez, vagyis a szülői tanácsok és a szülők képzettségi szintje, foglalkozása a legmeghatározóbb tényező. Az önállóbb és kreatívabb tanulók terveznek hosszabb továbbtanulási időszakot és választanak szellemi vagy kreatív foglalkozást. A szakmunkás, segédmunkás szülők szorosabban irányítanák gyerekeik pályaválasztását, akik fogékonyabbak a gépipar, fémipar és a fizikai munkák iránt.
A magyar gimnazisták közül arányaiban kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években - állapítja meg az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatása. A tanulmány eredményei emellett arra utalnak, hogy Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek az oktatási rendszeren keresztül újratermelődnek, ugyanis a magyar iskolarendszer nem igazán képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, vagyis a társadalmi mobilitás előmozdítására.
2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar érettségizettek száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, az eredmények 704 fő válaszain alapulnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
