Felszámolják az indokolatlan előnyszerzés lehetőségét a tartós befektetési számlák feltörése esetén - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány új rendeletet adott ki a szociális hozzájárulási adóra (szocho) vonatkozó szabályok módosításáról. A veszélyhelyzetre hivatkozva, és a foglalkoztatás növelését célul kitűzve a munkáltatóknak bizonyos esetekben engedélyezik az adó teljes visszaigénylését – derül ki a hétfő esti Magyar Közlönyből.
2023. július elseje óta a kamatjövedelmek után a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mellett 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni. Eredetileg ez a veszélyhelyzet idejére volt csak érvényes, de egy jogszabályváltozás alapján nagyon úgy tűnik, véglegesen velünk marad a sarc - szúrta ki a Bankmonitor.
Lassuló ütemben, de októberben is nagy volt a kereslet a befektetési alapok iránt: a korábbi várakozásokkal ellentétben az év tizedik hónapját 256 milliárd forintos pluszban zárták az alapkezelők, e növekedés oroszlánrészét pedig - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - a kötvényalapok adták. Most úgy tűnik, végleg eldőlt: a július 1-jei hatállyal bevezetett szociális hozzájárulási adó nem tántorította el a magyarokat a befektetési alapoktól - sőt, a számok azt mutatják, még inkább meghozta a kedvüket az eszközosztályhoz.
A bizonytalan gazdasági környezte ellenére, vagy pont emiatt, jelentősen növekedett idén eddig a lakosság megtakarítási állománya Magyarországon – hangzott el az OTP Bank mai sajtóeseményén. Az OTP Alapkezelőhöz idén eddig már közel 950 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, ennek közel fele egyetlen alapba, az OTP Optimába áramlott.
Érdekes folyamatok zajlanak a lakossági megtakarítások piacán: miközben a szocho előtti hónapban rekord összegek áramlottak ki és be egyes megtakarítási termékekbe, júliusban olyannyira lecsendesült a piac, mintha nem lett volna földindulás egy hónappal korábban. A bankbetétekből továbbra is áramlik ki pénz, de korántsem olyan mértékben, ahogyan azt előzetesen várni lehetett. Mindeközben van egy szektor, ahol úgy tűnik, bejöttek a kormány számításai, a befektetési alapok állampapír-állománya ugyanis jelentősen megugrott. A megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk szeptember 20-án, a Portfolio Future of Finance konferenciáján. Ne maradj le róla!
2023. július 1-tól a szakképzési törvény tovább egyszerűsítette a saját munkavállaló képzésének szabályait, szocho - és adókedvezményekkel, munkajogi, valamint adminisztratív könnyítéssel támogatja a duális képzőhelyként regisztráló foglalkoztatókat. Kiss Helga, az RSM adóüzletágának igazgatója foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Nagy bejelentést tett az Interactive Brokers: elérhetővé tette kínálatában a tartós befektetési számla nyitását, így már adómentesen befektetésre is van lehetőség a bróker kínálatában – derül ki az IBKR közleményéből.
Júliustól él a kötelező állampapír-tartás egyes intézményi szereplőknél, korábban a kormány azt becsülte, hogy ennek hatására 500 milliárd forintnyi többletkereslet jelenhet meg a befektetési alapok oldaláról az állampapír-piacon, ebből azonban júniusban egyelőre csak 320 milliárd teljesült.
Több se kellett a magyaroknak, minthogy bejelentsék: júliustól a megtakarítások és befektetések egy részére szochót kell fizetni. Az MNB friss számai szerint az utolsó, szocho-mentes hónapban százmilliárdok mozdultak meg a megtakarítási piacon, aminek egyértelmű győztesei a befektetési alapok, a nagy vesztesei pedig a bankbetétek lettek. Sok friss pénzt tettek a magyarok állampapírba is, de a DKJ-őrületnek úgy tűnik, vége szakadt.
Folytatódik az összeomlás a lakáshiteleknél, az MNB friss számai szerint júniusban 59%-kal kevesebb hitelt vett fel a lakosság, mint tavaly ugyanekkor. A személyi kölcsönöknél 5%-os visszaesést látunk, miközben az új forintos betétszerződések összege nagyobbat emelkedett éves összevetésben a lakosság mellett a vállalatoknál is.Fontos azonban kiemelni, hogy a lakosság betétállománya több százmilliárd forinttal csökkent májusról júniusra.
Érdekes számokat hozott a június, az utolsó szocho-mentes hónap a magyar megtakarításoknál. Bár minden értékpapír kategória számait még nem ismerjük, az biztos, hogy a lakossági állampapírok elvesztették a népszerűségi csatát a befektetési alapokkal, azokon belül is elsősorban a kötvényalapokkal szemben. Nézzük, mit mutatnak a számok.
A július 1. után tett eseti díjbefizetések hozamára is kell szochót fizetni a megtakarítási célú életbiztosításoknál, akkor is, ha a szerződést már korábban aláírták – tisztázta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kérésére a Pénzügyminisztérium.
Tavaly óta minden hónapban egyre nagyobb és nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Mindeközben a háztartások állampapír-állománya továbbra is bőven ezermilliárd felett alakul, és a kötvényalapok iránti kereslet is töretlen. Kérdés, mit mutat majd a június, mint az utolsó „békehónap” a szocho előtt. Van azért, amit már tudunk.
Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
