Egyszerre három ország is bejelentette, hogy kilép a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS). Az Al Jazeera beszámolója szerint a lépés egyáltalán nem volt váratlan.
Manila nem fog együttműködni az előző elnök, Rodrigo Duterte által indított drogellenes háború miatti eljárásban a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) – közölte kedden ifjabb Ferdinand Marcos elnök.
Izrael már megsemmisítette a Hamász harcoló alakulatainak mintegy kétharmadát, a teljes gázai győzelem után pedig a másik izraeli palesztin terület, Ciszjordánia felett is teljesen át kell vennie a katonai ellenőrzést - jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Elmondása szerint a harcok két szakaszban folynak: az első fázisban, amelynek célja a Hamász szervezet 24 harci alakulatának a megsemmisítése, eddig 16 vagy 17 egységet sikerült kiiktatni az izraeli erőknek.
Egyre mozgalmasabb események bolygatják fel a muszlim világot, eddig úgy tűnik, hogy az október 7-i Hamász támadás Izrael területe ellen valóságos földcsuszamlást indított meg. A Gázai övezet ellen indított hadműveletet követően katonai események zajlottak Libanonban, Szíriában, Irakban, de most újabban Iránban és Pakisztánban is. Ez utóbbi új fejezetet nyit az eddigi konfliktusok sorában, ráadásul erre jóval kevésbé lehetett számítani. Nagy kérdés, hogy lesz-e újabb kiterjedt háború az iszlám világban, és mit gondolnak erről a globális nagykutyák.
Az iráni külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon védelmébe vette szerdán a szélsőségesek pakisztáni célpontjaira mért rakéta- és dróncsapásokat. Iszlámábád súlyos következményekre figyelmeztette a szomszédját.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a londoni parlamentben mondott beszédet azt követően, hogy látogatást tett Kijevben. Arra figyelmeztetett, hogyha nem sikerül Ukrajnában megállítani Vlagyimir Putyint, akkor Európa többi részére is átterjedhet a háború – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szerint az ország fő ellensége Dél-Korea, és nem áll szándékában a Korea-közi háború elkerülése - közölte szerdán az északi állami média.
Navracsics Tibor területfejelsztési miniszter megvédte a nem régiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt, amely szerinte nem fogja befolyásolni a Magyarországnak járó, még befagyasztott uniós forrásokról szóló tárgyalásokat. A tárcavezető szerint megrekedtek a tárgyalások az Európai Bizottsággal a modellváltott egyetemeket irányító alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, így még nem csatlakozhatnak a magyar hallgatók az Erasmus- és Horizon-programokba – derül ki a politikus PaP lengyel hírügynökség tett nyilatkozatából.
Az amerikai külügyminisztérium bírálta az új magyar "szuverenitásvédelmi" törvényt, mondván, hogy az "drákói eszközöket" ad a kormánynak a másként gondolkodók megfélemlítésére - írja a Reuters.
Elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt kedden az Országgyűlés, így létrejöhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A kormánypárti képviselők által benyújtott jogszabályt 140 igen, 50 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők.
Honvédelmi jellegű módosításokat kezdeményezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Alaptörvényben. A tizenkettedik változtatás értelmében "a hazai védelme nemzeti ügy". Emellett javaslat kiterjed a digitális állampolgárságra, a szuverenitásvédelemre és a bevándorlásra is.
A tervezett magyar szuverenitásvédelmi törvény és a felállítandó szuverenitásvédelmi hivatal „jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve, és el kell vetni” – hangsúlyozta hétfőn kiadott állásfoglalásában Dunja Mijatović. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa (nem uniós szerv illetékese) ezért úgy fogalmazott: „felszólítom a magyar parlamentet, hogy tegye félre ezeket a javaslatokat, és használja fel jogalkotási és felügyeleti hatáskörét az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmére az Európai Egyezménnyel és az Európa Tanács alapvető értékeivel összhangban”. Fontos, hogy az Európa Tanács nem uniós szerv, nem összekeverendő az Európai Tanáccsal, az állam- és kormányfők testületével, amelynek elnöke, Charles Michel, éppen ma reggel járt Budapesten és tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel.
A Maldív-szigetek egy apró szigetország az Indiai-óceánon, valamivel több mint félmillió lakossal. A közvélemény többnyire a homokos tengerpartról és a paradicsomi állapotokról ismeri az országot. A háttérben azonban a világ legnépeseb országai feszülnek egymásnak a politikai befolyásért – írja a South China Morning Post.
Feszültséget okoz a Dél-kínai-tenger térségében a Fülöp-szigetek azzal, hogy külföldi erőket toborzott a járőrözéshez – közölte csütörtökön a kínai hadsereg.
A kormányoldal kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását, amely egyebek között az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására.
Elfogadhatatlanok a Szíria elleni izraeli légicsapások, amelyek egyre gyakoribbá váltak a palesztin Gázai övezet körüli konfliktus közepette – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Az Egyesült Államoknak nincs joga beleavatkozni a Kína és a Fülöp-szigetek közötti problémákba – jelentette ki csütörtökön a kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján.
Tajvan a saját elnökének megválasztásával már megmutatta, hogy független és szuverén, és nincs szüksége külön függetlenségi nyilatkozatra - jelentette ki Laj Cseng-tö tajvani alelnök, a 2024. januári tajvani elnökválasztás egyik esélyes elnökjelöltje a japán médiának adott interjújában.
A Maldív-szigeteken szombaton tartottak választásokat, ahol a turistaparadicsom következő elnökéről dönthettek a választók. A világpolitikai szempontból jelentéktelennek tűnő szavazáson azonban összecsapott az indiai és a kínai geopolitikai akarat, ezért nagy figyelmet kapott. A South China Morning Post arról írt, hogy a voksolás Peking nagy győzelmét hozta.