Egy nappal azt követően, hogy London hivatalosan is lemondott az Indiai-óceánon található Chagos-szigetek felügyeleti jogáról, máris egy újabb követeléssel kell szembenézniük – írja a Politico.
Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy átadja Mauritiusnak a Chagos-szigeteket az Indiai-óceánon egy olyan megállapodás keretében, amely számos vitás kérdést megold – írja az Al Jazeera.
Szijjártó Péter bekéreti ma délutánra Németország magyarországi nagykövetét, ugyanis a külgazdasági és külügyminiszter szerint tegnapi beszédében hazánk szuverenitását sértő módon, súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe.
Brüsszelben döntés született arról, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszik a Magyarországon 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt.
A hongkongi South China Morning Post cikkében foglalta össze a kínai Dél-kínai-tengeri Stratégiai Helyzetfeltáró Kezdeményezés (SCSPI) tanulmányát, amelyben a távol-keleti térség lehetséges háborút kiváltó okait vizsgálják.
Kína és Pakisztán arra készül, hogy közös biztonsági vállalatokat hozzanak létre a muszlim országban élő kínai állampolgárok védelmére. A lépésre azért van szükség, mivel a militánsok állandó támadásai miatt veszélybe került több milliárdnyi befektetés – írja a Nikkei Asia.
A kínai hadsereg elítélte, hogy két német hadihajó áthaladt a Tajvani-szoroson, az incidenst biztonsági kockázatnak minősítette. A Népi Felszabadítási Hadsereg közleményben tudatta, hogy haditengerészetük és légierejük végig figyelemmel kísérte és figyelmeztette a hajókat.
A több mint 170 milliós Bangladesben augusztusban váratlan gyorsasággal megbukott a frissen megválasztott kormány, ami alaposan felborította a geopolitikai helyzetet a térségben. A dél-ázsiai országban ugyanis Sejk Haszina Vazed vezetésével egy stabil(nak tűnő) rendszer alakult ki, jól behatárolható irányvonalakkal. A miniszterelnök-asszony távozásával viszont az általa képviselt berendezkedés is kétséges helyzetbe került, ez pedig komolyan kockáztatja a viszonyt a nagy szomszéddal, Indiával.
Az Európai Uniót továbbra is rendkívül aggasztja a politikai válság Venezuelában, amely tovább mélyült a latin-amerikai országban rendezett elnökválasztás óta - áll az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének vasárnapi közleményében, amely leszögezi: csak a teljes és függetlenül ellenőrizhető eredményeket fogadják el annak bizonyítékaként, hogy Caracas tiszteletben tartja a venezuelai nép akaratát.
Törökország és Irak szándéknyilatkozatot írt alá csütörtökön a két ország közötti katonai, biztonsági és terrorellenes együttműködés fokozásáról - jelentette be Hakan Fidan török külügyminiszter Ankarában. A megállapodás egyebek között műveleti egyeztetési és közös kiképzési központok létesítését helyezi kilátásba.
Olaszország és Svájc második békecsúcsot szorgalmaz az ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezésére, ezúttal azonban Oroszország részvételével - erről írt alá nyilatkozatot hétfőn Antonio Tajani olasz külügyminiszter svájci hivatali partnerével, Ignazio Cassisszal Locarnóban.
Mali úgy döntött, hogy minden hivatalos kapcsolatát megszakítja Ukrajnával, miután felmerült, hogy Kijevnek köze lehet az országban orosz zsoldosok halálához. A válasz nem maradt el a kelet-európai országtól sem – írja az Africa News.
Ha Európa el akarja kerülni a lehetséges orosz agressziót, jobban kell megoldania a harckocsik, katonák és lőszerek kontinensen belüli mozgatását – mondta Bertrand Toujouse, a francia hadsereg újonnan létrehozott európai szárazföldi parancsnokságának vezetője a Politicónak. A hidegháború idején az országok rendre tervekkel rendelkeztek a katonai felszerelések mozgatásához, ami akkor „nagyon egyszerű” volt, de idővel „extrém bonyolulttá” vált szerinte. Most sürgős lépéseket javasol például a bürokratikus akadályok megszüntetésére, de ezek nemzeti szuverenitást érintő ügyek.
Az ukrajnai háború tárgyalásos rendezésére irányuló erőfeszítések fokozódnak Ázsiában, és nemcsak Kínában, hanem Indiában is egyre inkább közvetítői szerepet keresnek. Az értesülések szerint Narendra Modi indiai miniszterelnök augusztusban Kijevbe fog látogatni – írta meg a The Japan Times.
Bár még nincs végleges döntés azzal kapcsolatosan, hogy Kamala Harris lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje Joe Biden tegnapi visszalépése után, minden jel arra mutat, hogy ő most a legesélyesebb a posztra. Így tehát megvan az esélye annak, hogy ha legyőzi Donald Trumpot 2024 novemberében, Kamala Harris lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az új elnöknek kül- és belpolitikában is komoly krízisekkel kell szembenéznie: ilyen az ukrajnai háború, a gázai háború, a bevándorlás vagy éppen a fegyvertartás kérdése. Összeszedtük, mit gondol Harris ezekről a fontos témákról.
Tegnap este jelent meg egy cikk a Politicon, amely azt állítja, hogy Donald Trump amerikai elnökjelölt titokban már azon dolgozik, hogy rábírja az oroszokat a békére Ukrajnában. A legfőbb problémát azonban az jelenti, hogy erről Kijevet nem tájékoztatta, most megérkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válasza.
Óvóhelyre küldték a hatóságok a lakosságot.
B-52-eseket fogott el az orosz légierő.
Több engedményt is tett, hogy létrejöjjön az üzlet.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
