Csütörtökön még ünnepélyes keretek között mutatták be Tajvan első saját fejlesztésű tengeralattjáróját, hétfőre már kémkedési vádaktól hangos a közélet a szigeten. Meglehet, hogy bizonyos érdekeket képviselő egyének sikeresen férkőztek be és szereztek kényes információkat a fejlesztésről - írja a Reuters.
Egy rövid animációs rövidfilmmel jelezte a kínai haderő, hogy továbbra is a legfőbb célja, hogy egyesítsék Tajvant Kínával. A kisfilmben az egyik legfontosabb kínai szimbólumot használták fel prezentálási célzattal, ennek egyik fele Kínában, másik fele Tajvanban található - írja a Reuters.
Átadták Kína leggyorsabb, az első tengeren átívelő nagysebességű vasútját csütörtökön a Tajvani-szoros nyugati partján, ahol a tervek szerint a vonatok óránként 350 kilométeres maximális sebességgel közlekednek majd – közölte a kínai állami vasútvonal vasútüzemeltetője.
Csütörtökön bemutatta első saját, hazai fejlesztésű tengeralattjáróját Tajvan. Caj Ing-ven tajvani elnök még 2016-os hivatalba lépésekor kezdeményezte a nagyszabású programot, és csütörtökön a déli Kaohsziung városában mutatta be az első tengeralattjárót, amelyet később még nyolc követ. A program több ország szakértelmének és technológiájának segítségével valósult meg.
Kína az orosz-ukrán háború kirobbanása óta nagy figyelemmel követi az eseményeket, és ez nem véletlen: a nagyhatalom haditechnikája és katonai doktrínái főleg szovjet/orosz alapokon nyugodnak, így Moszkva relatív sikertelensége aggodalommal töltheti el Pekinget akkor, amikor egy esetleges Tajvan elleni akciót tervez. Különösen nagy figyelmet kapnak a háború egyik legegyszerűbb fegyverei: a különféle aknák - Írja a The Diplomat.
Szorul a hurok Tajvan körül, de nemcsak a sziget vagy Kína készülődik egy esetleges invázióra, hanem az Egyesült Államok is. Forgatókönyveket dolgoznak ki egy pekingi roham visszaverésére, és arra is, hogy mi történik akkor, ha a kínai katonáknak sikerül zár alá venni a szigetet. Az amerikai erők a főként vízi és légi eszközökre támaszkodó konfliktushoz harckocsik bevetésére is kidolgoztak terveket - írja az Eurasia Times.
Kína Tajvanhoz közeli hadgyakorlatainak célja a szeparatista erők "arronganciája" elleni küzdelem - közölte szerdán a kínai kormány, miután Tajpej az elmúlt hetekben megnövekedett kínai katonai tevékenységről számolt be - írja az MTI.
Hamarosan beérhet a tajvani tengeralattjáró program, ugyanis csütörtökön vízre bocsátják az első, Washingtonnal közösen fejlesztett járművet, mely a tényleges szolgálatot 2024 elején fogja megkezdeni - Írja a Reutersre hivatkozva az MTI.
Bár a világ elsősorban az ukránokkal kapcsolatos kijelentéseket követi kiemelt figyelemmel a New York-i ENSZ közgyűlésen, más kényes témákról is zajlik a diskurzus. Egyik ilyen téma volt Tajvan kérdése, hármas szövetség alakult ki, amely szerint itt az ideje felvenni a szigetet az ENSZ-be. Más országok aggodalmukat fejezték ki s Tajvani-szorosban tapasztalható feszültségek miatt.
24 óra alatt összesen 103 kínai katonai repülőgép szállt fel és repült Tajvan felé, de visszafordultak anélkül, hogy incidens alakult volna ki a két, magát egyaránt Kínának nevező terület hadereje közt. Sosem volt még olyan, hogy ennyi katonai repülőgép „rárepült” volna a de facto önálló államként működő szigetre.
Futótűzként terjedt el a sajtóban Vivek Ramaswamy republikánus elnökjelölt-aspiráns meghökkentő nyilatkozata, mely szerint a megszállt ukrán területeket átadná Oroszországnak, Tajvant pedig Kínának. Van geopolitikai realitása egy ilyen kijelentésnek, vagy csak újabb populista ígéreteket hallhattunk? Egyáltalán mit jelentene az USA nemzetközi helyzetére nézve az, ha valóra válnának a 38 éves gyógyszermágnás elképzelései? Nézzük.
Hatvannyolc kínai harci repülőgépet és tíz hadihajót észleltek Tajvan partjai közelében az utóbbi 24 órában - közölte csütörtökön a tajvani védelmi minisztérium.
Napi rekordot jelentő mennyiségben érzékeltek kínai hadihajókat Tajvan körül a tajpeji hatóságok. A hatóságok szerint az eset a kínai kiképzési periódus legfőbb időszakára esik. Egy nappal korábban Tokió is beszámolt arról, hogy összesen nyolc hadihajót érzékeltek a japán szigetvilág körül.
Sosem látott intenzitású hadgyakorlatba kezdett a Csendes-óceánon Kína, egyértelműen erőt fitogtatva az Egyesült Államok térségben való térnyerésével szemben – számol be a Financial Times.
Magyarként megszokhattuk, hogy nagyhatalmak a fejünk felett civakodnak sorskérdéseken, így illő legalább egy pillantást vetni arra is, hogy mit szeretne 23 millió tajvani, függetlenül Peking és Washington céljaitól.
Tajvan politikai és katonai jelentősége mind az Egyesült Államok, mind pedig a Kínai Népköztársaság számára gordiuszi csomót jelent, amelyet bármely fél kísérel meg átvágni, könnyen rajta veszthet. Ahogy a cikksorozat előző három részében bemutattuk, történelmi, geopolitikai és politikai okok egyaránt magyarázzák a felek eltökéltségét, de mindezek mellett még különösen fontos a szigetország gazdasági jelentősége. Egy katonai konfliktus Tajvan körül nem csupán a közvetlenül értintett felekre, hanem az egész világgazdaságra súlyos hatást gyakorolna.
Az Egyesült Államok és Kína kapcsolatai jelentősen romlottak az utóbbi években, immár teljesen világos, hogy a globális nagyhatalmi versengés két legfőbb riválisává váltak. A legmagasabb szintű személyes találkozók gyakorisága is lecsökkent és most úgy tűnik, hogy a novemberi megbeszélések is veszélybe kerültek - írja a Financial Times.
A történelmi és geopolitikai szférák mellett az amerikai kül- és belpolitika is jelentős szerepet játszik abban, hogy Washington elkötelezte magát Tajvan mellett. Hasonlóképpen, a Kínai Népköztársaság számára is fontos belpolitikai ügy a helyzet rendezése Peking szája íze szerint, miközben külpolitikai szempontból inkább kockázatokat, mintsem lehetőségeket rejt a dolog.
Nemzetközi össztűz zúdult Kínára, amiért hétfőn egy olyan térképet mutattak be, amin számos területet Kínához jelöltek, pedig más országhoz tartozik. Mivel Peking Indián kívül még számos más ország tengeri határait is megsértette, folyamatosan dühös reakciók érkeznek a kínai vezetéshez. A kínai külügyi szóvivő nyugalomra intette a feleket és hozzátette: szerinte nem kell túlreagálni a térképet.
Joe Biden amerikai elnök kormánya első alkalommal hagyott jóvá Tajvan számára közvetlen katonai segélyt egy külföldi kormányoknak szánt segélyprogram részeként - közölték szerdán tisztviselők.
Ez lassan már válsághelyzet.
Gyanús tárgyat találtak a londoni Gatwick reptéren.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
