A kínai piacfelügyelet (SAMR)közzétette vasárnap az internetes platformokat célzó, új monopolellenes irányelveket, amelyek szigorítják a hazai technológiai óriásvállalatokra eddig is vonatkozó korlátozásokat.
Hektikusak voltak a piacok januárban, kezdetben átütő optimizmus, majd korrekció jellemezte a világ tőzsdéit, és ez a leggazdagabb vagyonán is meglátszódott. A Bloomberg Billionaires Index listája alapján összegyűjtöttük, február elejéig kik buktak és nyertek idén a legtöbbet a milliárdosok között.
Egyes források szerint a Trump adminisztráció azt mérlegeli, hogy az Alibabát és a Tencentet is hozzáadja azoknak a cégeknek a feketelistájához, amelyek állítólagosan a kínai hadsereg irányítása vagy befolyása alatt állnak, és így megtiltaná az amerikai befektetők számára, hogy részesedést szerezzenek ezekben. Ezzel a jelenlegi kormányzat gyakorlatilag a két legértékesebb kínai céget venné célkeresztbe, amelyek együttes értéke 1300 milliárd dollár. Ez pedig nyilván rányomná a bélyegét a feszültebbé váló kínai-amerikai viszonyokra is, de a befektetők sem boldogok.
Valószínűleg mindenki ismeri a nagy amerikai technológiai vállalatokat, mint amilyen az Apple, az Amazon, a Google vagy a Facebook. Az is ismerős lehet, hogy idén hatalmas emelkedést produkáltak ezeknek a vállalatoknak a részvényei, és a menetelés még nem ért véget, ugyanakkor már sokan tőzsdelufiról is beszélnek. Ezzel szemben minden bizonnyal sokkal kevesebben ismerik a feltörekvő piacok hasonló vállalatait, holott sok esetben globális vezető pozícióban vannak már ma is, a Samsung nagyobb árbevétellel rendelkezik, mint a Microsoft vagy a Google, míg a Taiwan Semiconductor gyártja a fél világ számára a félvezetőket. Érdemes ezekkel a vállalatokkal is közelebbről megismerkedni, hiszen ezek még bőven növekedhetnek a következő években is.
35 milliárd dolláros tőzsdei bevezetésre készül az Ant Group, az Alibabát alapító Jack Ma techcége: ez lesz a valaha volt legnagyobb IPO, melynek értéke még a tavalyi, 29,4 milliárd dolláros Saudi Aramco-bevezetést is megelőzi. Az Ant letarolta a kínai mobilfizetési-, vagyonkezelési- és személyi kölcsönpiacot is; elmondható, hogy egy kifejezetten ígéretes cég megy a tőzsdékre, viszont első körben csak a sanghaji és a hongkongi piacon lesz elérhető.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium ma reggeli rendeletében közölte, hogy vasárnaptól betiltják a WeChatet és részben a TikTokot is az Egyesült Államokban. Ez azt jelenti, hogy letölteni se lehet majd az alkalmazásokat, de a tiltás csak az USA-ra vonatkozik. A TikTokot pedig még lehet majd használni, ha már letöltésre került, de frissíteni nem lehet majd.
Vizsgálják a League of Legends nevű videojátékot fejlesztő Riot Games és a Fortnite-ot fejlesztő Epic Games adatkezelési gyakorlatait az amerikai hatóságok. Azért szálltak rá a cégekre, mert mindkét vállalatban tulajdonrésze van a Tencentnek, az egyik legnagyobb kínai techcégnek – értesült a Bloomberg bennfenteseken keresztül.
A globális technológia gigavállalatok példátlan léptékben szabadítják ránk a konnektivitást. A hét legnagyobb „szuperplatform” (a Facebook, a Google, az Amazon, az Apple, a Microsoft, a Tencent és az Alibaba) által létrehozott online kapcsolattartási és hozzáférési lehetőségek forradalmasították a magánszemélyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek közötti interakció módját. A cégek és a befektetések még csak most kezdik felismerni e globális konnektivitás másodlagos következményeit. A Fidelity International szakemberei úgy vélik, hogy a jövedelemnövekedés sebessége és az ezeket a platformokat kihasználó cégek várható fejlődése meglepetésként hat majd a befektetőkre, következésképp a konnektivitáshoz kapcsolódó befektetési lehetőségek zöme még csak a jövőben fog feltárulni.
Tavaly óta ekézi a TikTokot az amerikai politikai elit, így egy ideje számítani lehetett arra, hogy betiltják az alkalmazást, aztán végül váratlanul lesújtottak a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő platformjára, a WeChatre is. Az 1,2 milliárd felhasználóval rendelkező applikáció nagyon fontos szerepet tölt be az Amerikában élő kínai közösség életében, hiszen rengetegen ezen keresztül tartják a kapcsolatot a családdal, itt utalnak pénzt és ezen keresztül is vásárolnak. Ettől függetlenül a WeChat biztonságilag még a TikToknál is aggályosabb, hiszen még a felhasználói feltételeikben is elolvashatjuk, hogy szívesen átadják az adatainkat a kínai kommunista pártnak, ha erre szépen kérik őket. Mindettől függetlenül Trump egyértelművé tette, hogy a WeChat valószínűleg nem az utolsó cég lesz, melyet száműzni szeretne Amerikából, több tucat cég válhat érintetté a most kibonatkozó tech-háborúban.
Hatalmas beruházásra készül a kínai Tencent technológiai óriásvállalat, hogy új technológiai infrastruktúrát fejlesszen ki a következő öt évben - adta hírül a kínai Hszinhua állami hírügynökség tulajdonában lévő Sanghaj Csengcsüen Pao (Shanghai Securities News) című lap kedden.
Kína leggazdagabb embere és egyben az Alibaba alapítója, Jack Ma 100 millió jüant, tehát mintegy 14,5 millió dollárt ajánlott fel a koronavírus elleni harchoz, és ez még nem minden – számol be a hírről a Bloomberg.
2019-ben valósággal letámadták a techóriások a bankszektort: olyan vállalatok jelentették be, hogy pénzügyi szolgáltatásokat indítanak, mint a Facebook, a Google vagy az Apple. A techkonglomerátumok a hagyományos pénzintézetek rémálmát kezdték el valóra váltani, hiszen másodpercek alatt új felhasználók millióit tudják összeszedni, a felkínált termékeik pedig nemcsak olcsók, hanem gyakran ingyenesek is, így hosszú távon nagyon komoly konkurenciát jelentenek a bankoknak. Akad több olyan pénzintézet is, amely a harc helyett inkább élére állt a változásnak és összeálltak a techcégekkel, hogy hódításukból ők is részesedjenek. Megnéztük, melyek voltak azok a techóriások, amelyek idén úgy döntöttek, betörnek a pénzügyi szektorba.
150 millió dollárnyi tőkét vont be az Ualá személyes pénzügyekkel foglalkozó alkalmazást üzemeltető startup - írja a TechCrunch. A tőkebevonást a Tencent és a SoftBank Latin-Amerikára szakosodott befektetési alapja vezényelte le. Az Ualá egy Revoluthoz, a Monzóhoz és a Nubankhoz hasonló mobilalkalmazás és hitelezési platform, amely nem szeretne univerzális bankká válni.
A múlt héten elindult Facebook Pay egyáltalán nem az első olyan fizetési szolgáltatás, melyet egy közösségi médiaoldalon keresztül tudunk igénybe venni: Kínában már százmilliók használnak ilyen rendszereket, a Viber Moneytou pedig hónapokkal megelőzte a kaliforniai céget, ráadásul először Magyarországon indult el. Szinte mindenkinél gyorsabb volt a Snapchat Snapcash, amely 2014-ben indult el, viszont 2018-ban meg is szűnt. Megnéztük, milyen fizetési szolgáltatások érhetők el néhány kifejezetten széles körben használt közösségi médiumnál.
Az amerikaiak 60%-a nyitott arra, hogy egy ismert techcégtől vásároljon pénzügyi terméket – derül ki a Bain legfrissebb kutatásából. Talán nem meglepő, hogy korosztályos bontásban a fiatalok a legnyitottabbak; a 18-34 évesek 75%-a szívesen venne igénybe ilyen szolgáltatást – írja a CNBC.
Elindít az Ant Financial egy olyan AliPay-változatot, amelyhez külföldi bankkártyát is lehet csatolni, így ha Kínában járunk, már külföldiként sem kell többé készpénzzel bajlódnunk - írja a CNBC.
Felhevítheti Kína két legnagyobb techcége közt a rivalizációt az, hogy az ázsiai ország feszített tempóban vezeti be az 5G-t, ami elsősorban a videójáték-piacon hozhat felfordulást - írja a Financial Times.
Kína már most is a világ teljes gazdasági termelésének több mint 20%-át adja, és hamarosan letaszítja az USA-át a trónról ezen téren. A kínai vállalatok a technológiai szektorban is ott lihegnek Amerika mögött, ám ha a nyugati világ befektetési tortáit nézzük, akkor Kína sokszor nincs is a tortaszeletek között. Ez vélhetően változni fog az elkövetkező években, a kérdés, hogy te megkockáztatod-e, hogy kimaradsz. Részletek a videóban.