Az éj leple alatt jött Amerika bosszúja: lecsapott az USA hadereje
Két helyen is csapásokat mért az Egyesült Államok Irakban Iránhoz köthető milíciákra - közölték amerikai illetékesek kedden.
Két helyen is csapásokat mért az Egyesült Államok Irakban Iránhoz köthető milíciákra - közölték amerikai illetékesek kedden.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk hatodik, záró fejezete Ankara legkomolyabb regionális riválisával, Iránnal foglalkozik. A két nagyhatalom évek óta viaskodik az iszlám világ fölötti hegemónia megszerzéséért, a nyílt konfliktust azonban nagyon úgy tűnik, hogy igyekeznek elkerülni. Lássuk, milyen területeken jelent fenyegetést Teherán Erdogan számára, és mégis hogyan tudnak ilyen feszült helyzetben is több területen együttműködni?
Úgy néz ki, egyre súlyosabb a helyzet Szíriában: az Egyesült Államok légiereje közvetlen légicsapást mért az iráni Kudsz erők egyik műveleti központjára és a forradalmi gárda egyik kiképzőközpontjára.
Franciaország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Bassár el-Aszad szíriai elnök és más tisztviselők ellen tiltott vegyi fegyverek használata miatt – írja a Reuters.
Az elmúlt hetek során több tucat alkalommal kerültek tűz alá Irak és Szíria területén amerikai bázisok, most bizonyítékok kerültek elő arról, hogy egy orosz gyártmányú BM-27 Uragan rakéta-sorozatvető is tüzet nyitott egy amerikai támaszpontra. Nincs arról információ, hogy a fegyvert a térségben működő Iránbarát milíciák használják, erős a gyanú, hogy a fegyver az Aszad-kormányhoz lojális szíriai hadsereg (SAA) készletéből származik.
Orosz légicsapásokban 34 iszlamista lázadó meghalt, több mint hatvan pedig megsebesült a szíriai Idlíb tartományban az elmúlt hétvégén – jelentette az Interfax orosz hírügynökség Vagyim Kulit ellentengernagy, a szemben álló szíriai felek békéltetéséért felelős orosz katonai központ helyettes vezetőjének nyilatkozatát idézve.
Szakértői körökben gyakran emlegetik annak tényét, hogy az Izrael és Hamász közti háború nem csupán zsidókról és palesztinokról szól, hanem két befolyásos és ambiciózus nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Irán egyfajta proxikonfliktusa is zajlik a háttérben. Ennek erős testamentuma az, hogy Irakban és Szíriában az elmúlt hetekben több tucat támadás történt amerikai támaszpontok ellen, az Egyesült Államok légiereje pedig a héten lebombázta az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest egyik fegyverraktárát Szíriában. Most úgy néz ki, hogy folyamatosan eszkalálódik a feszültség a két nagyhatalom közt, vannak, akik már félnek, hogy hamarosan iráni és amerikai katonák összecsapására is sor kerülhet.
Egyre nagyobb kihívást jelent a repülőtársaságoknak az olyan útvonalakon való közlekedés, mint a Közel-Kelet, a biztonsági óvintézkedések miatt a repülési idő jelentősen meghosszabbodhat – írja a Bloomberg.
Tegnap jött a hír, hogy az Egyesült Államok légiereje lebombázott egy olyan szíriai fegyverraktárat, melyet az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest használ. Az incidensről videó jelent meg.
A jelentések szerint a Hezbollah Szírián keresztül orosz gyártmányú hajóelhárító rakétákat szerzett be, köztük a P-800 Oniksz "cirkálórakéta" exportváltozatát, amely komoly fenyegetést jelent a térségbeli amerikai hadihajókra, lévén hogy a legtöbb légvédelmi rendszer képtelen az elfogásukra.
A Szíriában és Irakban állomásozó amerikai csapatok elleni folyamatos támadásokra válaszul az amerikai fegyveres erők megsemmisítettek egy szíriai lőszerraktárat - Közölte az amerikai fegyveres erők Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szerda este.
A Hamász október 7-ei, Izrael elleni támadását követően azonnal feszült lett a hangulat Libanon déli határvidékén is. Itt az a Hezbollah az úr, amely ezer szállal kapcsolódik Iránhoz, és már körülbelül negyven éve Izrael egyik legfőbb ellenlábasa. A radikális síita szervezet kiterjedt hálózatot működtet szerte a világban, jelentős fegyverarzenáljuk miatt pedig az izraeli eszkaláció első számú gyújtópontja lehet. Egyelőre még nincs jele annak, hogy a radikális iszlamisták általános támadásra készülnek, de lehet, hogy ez csak átmeneti állapot.
Oroszország egyre kritikusabb Izrael Gázai övezetbeli fellépésével szemben, és az Iránnal és Szaúd-Arábiával fenntartott stratégiai és gazdasági kapcsolatait helyezi előtérbe - írta a CNBC.
A Gázai övezettel kapcsolatban folyamatosan felmerül a kérdés, hogy mi lesz a sűrűn lakott terület sorsa a háború után. Több lehetséges forgatókönyv is felmerült, többek között olyan drasztikus is, amely a palesztin lakosság teljes kitelepítésével számol. A radikális elképzelés azt jelentené, hogy a – különböző becslések szerint – 2-2,5 milliós palesztin lakosságnak kellene új lakóhelyet találni (ezekbe a számokba nem beleszámítva a háborús veszteségeket, mivel a harcok kimenetelét és áldozatainak számát egyelőre nem lehet megbecsülni). Ez azonban nem igazán tetszik a térség muszlim országainak.
A török külpolitikát górcső alá vevő cikksorozatunk ötödik részének főszereplője Szaúd-Arábia lesz. Rijád és Ankara viszonya az elmúlt harminc évben számtalan hullámvölgyet megjárt már, a régió fekete báránya, Irán ugyanakkor összehozhatja a Közel-Kelet két kulcsfontosságú szereplőjét. Nézzük, hogyan.
Csütörtökön látott napvilágot egy amerikai hírszerzési jelentés, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a libanoni síita radikális szervezet, a Hezbollah, orosz csúcsfegyverhez juthat. Az Egyesült Államok attól tart, hogy az iszlamisták új frontot indíthatnak Izrael ellen észak felől a hasonló fegyverek birtokában.
Elfogadhatatlanok a Szíria elleni izraeli légicsapások, amelyek egyre gyakoribbá váltak a palesztin Gázai övezet körüli konfliktus közepette – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Rekordmagas olajárakra lehet számítani az izraeli-Hamász háború kiéleződése és továbbterjedése esetén - figyelmeztetett legfrissebb elemzésében a Világbank.
Újabb rakétákat lőttek ki Közel-Keleten állomásozó amerikai katonaságra Irakban - jelentették be amerikai védelmi illetékesek hétfőn.
Közölte a Pentagon azt, hogy az Izrael elleni, október 7-én végrehajtott terrortámadás-sorozat óta hány alkalommal érte támadás a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokat - Írja az MTI.
Sok területet érintő rendelettervezet jelent meg.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Gyengélkedik az ukrán légvédelem.
Törölték a kapacitásbővítési aukciót.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.