Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023. május 5-én, pénteken Goában tartott sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva utalt arra, hiába talált Oroszország új piacot az európai embargóval sújtott orosz olaj számára, a fennálló fizetési rendszer nem felel meg Moszkva igényinek – szúrta ki az Eurasian Times.
A közösségi médiában megosztott felvételen egy ukrán Sz-300-as rendszer maradványai láthatóak. A videóból nem derül ki, mi találta el a légvédelmi rendszert.
Az Európai Unió legújabb javaslata szerint megtiltanák a kikötőkbe való belépést azon hajók számára, amelyek megpróbálják kijátszani az orosz olajra vonatkozó szankciókat – számolt be róla a Bloomberg.
Meghalt Szíria egyik legismertebb drogkereskedője, felesége és hat gyereke légicsapásában hétfőn kora reggel - tudósított a brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja és az állami Sham FM rádióállomás.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról vol szó, hogy az Európai Bizottság megelégelhette az uniót fojtogató korrupciót és kemény lépésekre készül. Most elő is terjesztettek egy kötelező érvényű direktívát, amely az egyes országok vesztegetési ügyei, közbeszerzési szabálytalanságai ellen is komolyabb szankciós lehetőségeket vezetne be. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A következő blokkban arról volt szó, hogy kik azok, akik élhettek a 18 százalékos hozam lehetőségével addig, amíg a jegybank diszkontkötvényén keresztül erre módjuk volt. Erről Árgyelán Ágnes, lapunk elemzője beszélt. A műsor harmadik részében Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója volt a vendégünk, akit más témák mellett a Portfolio és a KAVOSZ közös szervezésű, kkv-knak szóló rendezvénysorozatáról kérdeztünk. A roadshow, ami ezen a héten Győrben, Szegeden és Kecskeméten folytatódik, ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött. A győri rendezvényre ezen a linken, a szegedire itt, a kecskemétire pedig ide kattintva lehet regisztrálni.
Az ukrán fővárosba, Kijevbe látogat május 9-én, az Európa-napon Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy megbeszélést folytasson Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel - közölte hétfőn Eric Mamer, a brüsszeli testület szóvivője.
A kínai külügyi szóvivő hétfőn válaszintézkedéseket helyezett kilátásba, és éles hangon tiltakozott amiatt, hogy az Európai Unió (EU) szankcionálni kívánja azokat a kínai vállalatokat, amelyek üzleti kapcsolatban állnak Oroszországgal.
Az orosz olajexportra és a finomított termékekre vonatkozó, a G7-országok által bevezetett árplafonok arra kényszerítették az orosz vezetőséget, hogy növeljék a hazai termelők adóterheit, ezzel újabb csapást mérve a nyugati szankciókkal már így is küszködő energiaszektorra - állítják egyes tisztviselők.
Az Európai Bizottság minden tagállamban keményebb fellépést javasol a korrupció ellen. Elő is terjesztettek egy kötelező érvényű direktívát, amely az egyes országok vesztegetési ügyei, közbeszerzési szabálytalanságai ellen is komolyabb szankciós lehetőségeket vezetne be. Noha az apropót a katargate-botrányban felszínre jött külföldi befolyásolási kísérletek adták, de az unión belüli oligarchák kaphatják a legnagyobb pofont. Magyarország épp most szigorít a korrupcióellenes szabályain, de a brüsszeli terv újabb jogszabályváltoztatásokat vetít előre.
Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter kijelentette, hogy Ankara elutasította az Oroszországban gyártott Sz-400-as légvédelmi rendszerek Ukrajnába történő szállítását – számolt be róla a defence-blog.com.
A napokban várható az, hogy az Európai Bizottság hivatalosan is javaslatot tesz a 11. uniós oroszellenes szankciós csomagra – írta pénteken reggel a Politico négy diplomata forrásra hivatkozva. Feltehetően ezzel függ össze az, hogy mivel a csomagba nukleáris témájú szankció is belekerülhet, ismét éles elutasítást fogalmazott meg pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a magyar vétót is belengette. Kijelentése szerint „Amennyiben javaslat születik a nukleáris ipar szankcionálására, azt mi Magyarország-ellenes javaslatnak fogjuk tekinteni és meg fogjuk vétózni".
Az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökség (NAZK) a magyar OTP Bank Groupot "a nemzetközi háborús szponzorok" listájára helyezte, amiért a pénzintézet továbbra is együttműködik Oroszországgal - közölte csütörtökön az ügynökség sajtószolgálata. A minősítés tényét az OTP Csoport is megerősítette az MTI-nek, hangsúlyozva: az OTP Csoport minden nemzetközi szankciós intézkedést és helyi törvényi előírást betartva működik valamennyi piacán, így Oroszországban is.
Oroszország szövetségi költségvetésének olaj- és gázipari bevételei áprilisban 64%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest az olajfinomítóknak nyújtott magasabb támogatások miatt - közölte a pénzügyminisztérium a Reuters szerint.
Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.
Egyelőre nem talált új vevőket a kiesett európai piac helyett az orosz gázszektor, így az energiaexport és a gázkitermelés jelentősen visszaesett. Azonban az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók miatt a földgázkutak fejlesztése és üzemeltetése is egyre nagyobb problémát jelent a Gazpromnak és a többi cégnek: az európai technológiai eszközöket nem tudja pótolni Moszkva.
A jelentések szerint a "Szernija-hálózat" nevű orosz kémhálózat a 2022 márciusában bevezetett amerikai szankciók ellenére érzékeny technológiát szerzett be uniós vállalatoktól, hogy ezzel segítse Vlagyimir Putyin elnök Ukrajna elleni invázióját. A Financial Times szerint a hálózatnak sikerült szerszámgépeket szereznie Németországból és Finnországból. A kémeket az amerikai igazságügyi minisztérium azzal vádolja, hogy "rendkívül érzékeny és titkos beszerzési tevékenységeket" folytat.
Május 18-án jár le az orosz-ukrán gabonamegállapodás, melynek meghosszabbítása az elmúlt hetek egyik legfontosabb kihívásává vált. Oroszország ma azt jelezte, hogy még mindig nem történtek előrelépések - írta meg a Reuters.
Hiába csökkent a Kazahsztánból külföldre szállított kőolaj mennyisége, az ország olajexport-bevételei 2022-ben mintegy 50 százalékkal megugrottak a nyersolaj árrobbanásának köszönhetően - derült ki a Kazahsztáni Nemzeti Statisztikai Hivatal (BNS) adataiból.
Vlagyimir Putyin nemrég arra utasította a kormányát, hogy "tisztázza" a körülményeit annak az az eljárásnak, ami alapján az orosz vállalatok osztalékot fizetnek az úgynevezett "barátságtalan országokból" származó részvényeseknek.