A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.
Míg egykor a szabadkereskedelem a progresszív reformerek központi ügye volt, akik az átlagemberek érdekében igyekeztek felvenni a harcot a körülbástyázott érdekcsoportok ellen, ma már a jobboldali nacionalisták és a mainstream baloldal mumusa lett. Ahhoz, hogy megértsük, miért változott meg ilyen radikálisan a kérdéssel kapcsolatos attitűd, követnünk kell a pénz útját.
Az Oroszország által támogatott, elszakadni kívánó Dnyeszter Menti Köztársaság arra kérte Moszkvát, hogy segítsen megvédeni gazdaságát a moldovai kormány által gyakorolt „társadalmi és gazdasági nyomás” ellen – jelentette a Sky News.
Donald Trump elnök korábban élesen Peking-ellenes politikát folytatott elnöki ciklusa idején. Most a következő elnökjelölti kampányában is komoly figyelmet fordítana Kínára. Kampánytanácsadója szerint Trump megválasztásával visszatérhet a kereskedelmi háború, és Washington újra emelheti a kínai árukra kirótt vámokat - írja a NikkeiAsia.
Joe Biden amerikai elnök és Leo Varadkar ír kormányfő Nagy-Britannia uniós kiválását (Brexit) követő brit-uniós kereskedelmi szabályokról egyeztetett pénteken a Fehér Házban támogatásukról biztosítva a vonatkozó megállapodásokat.
Ebrahim Raiszi iráni elnök pénteken kijelentette, hogy a drákói szigorúságú amerikai szankciók meghiúsításához új megoldásokra van szükség. Raiszi azt is kijelentette, hogy egy bővülő közép-ázsiai biztonsági szervezet segíthetne szembeszállni a washingtoni szankciókkal - írta a Reuters.
Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.
Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió minél több szabadkereskedelmi megállapodást kössön az elkövetkező időszakban - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, az uniós tagországok külgazdaságért és kereskedelmi ügyekért felelős minisztereinek egynapos ülésének szünetében.
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a hatástanulmány szerint a megállapodás révén mind az EU, mind a Mercosur-országok GDP bővüléssel és kereskedelmi fellendüléssel számolhatnak, az uniós gazdák és a környezetvédők nem ugrálnak örömükben.
Az Egyesült Királyság hétfőn formálisan is bejelentette csatlakozási kérelmét a 11 országot tömörítő CPTPP-hez (Átfogó és Progresszív Megállapodás a csendes-óceáni Térség Partnerségéről) - írja a Reuters.
Még mindig az a valószínűbb, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki - mondta nyilatkozatában Boris Johnson azok után, hogy a tárgyaló felek a ma lejáró határidő hosszabbításáról döntöttek. A miniszterelnök szavai továbra is inkább a tárgyalási pozíció javítására vonatkozó kísérletnek tekinthetők, mintsem valós helyzetértékelésnek.
Bár a brit kormány tett egy erősen bizalomromboló lépést a belső piaci törvény brit alsóházi elfogadtatásával, az EU úgy tesz, mintha mi sem történt volna: ma is Londonban egyeztet az uniós Brexit-ügyi főtárgyaló, jövő héten Brüsszelben folytatják a tárgyalások kilencedik körét és látszólag minden halad a kereskedelmi megállapodás felé. Csak közben az EU október elején várhatóan jogi lépéseket tesz a brit kormány belső piaci törvénye miatt, míg a brit kormány arra figyelmezteti a cégeket, hogy készüljenek a megállapodás nélküli kizuhanásra. Furcsa kettősség mellett telnek tehát ezek a hetek.
Ha október 15-ig nem tudunk megállapodni a januártól érvényes EU-brit szabadkereskedelmi szabályrendszerben, akkor nincs értelme tovább tárgyalni, nem lesz megállapodás és ez is jó kimenet az Egyesült Királyságnak – hangsúlyozza a ma adásba kerülő üzenetében Boris Johnson brit miniszterelnök az EU-brit tárgyalások holnapi újabb fordulója előtt. Erre a nyomásgyakorlási kísérletére a Financial Times információi szerint azzal tesz még rá egy jó nagy lapáttal Johnson, hogy egy olyan brit törvénytervezet készül, amely egyoldalúan felülírná az EU-val megkötött és már mindkét oldalon ratifikált kilépési megállapodást, ha az a bizonyos szabadkereskedelmi megállapodás nem jön létre október közepéig. Azzal zsarolnának tehát a britek, hogy a megállapodásban rögzített állami támogatási és északír vámbeszedési szabályokat nem tartják be. Innentől kezdve az a legfontosabb kérdés, hogy blöfföl-e Johnson, azaz tényleg bevállalja-e a kereskedelmi megállapodás nélküli januári kilépést, mert ha nem, akkor ebből végül tényleg az lesz. Az eddigi legdurvább zsarolási kísérletre máris erős üzenetek jöttek hétfőn Brüsszelből: Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt üzente: ha nem tartják be a britek a kilépési megállapodást, akkor ne is álmodjanak arról, hogy szabadkereskedelmi megállapodást köt velük az EU és más névtelenséget kérő diplomaták is önsorsrontó brit stratégiáról beszéltek. Ezek láttán a brit kormányszóvivő sietett leszögezni, hogy a kormány be szeretné tartani a kilépési megállapodást és csak néhány technikai jellegű, a végrehajtást segítő változtatást szeretnének az új törvényjavaslattal.
Amennyiben idén év végéig nem jönne létre az EU27 és a kilépő Egyesült Királyság között egy hosszabb távú kereskedelmi megállapodás, akkor várhatóan a magyar termékek 6-13%-ára vetnének ki a britek vámokat, és a magyar GDP-t nagyjából 0,2-0,8 százalékkal csökkentené az első időszakban ez a helyzet – jelezte a Magyar Nemzetnek a Brexitért felelős magyar miniszteri biztos.
Holnap, február 1-jén hatályba lép az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás. Ezzel a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi övezete jön létre, mely 635 millió embert foglal magában, és a világ teljes GDP-jének csaknem egyharmadát termeli meg. Az új szabadkereskedelmi övezet létrejöttének az európai és japán vállalkozások és fogyasztók egyaránt hasznát fogják látni - mutat rá összefoglalójában az Európai Bizottság.
Az Európai Unió 5 millió euróval (mintegy 1,6 milliárd forint) támogatja az afrikai országok hatóságainak a globális vámszabályok bevezetése és a kereskedelem megkönnyítése érdekében végzett munkáját - közölte az Európai Bizottság pénteken.
Az összes EU-tagállam közül Magyarország a legnagyobb nyertese az uniós tagságnak, így ha összeomlana a közösség, azaz "sima" szabadkereskedelmi övezetig lépne vissza az integráció, az minket viselne meg a legjobban - derül ki a Bank de France mélyreható tanulmányából. Az anyag az áruforgalom alapján minden tagállam esetén bemutatja, hogy mekkora lenne az EU-integráció visszafordításának költsége és egy külön vizsgálat arra is rávilágít: a magyar gazdaságnak fájna a leginkább, ha kilépnénk az EU-ból, azaz minden más tagállam kisebb veszteségekkel megúszná a saját távozását a közösségből.
Németország és Kína hétfőn számos kereskedelmi megállapodást írt alá összességében mintegy 20 milliárd euró értékben, megerősítve elkötelezettségüket a multilaterális globális kereskedelmi rend mellett, az Amerikai Egyesült Államok részéről fenyegető kereskedelmi háború kilátása ellen.
