Kína 39 harci gépet küldött Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába vasárnap a tajvani védelmi minisztérium szerint. Eddig ez volt az idei év legnagyobb ilyen jellegű behatolása – számolt be az amerikai CNN. A behatolást Amerika és Japán közös erődemonstrációjára előzte meg, ez válthatta ki a kínai akciót.
A Reuters értesülései szerint német nagyvállalatok nyomást gyakorolnak Litvániára, hogy engedjen a Kínával folyó vitájában, amely a balti állam Peking általi blokádját eredményezte.
Tajvan 1 milliárd dolláros hitelprogramot hoz létre litván és tajvani cégek támogatására, miközben Peking gazdasági nyomás alá helyezte a balti országot, amiért Tajvan a sziget nevén nyitott de facto nagykövetséget az országban – írja az Independent.
Kína szóvivője szerdán azt mondta, hogy Tajvan függetlenségének bukása visszafordíthatatlan történelmi tendencia - számolt be a Kínai Népköztársaság hivatalos hírügynöksége, a Hszinhua.
Vélhetően a 2022-es év is bővelkedni fog konfliktusokban, amelyek a világ számos pontján idézhetnek elő komoly válságokat. A Council on Foreign Relations (CFR) azt vizsgálta friss elemzésében, hogy melyek lehetnek azok a gócpontok, amelyek leginkább megbolygatják a világ békéjét, és amelyek kapcsán felmerülhet a szélesebb eszkaláció kockázata.
Gitanas Nauseda litván elnök kedden úgy nyilatkozott, hiba volt Litvánia döntése, hogy megengedte Tajvannak de facto nagykövetség létesítését a saját nevén – írja a Financial Times.
Folyamatosan nő a feszültség Tajvan körül, ahogy a Kínai Népköztársaság katonai repülőgépei szinte hetente röpködnek a de facto önálló államként funkcionáló szigetcsoport körül. Az Egyesült Államok hadihajókkal válaszol, melyek rendszeresen hajóznak át Tajvani-szoroson, miközben dollár milliárdos nagyságú fegyverszállítmányokat küldenek a térségbe. A diplomáciai kommunikáció dinamikáját figyelve is kijelenthető, hogy a Washington és Peking közti feszültséget is jelentős részben Tajvan kérdése okozza – de miért is ilyen fontos ez a Hollandia méretű szigetcsoport a világnak? Nézzük.
Kína drasztikus intézkedésekkel fenyegette meg Tajvant, ha az a függetlenség irányába vezető lépéseket tenne. Peking szerint Tajvan provokációi és a külső beavatkozás erősödhet a következő évben – írja a Reuters.
Bár a 2021-es évet is főként a koronavírus-járvány elleni küzdelem határozta meg, a világ több pontján feszült pattanásig a helyzet diplomáciai szempontból. Az orosz-ukrán határ mentén több ízben vontak össze nagyszámú orosz haderőt, ma pedig sokan úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin a 2022-es évet egyenesen Ukrajna megtámadásával kezdi. Ázsiában Kína borzolta a kedélyeket különböző, egyre látványosabb katonai villongásokkal Tajvannal szemben, amelyre már az Egyesült Államok is felkapta a fejét. A nukleáris fenyegetés sem múlt el, hiszen a világ nagyhatalmai majdnem egy egész éven keresztül próbálták újraéleszteni az Iránnal kötött nukleáris megállapodást. Jelen állás szerint azonban van esély rá, hogy mégis atomfegyverhez jut a perzsa állam, amely az egész régiót destabilizálhatja. De vajon vezethetnek-e ezek problémák világméretű konfliktushoz? Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Huszák Dániel, valamint Palkovics Máté, a Portfolio elemzői.
Kína nem fél szembe szállni az Egyesült Államokkal és a „végsőkig küzdeni fog” – jelentette ki Vang Ji, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere egy konferencián.
Elképzelhető, hogy pár éven belül Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, maga mögé taszítva ezzel az Egyesült Államokat. A növekedés egyértelmű politikai és katonai ambíciókkal is párosul, a Kínai Kommunista Párt befolyása már most is tapintható a Távol-Kelettől egészen Afrikáig, Nyugat-Európáig. Bár az Egyesült Államok egyértelműen veszít befolyásából, ahogy az ázsiai nagyhatalommal való rivalizáció egyre intenzívebb lesz, még hosszú évtizedek kérdése lehet, mire Kína kulturális, katonai és politikai téren is dominánssá válik a világon – már ha valaha bekövetkezik egyáltalán ez a kimenetel.
Azt tervezte az Egyesült Államok 1958-ban, hogy atomtámadással szereli le Kínát, amennyiben az inváziót indít Tajvan ellen – derül ki egy nemrég kiszivárgott, hivatalosan a mai napig titkosított dokumentumból, melynek tartalmát a New York Times tette közzé. Washington annak ellenére fontolgatta a támadást, hogy valószínűnek tartották, hogy a Szovjetunió – szintén nukleáris fegyverek bevezetésével – viszonozza a támadást.
Tajvan jóindulata jeléül elmélyíti gazdasági kapcsolatait Litvániával – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek adott szerdai interjújában Hsziao Bi-kim, Tajvan washingtoni irodájának vezetője azt követően, hogy a balti ország szorosabbra fűzte kapcsolatait a szigettel, és emiatt mélypontra süllyedt Litvánia és Kína viszonya.
Elhagyta szerdán Pekinget a litván diplomáciai képviselet minden tagja amiatt, hogy Tajvannal kapcsolatban megromlott a kétoldalú viszony – közölték diplomaták.
Cenzúrázták Audrey Tanget, Tajvan egyik miniszterét az Egyesült Államok által szervezett demokráciacsúcson, mert különálló területként ábrázolta egy térképen Tajvant Kínától – értesült a Reuters.
Peking számára nehézségbe ütközne egy Tajvan elleni széleskörű invázió, a csapatok szállítása és az utánpótlás miatt - áll a tajvani védelmi minisztérium által a parlament elé hétfőn beterjesztett jelentésben.
Az Egyesült Államok demokrácia-csúcstalálkozója miatt panaszkodó országoknak meg kéne erősíteniük a demokráciát, így talán legközelebb ők is kapnak meghívót – mondta a Reuters szerint csütörtökön Tajvan digitális minisztere, reagálva arra, hogy Kína ellenzi a részvételt.
A kínai külügyminisztérium sürgős találkozóra hívatta be Japán pekingi nagykövetét, miután a volt japán miniszterelnök, Abe Sinzó kijelentette, sem országa, sem az Egyesült Államok nem nézheti tétlenül, ha Kína megtámadja Tajvant – írja a Reuters.