A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén, pénteken Budapesten.
Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén - közölte a svéd ügyészség pénteken.
Olyan interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki Észak-Korea, amely akár az Egyesült Államok szárazföldi területeit is célba tudja venni – jelentette ki Japán védelmi minisztere a BBC tudósítása szerint.
Új határozatot fogadott el csütörtöki zárt ülésén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsa, és ebben felszólítja Iránt, hogy sürgősen működjön együtt a szakosított ENSZ-szervezettel a három be nem jelentett atomlétesítményben talált uránnyomok ügyében folyó vizsgálatban - közölték diplomaták.
120 nappal meghosszabbítják az ENSZ által közvetített megállapodást, amely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a Fekete-tengerről. A megállapodás megkötése előtt mind az oroszok, mind az ukránok módosítani akartak a keretrendszeren, azonban a hivatalosan elfogadott, oroszok által publikált szerződés alapján úgy tűnik, sem Kijev, sem Moszkva változtatási javaslatai nem kerültek bele az egyezménybe.
Az Európai Unió (EU) és Kazahsztán közötti gazdasági és befektetési kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel Asztanában - jelentette csütörtökön az elnöki sajtóiroda.
Nagyon konstruktívnak nevezte Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott keddi megbeszélését Anthony Albanese ausztrál kormányfő a G20 csoport állam- és kormányfői találkozójának margóján.
Oroszország jobban érdekelt a földgáz fegyverként való felhasználásában, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy inkább elégeti, mintsem eladja, hogy ezzel vágjon vissza az Ukrajna elleni inváziója miatt rá kirótt nyugat szankciókra - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a G20-csoport éves csúcstalálkozóján Indonéziában.
Hat hónappal ezelőtt, május 14-én iktatták be Magyarország köztársasági elnökévé Novák Katalint, első nőként hazánk történelmében. Szimbolikus üzenete van annak, hogy a nemzetközi porondon rendkívül aktív államfő elsősorban a nyugati szövetségesi rendszer (NATO, Európai Unió) tagállamaiba látogat el, és annak is, hogy hová vezetett első külföldi útja. Ezeken a helyszíneken minden alkalommal a béke fontosságát hangsúlyozza az orosz-ukrán háború tekintetében, ám a magyar kormánytól eltérő hangsúllyal és más üzenetek megfogalmazásával teszi azt. Közben pedig a fél év leforgása alatt volt több olyan hazai ügy is, amelyben egyértelműen kiderült saját álláspontja: gyorsított törvényhozások, alaptörvénymódosítás, kata-törvény, abortusz szabályok. Összefoglaljuk Novák Katalin első fél évét.
Az ukrán energiaügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy több vállalat államosítására is sor kerülhet, amennyiben azok nem támogatják teljes mértékben a háborús erőfeszítéseket – számol be a hírről a Financial Times.
A Kreml pénteken közölte, hogy folyamatban van a november 19-én lejáró fekete-tengeri gabona-kezdeményezéssel kapcsolatos orosz aggályok jelentős részének a kezelése - írja a Reuters.
"Oroszországot a földbe döngölték az EU-s szankciók, eközben az EU meg sem rezzen" - mondják egyesek. "Tönkretesznek minket a szankciók, miközben Oroszország köszöni szépen, jól van" - mondják mások. Ez a kétféle interpretáció vívja a harcát nap mint nap a közbeszédben, azaz nem lehet azt mondani, hogy a gazdasági háború közgazdasági olvasata egységes lenne. Ma még nem látunk teljesen világosan, hogy az egyes gazdaságok veszteségei mekkorák lehetnek, de azért nem vagyunk teljesen vakon: legalábbis a közgazdászok verdiktje a jelenlegi helyzet alapján a vesztes felet illetően teljesen egységes .
Észak-Koreában készülnek az Ukrajnában szolgáló orosz katonáknak egyenruhái, miközben az ország az ENSZ-szankciók miatt semmilyen textilárút nem exportálhatna. A Radio Free Asianak nyilatkozó források szerint az egyenruhákhoz szükséges anyagok már egy hónapja folyamatosan érkeznek Oroszországból.
„Az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciós politika kudarca miatt globális energiaválság alakult ki, ami hosszú távon itt lesz velünk”, ezért „a paksi atomerőmű bővítése nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági érdekünk egyben” – hangsúlyozta Szijjártó Péter csütörtökön délután a Facebook-oldalán.
Szigorúbb ellenőrzési és végrehajtási követelményeknek kell megfelelniük a tagállamoknak és összhangba kell hozniuk szankcióikat: az erről szóló jogszabályt csütörtökön hagyta jóvá az EP.
A Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének további meghosszabbításáról szóló határozati javaslatot nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.