Kína hadgyakorlatot tartott a Tajvani-szoros mellett, most pedig elismerték, hogy a háborús gyakorlat a „Tajvan hivatalos függetlenségét támogató erők” ellen irányult – írja a Reuters.
Egyértelműen kiáll az „egy Kína” elve mellett Oroszország, vagyis nem tekinti önálló országnak Tajvant, hanem a Kínai Népköztársaság részeként kezeli azt – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter egy kazahsztáni konferencián.
Kína már összeállította a Tajvan elleni invázió terveit és rendszeresen gyakorolja ezek kivitelezését. Hiába viszonylag kis terület a de facto önálló országként funkcionáló szigetcsoport, egy ilyen háború során milliós lélekszámú hadseregek csapnának össze, ami rég nem látott intenzitású katonai konfliktust hozhat. Peking gyors győzelemben reménykedik, Taipeinek viszont az az érdeke, hogy minél inkább elhúzza a harcokat és lassan „véreztesse ki” a kommunista Kínát. Így nézhet ki egy testvérháború a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság közt.
Partraszállási műveletek kivitelezését gyakorolta a kínai haderő a Tajvani-szoros kontinentális oldalán található Fucsien-tartomány partszakaszán – írja a CNN.
Szükségesnek nevezte a kínai elnök szombaton egy pekingi ceremónián elmondott beszédében Tajvan és Kína békés újraegyesítését, és kijelentette, hogy ez be is fog következni.
Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök Tajvanon tett magánlátogatást, amely alkalmából aggodalmát fejezte ki, miszerint Peking hamarosan „katasztrofális kirohanást intézhet” a sziget körüli villongások okán – írja a Guardian.
Az Egyesült Államok egyik különleges műveleti egysége és egy tengerészgyalogos-kontingens tartózkodik titokban Tajvanban, akik a helyi katonai erőknek nyújtanak kiképzést – állítja egy bennfentes forrás a Wall Street Journalnak.
Egyre több befolyásos politikai vezető, katonai döntéshozó és biztonságpolitikai elemző figyelmeztet arra, hogy a Kínai Népköztársaság katonai akcióra készül Tajvan ellen. Eltérnek a vélemények arról, hogy erre mikor kerülhet pontosan sor – van, aki az évszázad második felét jósolja, de Amerika és Tajvan vezetői már egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a 2020-as évek második felében sor kerülhet az összecsapásra. Kína eddig azért ódzkodott a „renegát tartomány” erőszakos visszaszerzésétől, mert a nehéz terep miatt súlyos veszteségeket szenvedtek volna az offenzíva során, most már viszont kezd révbe érni a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizációja, melynek egyik elsődleges célkitűzése egy Tajvan elleni inváziós erő kiépítése volt. Mindettől függetlenül egy kínai testvérháború a jelenlegi erőviszonyok mellett mind emberi, mind gazdasági oldalról súlyos áldozatokkal járna a két félnek, amely miatt továbbra is alacsony az esélye egy nyílt háborúnak a következő években.
Joe Biden egyeztetett telefonon Hszi Csin-pinggel Tajvan kapcsán és elmondása szerint megállapodtak abban, hogy tartani fogják magukat az úgynevezett „Tajvan-megállapodáshoz” – írja a Reuters.
40 éve nem volt ennyire rossz a kapcsolat a Kínai Népköztársaság és Tajvan közt; Peking 2025-re készen állhat arra, hogy katonai inváziót indítson a „renegát tartomány” visszaszerzéséért – mondta Csiu Kucseng, Tajvan védelmi minisztere.
A tajvani elnök szerint katasztrofális következményekkel járna az ázsiai békére nézve, ha Kína elfoglalná Tajvant. Caj Jing-ven emellett leszögezte, hogy Tajvan mindent meg fog tenni saját védelmének biztosítása érdekében – írja a Reuters.
Tajvan szorosabb biztonsági és hírszerzési együttműködést szeretne Ausztráliával és az Egyesült Államokkal Kína ellenséges provokációi miatt.
Közleményt adott ki az amerikai külügyminisztérium, melyben azt írják, hogy „nagyon aggódnak” Kína „provokatív katonai tevékenysége miatt” Tajvan mellett, miután a kínai légierő rekordszámú katonai repülőgépet röptetett be a tajvani légvédelmi azonosítási zónába a múlt héten – írja a The Hill.
Kína rekordszámú, 38 harci repülőt küldött a tajvani légvédelmi azonosítási zónájába (ADIZ) október 1-jén, egy kínai nemzeti ünnep alkalmával. Tajvan elítélte az akciót.
Legalább 25 kínai harci repülőgép jelent meg Tajvan légvédelmi azonosítási zónájában pénteken, a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának évfordulóján, ami nemzeti ünnep. A többi hírügynökségtől eltérően az AP amerikai hírügynökség 38 kínai repülőgépről adott hírt.
Jelentősen növeli védelmi költségvetését Tajvan a következő öt évben és nekiállnak számos újfajta fegyverrendszer hazai fejlesztésének is. A kvázi független szigetország vezetése attól tart, hogy a Kínai Népköztársaság vezetése a következő években erőszakkal próbálja meg az uralma alá hajtani a területet.
Ausztrália és az Egyesült Államok szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait Tajvannal, amely szerintük fontos szerepet tölt be az indiai- és csendes-óceáni térségben - írta a Taiwan News angol nyelvű tajvani hírportál pénteken.
19 kínai katonai repülőgép repült be Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába (ADIZ), június óta nem került sor ehhez hasonló incidensre – írja az Al-Jazeera.
Pekingi nagykövete visszahívására szólította fel a kínai külügyminisztérium Litvániát, miután Vilnius engedélyezte, hogy Tajvan képviseleti irodát hozzon létre Litvániában. A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán kedden közzétett közlemény szerint Peking is visszahívta vilniusi nagykövetét.
Az amerikai külügyminisztérium 750 millió dollár értékben hagyott jóvá fegyvereladást Tajvan részére a Pentagon közlése szerint – írja a Reuters.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
