Pavel Muravejka fehérorosz vezérkari főnök egy interjúban elmondta, hogy Minszk hajlandó nukleáris fegyvereket bevetni, amennyiben az „ország szuverenitását és függetlenségét fenyegető veszély” éri hazáját – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok ismét aggodalmát fejezte ki a szuverenitásvédelmi törvény magyarországi végrehajtása miatt, amelyet Washington szerint a civil társadalom és a független médiaszervezetek elleni támadásra használtak fel. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bírálta a az intézkedést, amelyet a demokratikus kormányzással és a jogállamisággal ellentétesnek nevezett.
A cseh politikai vezetők között egyetértés van abban, hogy Oroszország agresszív politikája jelenti a legnagyobb veszélyt Csehországra és Európára - jelentette ki Petr Pavel cseh államfő kedden Prágában, miután a Hradzsinban találkozott Petr Fiala miniszterelnökkel és Andrej Babis volt kormányfővel, az ellenzéki Független Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökével.
A japán kormány a kínai parti őrség eszkalációjára számít a Kelet-kínai-tenger vitatott vizein, miután Peking új törvényt vezetett be, amely lehetővé teszi mindazok őrizetbe vételét, akik belépnek az általa saját tengeri területének tekintett vizekre. Ez növelheti a két ország közötti konfliktusokat - írja a South China Morning Post.
Az amerikai Institute for the Study of War elemzőház közzétette a napi meglátásait az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A mai jelentésben az ukrajnai béketárgyalások lehetséges jövőjéről írtak.
Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak - áll a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményben. A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, a legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.
Hétfőn letette az esküjét Laj Csing-tö, Tajvan új elnöke, aki még január elején szoros küzdelemben nyerte meg a választásokat, ráadásul a parlamenti többséget nem is érte el. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) vezetőjének beiktatására számos elemző úgy tekintett, mint a lehetséges választóvonalra Tajpej és Peking között, amely elhozhatja azt a háborút, amelytől a fél világ félt a Dél-kínai-tengernél. Bár a ceremónia nem zajlott diplomáciai csatározás nélkül, az összecsapások egyelőre elmaradtak.
Peking egyre nagyobb aggodalmakkal követi a mianmari polgárháború eseményeit. A keleti nagyhatalom egy hónapon belül már másodjára vonultatja fel a Népi Felszabadító Hadsereget (PLA) a délkeleti szomszédja határánál, hogy jelezze a fokozott figyelmét a helyzetre – számolt be a hongkongi South China Morning Post.
Pakisztán két légicsapást mért a pakisztáni tálibok kelet-afganisztáni rejtekhelyeire hétfőre virradóra, legkevesebb nyolcan meghaltak. Kabul a támadást elítélte.
Az ENSZ több mint ötven tagállama, köztük az Európai Unió valamennyi tagországa közös nyilatkozatban ítélte el, hogy Oroszország Ukrajna megszállt területein is megtartja az elnökválasztást - közölte szombaton Ukrajna állandó ENSZ-képviselete.
Az iraki nemzetbiztonsági tanács úgy döntött, hogy a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) mostantól "tiltott szervezetnek" tekintik Irakban, Törökország üdvözölte lépést - jelentette be az iraki külügyminisztérium pénteken, azt követően, hogy Hakan Fidan török külügyminiszter, Jaszar Guler védelmi miniszter és Ibrahim Kalin, a török Nemzeti Hírszerző Szervezet igazgatója a terrorizmus elleni küzdelemről tárgyalásokat folytatott Bagdadban Fuád Huszein iraki külügyminiszterrel és az ország vezető biztonsági tisztviselőivel.
Kiadta a Stockholm Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute – SIPRI) az éves jelentését a globális fegyverpiac alakulásáról. A legnagyobb fegyverimportőrök között ismét felbukkantak a gazdag olajmonarchiák a Közel-Keletről. Az Arab-félsziget – Jement leszámítva – a béke szigeteként jelenik meg az arab világban, miközben az őket körülölelő térség számos konfliktussal terhelt. Ennek fényében meglepőnek hathat, hogy mégis ők költik a legtöbbet a fegyverbeszerzésre.
Orbán Viktor, Floridában találkozva Donald Trump volt amerikai elnökkel, támogatását fejezte ki Trump Fehér Házba való visszatérési törekvéséhez, hangsúlyozva a két ország közötti szoros kapcsolatok és a szuverenitás védelmének fontosságát.
Kína hamarosan bemutatja a negyedik repülőgép-hordozóját, amellyel hatalmas lépést tehet az amerikai hadiflotta utolérése felé – számolt be a kínai állami Global Times.
Az Egyesült Államok is megszólalt, miután Transznisztia „kormánya” támogatást kért Oroszországtól Moldova ellen: Washington azt nyilatkozta, hogy „nagyon közelről” figyelemmel kísérik a kialakult helyzetet – írja a Sky News.
Az Európai Bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt – jelentette be a brüsszeli testület az ilyen eljárásokat összefoglaló mai közleményében. A hírre még tovább ütötték a forintot, így nagyon közel került ahhoz, hogy új sokhavi forintmélypont alakuljon ki.
Tengeralattjárókkal bővülnek a Fülöp-szigetek dél-kínai-tengeri védelmi képességei, a modernizáció harmadik szakaszát ifj. Ferdinand Marcos, az ország kormányfője jóváhagyta – közölte csütörtökön a kormány egyik magas rangú tisztviselője.
Egyszerre három ország is bejelentette, hogy kilép a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS). Az Al Jazeera beszámolója szerint a lépés egyáltalán nem volt váratlan.