98%-os feldolgozottság mellett behozhatatlan előnyre tett szert Georgia állam szenátusi választása során mindkét demokrata jelölt, Raphael Warnock és Jon Ossoff is. Ezzel a szenátus fölött is átvették az irányítást a demokraták.
A venezuelai rendőrség kedden körbevette Juan Guaidó ellenzéki vezető házát, miközben megtartotta alakulóülését az újonnan megválasztott, a nyugati hatalmak szerint illegitim, kormányzati ellenőrzésű venezuelai parlament (nemzetgyűlés).
Szenátusi választásokat tartanak január 5-én, holnap az Egyesült Államokban. Két székről döntenek mindössze, ez a két szenátori szék azonban eldönti azt is, hogy republikánus vagy demokrata többség lesz a kongresszus felsőházában. Ha a demokraták nyernek, akkor minden lehetőség adott lesz Joe Biden gazdaságpolitikai reformja előtt, ha viszont veszít, akkor 2 évre biztosan búcsút mondhat nagyszabású terveinek.
Tegnap az elektori kollégium is elnöknek választotta Joe Biden demokrata jelöltet, ezzel hivatalosan is ő kezdheti majd meg a következő elnöki ciklust 2021. január 20-án. Donald Trump számos republikánus szövetségese és olyan nemzetközi vezetők is, akik vonakodtak eddig elismerni Joe Biden győzelmét, most gratuláltak a demokrata politikusnak, maga Trump viszont a korábbi várakozásokkal ellentétben viszont még mindig nem hajlandó elismerni, hogy veszített.
Ma szavaznak az Egyesült Államok elektorai, akik hivatalosan is megválasztják az ország következő elnökét. 306 elektor kapott megbízást arra, hogy Joe Bidenre szavazzon, míg Donald Trumpra 232 elektor adja majd le várhatóan a voksát. Donald Trump egyetlen esélye a győzelemre most már csak az lenne, ha 38 elektor válik hűtlenné és szavaz át a republikánus inkumbens elnökre, erre azonban gyakorlatilag semmi esély nincsen. Korábban annak is mutatkoztak jelei, hogy Donald Trump elismeri végre a vereségét, miután az elektorok megválasztják Joe Bident, de most már nagyon úgy néz ki, hogy erre sem fog sor kerülni, hiszen Trump egy komplett politikai brandet épített már fel a 2020-as választások ekézésére.
46 perces beszédet töltött fel Donald Trump elnök a Facebookra tegnap, melyben a választási rendszert támadja és a demokraták állítólagos választási csalásait taglalja. Beszéde során az elnök kevés konkrét bizonyítékot tudott bemutatni és sok olyan "incidenst" is felhozott, melyről bebizonyosodott, hogy mulasztás eredménye vagy egyszerűen nem igaz.
A törvényhozók előzetes voksolásban megszavazták a kneszet feloszlatását, és ha a plénum további három olvasatban is hasonlóképpen dönt, akkor két éven belül negyedszer is előrehozott választásokat tartanak Izraelben - jelentette a helyi média szerdán.
Arizona után egy másik csatatér államban, Wisconsinban is hitelesítették Joe Biden amerikai demokrata párti elnökjelölt győzelmét.
Donald Trump amerikai elnök újabb csatát vesztett szombaton abban a küzdelmében, hogy magát hozassa ki győztesként az elnökválasztásból Joe Biden demokrata párti elnökjelölttel szemben, egy szövetségi bíró ugyanis elutasította azt a keresetét, amelyben kampánycsapata követelte, hogy nyilvánítsanak érvénytelennek több millió levélszavazatot Pennsylvaniában, valamint azt állította a stáb, hogy tömeges csalás történt a november 3-i voksoláson.
Az elnökválasztás napja és a hivatalos elnöki beiktatási ceremónia, január 20-a közötti hónapokban az előző amerikai elnök, azaz Donald Trump folyamatosan adja át a hatalmat a következő elnöknek, aki szinte kétséget kizáróan Joe Biden lesz. Az AP hírügynökség összefoglaló cikke alapján bemutatjuk a menetrendet, miképpen zajlik a procedúra.
Joe Biden még a republikánus párt támogatójaként kóstolt bele először a politikába, viszont a szenátusba már egy hatalmas fordulattal, mintegy 30 százalékpontos hátrányt ledolgozva, demokrataként jutott be. Képviselői karrierjének kezdetén elvesztette feleségét és legkisebb gyermekét is egy tragikus balesetben, ami miatt majdnem felhagyott politikai pályafutásával. Fiatal politikusként a '70-es, 80-as években a szegregáció, a vietnami háború ellen, valamint a környezetvédelem mellett lobbizott, aztán 1988-ban elnökként is indult, de ígéretes jelöléséből csúfos kudarc lett. Aztán a vietnami háború és az öbölháború ellenzése után pár évvel már az összes nagy amerikai katonai akciót támogatta, ideértve a jugoszláv intervenciót, az afganisztáni háborút, az iraki inváziót és beavatkozást sürgetett az arab tavasz kapcsán kialakult konfliktusokba is. Másodszor, 2008-ban is indult elnökként, majd az ismét kudarcba fulladt kampány után Obama alelnöke lett, egyik fő feladata épp a közel-keleti konfliktusok utóéletének, az ukrán konfliktusnak és a sertésinfluenza-járványnak kezelése volt. Munkájáért Obama elnök kitüntette. 2019 áprilisában jelentette be Joe Biden, hogy harmadszorra is megpályázza az Egyesült Államok elnöki székét, ezúttal úgy tűnik, sikerrel járt.
Negyedik napja számolják a szavazatokat Joe Biden és Donald Trump történelmi csatájában, de még mindig nincs eredmény. A számlálók és a választók is fáradtak és idegesek, mindenki azt akarja tudni, hogy mikor lehet végre győztest hirdetni. Nézzük.
Órákon belül eldőlhet az amerikai elnökválasztás, ehhez csak az kell, hogy Joe Biden megnyerje Pennsylvaniát. Erre nagy az esély, de az biztos, hogy szoros lesz. Ha pedig Donald Trump nyeri meg az államot, akkor egy egészen más helyzet van - bejön egy olyan forgatókönyv, amelynek a végén hetekig nem fogunk tudni győztest hirdetni.
Napok óta zajlik a szavazatok összesítése minden idők legizgalmasabb amerikai elnökválasztásáról, az ország szavazópolgárai még mindig felcsigázva várják, hogy eldőljön, ki lesz a világ legerősebb gazdasági és katonai hatalmának vezetője a következő négy évben. A feszültséget szinte harapni lehet, mindkét tábor demonstrál, néhány városban zavargások vannak. Összegyűjtöttünk pár képet az elnökválasztás eddigi legfontosabb mozzanatairól.
Több városban is zavargások, tüntetések indultak, ahogy az Egyesült Államok következő elnökének személye még a választás másnapjának éjjelén sem ismert. Továbbra sem lehet erőszakhullámról beszélni, inkább azokban az államokban feszült a helyzet, ahol még mindig nincs egyértelmű győztes.
Donald Trump elnök felébredt és meglátta, hogy elolvadt az a számottevő előny, melyet tegnap éjjel, a személyesen leadott szavazatok összeszámolása után élvezett Joe Bidennel szemben. Az elnök valószínűleg számított rá, hogy ez lesz, jó eséllyel ezért is deklarálta már tegnap éjjel, hogy nyert és jelentette be, hogy a legfelsőbb bíróságon támadja majd meg a levélszavazati rendszert. Nem valószínű, hogy Trump tényleg azt gondolja, hogy a demokraták például szavazatokat hamisítanak, sokkal esélyesebb, hogy szimplán azt szeretné elérni, hogy a végső eredménybe ne számítsanak be a levélszavazatok. Ezzel a céllal a republikánusok és maga az elnök is hetek óta támadják a választási rendszert.
69 759 833 szavazatot gyűjtött be Joe Biden demokrata elnökjelölt a legfrissebb számok szerint. Még vége sincs a szavazatszámlálásnak, de ezzel a számmal már megdöntötte Barack Obama 2008-ban felállított, 69 498 516-os rekordját.
November 3-át nemcsak azért hívják választásnapnak, mert az amerikai elnököt választja meg az ország lakossága, hanem azért is, mert ilyenkor sok más, fontos kérdésről szavazást írnak ki. Az amerikaiak tegnap 35 szenátusi képviselő személyét is eldöntötték, emellett több állam kormányzóját és több város polgármesterét is megválasztották. Voltak államok, ahol a marihuánát legalizálták, volt, ahol az abortusz szigorításáról szavaztak, illetve Floridában a minimálbérről, Mississippiben pedig a zászlajuk cseréjéről is döntöttek.
Több amerikai városban is tüntetések indultak november 4-e hajnalán, pedig még közel sem végleges az amerikai elnökválasztás eredménye, ahogy több billegő államban is folyik még a levélszavazatok összesítése. Bár több tüntető is rongált vagy összecsapott a rendőrökkel, általános erőszakhullámról és komolyabb zavargásokról még nem lehet beszélni. Többnyire olyan városokban voltak tüntetések, ahol régóta feszült a hangulat a Black Lives Matter mozgalomhoz köthető demonstrációk miatt.
Nagyon szoros az elnökválasztás az Egyesült Államokban, november 4-én reggel még nincs egyértelmű végeredmény. Lehet, hogy még napokat kell várnunk, mire eldől, hogy ki lesz az USA következő elnöke, hiszen több fontos csatatérállamban is rengetegen szavaztak levélben, a beérkező szavazatok pedig van, ahol még pénteken is beszámítanak. Mutatjuk, mikor számíthatunk végereményre a billegő államokból.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
