Amerikai milliomosok Svájcba menekítik vagyonukat a Trump-adminisztráció által okozott bizonytalanság miatt. A privátbankok és vagyonkezelők beszámolói szerint jelentős növekedést tapasztalnak az amerikai ügyfelek részéről érkező svájci bankszámlanyitási kérelmekben - jelentette a Financial Times.
Az Egyesült Államok gazdaságpolitikája komoly feszültséget hozott a globális pénzügyi rendszerekbe — nem kis részben a Donald Trump visszatérése óta látható kereskedelmi háborús környezetben. Bár a dollár továbbra is domináns szerepet tölt be a világ pénzügyi rendszerében, egyre több szakértő és politikai vezető vet fel alternatívákat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke például az euró egyre fontosabb szerepéről beszélt az Eurogroup csütörtöki, zárt ajtók mögött tartott ülésén. A statisztikák is azt mutatják, hogy a Trump-tornádó pusztítása mögött egyre inkább nő az euró szerepe a világ devizaáramlásában, ami pedig fegyverré is teheti az uniós közös valutát.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 25 százalékos vámot vet ki minden olyan ország amerikai kereskedelmi forgalmára, amely kőolajat vagy földgázt vásárol Venezuelától - írta meg a Reuters.
Az orosz központi bank hetekkel a Trump-Putyin béketárgyalások előtt figyelmeztette a Kremlt, hogy az Egyesült Államok és az OPEC akár képes lehet elárasztani az olajpiacot, ami az 1980-as évekhez hasonló árzuhanást okozhat, ráadásul az áresés akkor hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához, írja a Reuters. A hírszolgálatnak csak most sikerült betekintést nyernie a titkosított jelentésekbe, amelyek más kockázatokra is felhívják a figyelmet.
Kiutasították az Egyesült Államokból Ebrahim Rasoolt, Dél-Afrika nagykövetét – írja a BBC.
Franciaország azt fontolgatja, hogy az Európai Unió bevesse legerősebb kereskedelmi védekező eszközét az Egyesült Államokkal szemben, amennyiben Donald Trump tisztességtelen vámintézkedésekkel próbálná nyomás alá helyezni az EU-t.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) leendő elnöke, Kirsty Coventry bejelentette, hogy ellenzi az országok háborúk miatti kizárását az olimpiáról, és tárgyalásokat kezdeményez Oroszország esetleges visszatéréséről a játékokra. A zimbabwei származású sportvezető lesz az első női és első afrikai elnök a szervezet történetében.
Az amerikai kormány újra meghosszabbította Magyarország mentességét az orosz Gazprombank elleni szankciók alól, ezúttal májusig, és „így a magyar földgázellátás továbbra is biztonságban van” - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Ankarában. Ezzel megerősítette azt, amit tegnap a török kormány már kiszivárogtatott, és amelyet itt meg is írtunk. A földgázellátás biztonságáról és a gázár kilátásokról is szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Az Egyesült Államokat vezető Trump-adminisztráció visszafogta részvételét az Oroszország elleni szankciók betartatásában, miközben az ukrajnai háború lezárását sürgeti - állítják európai tisztségviselők a Bloomberg beszámolója szerint.
Oroszország és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat majd a Fekete-tengeri kezdeményezésről, jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője - írta meg a Taszsz.
Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese közölte, hogy egyelőre egyetlen nyugati vállalat sem nyújtott be hivatalos kérelmet az orosz piacra való visszatérésre, miután az ukrajnai háború és a szankciók miatt kivonultak onnan – írja a The Kyiv Independent.
A ma lejáró szankciós haladékot májusig kinyújtotta az Egyesült Államok Törökországnak az orosz földgáz ügyében – mondta el az ügyre rálátó forrás a Bloomberg hírügynökségnek. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy Magyarország is kapott haladékot az amerikai szankció alól, amely értelmében mától nem fizethetne az orosz gázvásárlásért a Gazprombanknak. A gázellátási kilátásokról és árakról is szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Az orosz-ukrán háború lezárására irányuló törekvések egyik legfontosabb kérdése, hogy a nyugati hatalmak feloldják-e a szankciókat Oroszország ellen. Az Ukrajinszka Pravda számolt be a legfrissebb amerikai álláspontról.
A Szerbiában működő NIS olajvállalat ismételten hosszabbítást kér az Egyesült Államok kormányától, miután az eredetileg február végéig biztosított türelmi időt már egyszer március 28-ig meghosszabbították - tudta meg a Reuters. Az ügy hátterében az áll, hogy a vállalat korábban az orosz Gazprom többségi tulajdonában állt, így az USA január 10-én életbe léptetett olajszektort érintő szankciói közvetlenül érintették. A szerb kormány időt próbál nyerni a vállalat tulajdonosi struktúrájának átalakítására, miközben a horvát JANAF potenciális vevőként merült fel az orosz részesedés átvételére.
Egy horvát felső vezető szerint a JANAF olajipari vállalat vásárolhatná meg a szerb NIS vállat orosz tulajdonrészét, amelyet amerikai szankciók fenyegetnek. Ez egy jelentős regionális összefonódást jelentene, amely Magyarországot is érintené, mivel a szerb vállalat kulcsszerepet játszik a térség üzemanyag-ellátásában. Amennyiben ez a kapacitás kiesne az amerikai tiltás miatt, az a régiós üzemanyagárak emelkedéséhez vezethetne Szijjártó Péter külügyminiszter szerint.
A „sokkelőrejelzés” azt a magatartást nevezi meg, ahogy a szervezetekben az egyének pusztán a várható külső, tágabb környezetben bekövetkező sokkhatások hírére önként elhagyják vezető pozíciójukat, még akkor is, ha a saját szervezetük nem érintett - közölte a Budapesti Corvinus Egyetem. A Corvinus Egyetem kutatása, amely bevezette ezt az új fogalmat, a kínai tőzsdén jegyzett cégek külföldi igazgatóira összpontosít, és a Kínával szemben 2018-ban kezdeményezett amerikai szankciók fényében vizsgálja fluktuációs mintáikat.
Az Egyesült Államok jelezte európai partnereinek, hogy az Európai Uniónak is részt kell vennie minden Ukrajnával kapcsolatos békemegállapodásban, mivel Oroszország szankciók enyhítését szeretné elérni. Az amerikai prioritás jelenleg a harcok leállítása, a biztonsági garanciák kérdését csak ezt követően tárgyalnák – számolt be a Bloomberg. A washingtoni jelzés éles ellentétben áll a korábbi, EU feje felett dönteni akaró amerikai hozzáállással.
Donald Trump amerikai elnök utasítást adott az Oroszország elleni szankciók előkészítésére, hogy szükség esetén további nyomást gyakorolhassanak Moszkvára - közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrajnai háború és a Közel-Kelet más részein zajló turbulens események miatt az utóbbi időszakban kevesebb figyelem vetült Donald Trump egyik legnagyobb vesszőparipájára, az iráni atomprogramra. A probléma viszont továbbra is fennáll, sőt, az elmúlt hetekben több váratlan fejlemény is történt a Közel-Kelet iszlamista hatalmával kapcsolatban. A háttérben pedig elkezdtek felbukkanni az Egyesült Államok legnagyobb riválisai is, de ez egyszerre több kérdést is felvet. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy mi a helyzet jelenleg az iráni atomalkuval, és milyen kilátásai vannak az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő problémának.
A ruandai támogatással a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti területein harcoló M23 felkelőcsoport nem megy el az Angolában tervezett fegyverszüneti tárgyalásokra, miután az Európai Unió hétfőn szankciókat vetett ki a felkelők egyes vezetőire és ruandai tisztviselőkre – írja a Reuters.
Súlyos következményei lesznek Trump vámpolitikájának.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Akár nagy bajba is kerülhet a létfontosságú fegyver utánpótlása.
Reméli, ilyen irányban hatnak majd a tárgyalások.
Jeruzsálem ismét kivizsgálja az esetet.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
