Ma tette közzé friss inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank az idei és a jövő évi inflációs várakozását is megemelte. Ha igaza lesz az MNB-nek, emelkedhet a PMÁP-pal elérhető kamat is. Sőt, elérkeztünk oda, amikor már 2-3 hónapra is érdemes prémium állampapírban tartani a pénzünket.
Azok a megtakarítással kombinált életbiztosítások, amelyeket egy héten belül elindítanak, még biztosan mentesülnek a kamatjövedelemre kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. A változás előtti hetekben megélénkülő ügyfélérdeklődés hatására a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által megkérdezett közvetítők a júniusban szokásosnál csaknem 40 százalékkal több új életbiztosítási szerződés megkötéséről számoltak be - derül ki az FBAMSZ közleményéből.
A 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) 2023. július 1-jétől már a lakossági kamatjövedelmekre is vonatkozik, vagyis a 15%-os személyi jövedelemadóval (szja) együtt már 28% adófizetési kötelezettség terhelheti például a betéti kamatokat. A döntés sokakat érint, hiszen a többi külön adózó jövedelemmel szemben, ahol az adófizetésnek van felső korlátja, a kamatjövedelem utáni szocho-t korlát nélkül meg kell fizetni. Az intézkedés a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idején érvényes, ami egyelőre úgy tűnik, hogy 2023. november 26-ig tart, de azt sem lehet kizárni, hogy újra meghosszabbítják. A már meglévő megtakarítások, valamint a 2023. június 30-ig lekötött betétek és megvásárolt értékpapírok hozama azonban szocho-mentes marad, vagyis a következő pár napban megtakarításainkat még anélkül köthetjük le, hogy érintené őket a szocho-változás, érdemes tehát gyorsan reagálni. A Portfolio Fabriczki Ritát, az OTP Bank Megtakarítási termék- és szolgáltatás menedzsment területének vezetőjét kérdezte.
Július 1-től a magyar befektetők szochót is fizetnek a bankbetétek és bizonyos értékpapírok kamata és hozama után. Ha megismétlődik a múlt, akkor több százmilliárd forintnyi megtakarítás is megmozdulhat a bevezetés előtt, de ennek hatása bőven túlmutat majd a nyári hónapokon. Egyértelmű nyertesnek tűnnek hosszú távon az állampapírok, a befektetési alapoknak és az életbiztosításoknak a június hozhat kiugró számokat, a legnagyobb vesztesei pedig várhatóan az amúgy sem sokat fizető bankbetétek lesznek az intézkedésnek.
Sietniük kell azoknak, akik tervezik biztosítói megtakarítás elindítását, de még nem kötöttek szerződést. Ha mentesülni szeretnének a megtakarítások kamatjövedelmére kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) alól, a megtakarítást legkésőbb június 30-ig - a rendelet hatálybalépését megelőzően - el kell indítaniuk – hívta fel a figyelmet a Grantis.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
Reagált egy friss közleményben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) is a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire.
2023. július 1-től az állampolgároknak a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük. Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra illetve befektetésekre vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy értelmező közleményt.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozási területe a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - derül ki a GFM közleményéből.
Versenysemleges szabályozást kér a Magyar Bankszövetség, és arra kéri a kormányt, hogy az új pénzügyi intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül és lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.
A napokban jelent meg a Portfolio oldalán Dedák István nagy szakmai visszhangot kiváltó írása "Szocho-csökkentés: a magyar gazdaság csodafegyvere" címmel. A cikkel lényegében egyetértek, néhány pontosító megjegyzést és következtetést teszek.
Az elmúlt években a munkáltatói járulékok (szocho) jelentős mértékben csökkentek (27%-ról 15,5%-ra), s a folyamat úgy tűnik jövőre sem áll meg, további jelentős járulékcsökkentés várható. A gazdasági szereplők részéről a szocho csökkentését széleskörű támogatás övezi, hiszen mérséklődnek a munkáltatók terhei, s ezáltal nagyobb béremelés válik lehetővé. A szocho lefaragása így mára valóságos gazdaságpolitikai csodafegyverré nőtte ki magát, melyet anélkül lehet bevetni, hogy észlelhető károkat idézne elő. A gazdaság egészét tekintve azonban a szocho markáns csökkentésének súlyos következményei vannak, amelyek mindenekelőtt a nyugdíjak és a nyugdíjakkal összefüggő egyéb ellátások alakulásában érhetők tetten, de hatásai áttételeken keresztül az egész közszférára kiterjednek.
Újabb tárgyalási fordulóval folytatódtak a kötelező legkisebb bérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán 2021. október 20-án, Budapesten. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a kormány támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint jövő januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett kész 2,5 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. Az egyszerűsített formában megvalósuló, összesen 4 százalékpontos adócsökkentés önmagában mintegy 500 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál, amelyet a cégek a béremelések finanszírozására fordíthatnának - olvasható az ITM szerdai közleményében. Itt érdemes kiemelni, hogy a már nyáron elfogadott 2022-es adótörvények értelmében az érintettek egyébként is kaptak volna 2 százalékpontnyi adócsökkentést jövő júliustól.
Fennmarad az adócsökkentés a Széchenyi Pihenő Kártyánál 2021. június 30-ig, ha a parlament megszavazza a javaslatot, így jövőre csak 15 százalékos közterhet kell fizetni a Szép-kártyára utalt összegek után - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett új válságadók azonban megakasztották a folyamatot. Kérdés, hogy megfordul-e a tendencia.
Júliustól 2 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, valamint ahhoz kapcsolódóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat érintő része - az erről szóló előterjesztést kedden egyhangúlag támogatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.